A központ Budapest belvárosában egy leromlott állapotban lévő épület korszerűsítésével, kibővítésével, átalakításával jön létre. (Hogy aztán a cigányok beengedése után ugyanolyan leromlott állapotba kerüljön, mint amilyenben azelőtt volt - a szerk.)

A beruházó az elmúlt hetekben feltárta az ingatlan helyzetét és a beruházáshoz kapcsolódóan az adott körülmények között megismerhető peremfeltételeket is. Az azóta felmerülő új tények teszik most szükségessé a kormányrendelet módosítását. A beruházással összefüggésben így most már nem szükséges beszerezni az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, ahogyan a településképi véleményezési eljárást és a településképi bejelentést sem kell lefolytatni, és változnának a beépíthetőségi határok – derül ki a kormányrendeletből.

A cigányközpont létrehozása már régóta tervben van, a kormánydöntés tavaly ősszel született meg. A tervek szerint ez lesz az az intézmény, amely összegyűjti és hozzáférhetővé teszi a "hagyományos roma kultúra kincseit" (!), lehetőséget teremt az alkotóknak a megjelenésre, a "roma kultúra értékeinek" a társadalom minél szélesebb körében való megismertetésére (köszönjük, volt már szerencsénk hozzá...), "színvonalas körülmények között", komplex módon bemutatva a "roma nemzetiségi kultúra hagyományait", valamint oktatási programok lebonyolításának is teret adva. A fejlesztés keretében a központnak elsősorban a közösségi, művészeti képzéshez és oktatáshoz kapcsolódó funkciókat kell ellátnia.

Victor Katalin, a Rejtett Erőforrások Minisztériumának "társadalmi felzárkózásért" felelős helyettes államtitkára egy korábbi budapesti konferencián arról beszélt, hogy a felzárkózáspolitika egyik kiemelt területe a művészet, mivel "a kultúra terepén megszűnnek az ellentétek".

„Nagy hiányossága az országnak, hogy még nincs cigány kulturális központ, de szerencsére már elindult ennek a tervezése” – mondta akkor. Valóban nagy szerencse ez...