Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését a Jobbik augusztus 20-i rendezvényén a Városligetben, ahol útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. Az ellenzéki pártelnök a bérunióra pozitív példaként említette az egykori NDK területén taláható tartományokat.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltjének értékelése szerint változtatni kell, mert Magyarország nem érzi jól magát Európában. Az európai polgári kezdeményezés nem arról szól, hogy a bérek egyik napról a másikra megemelkednek, sem arról, hogy Brüsszel adjon több pénzt, vagy a kormány automatikusan emeljen - fejtette ki a néhány száz fős hallgatóság előtt, hozzátéve: meg kell reformálni Európát, ugyanis szerinte nem működik igazságosan és szolidárisan.
Véleménye szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.
Bírálta, hogy a 2004-es és a mai átlagkereset között nőtt a szakadék a nyugatihoz képest.
Vona Gábor a bérunió megvalósíthatóságára pozitív példaként hozta az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül, és erősebbé tette a német gazdaságot.
Zoom
Fotó: Béli Balázs/Alfahír
Úgy fogalmazott: az Európai Unió vagy a bérunióval lesz, vagy nem lesz. Közölte azt is, hogy a Jobbik akkor is támogatná a béruniót, ha azt Orbán Viktor vagy Botka László kezdeményezte volna, mert szerinte az pártok felett áll. Ócska és szánalmas politikai kisszerűségnek nevezte a bérunióval szembeni kritikákat, s kijelentette: nemcsak a jobbikosoknak, hanem az összes párt szimpatizánsának európai bért akarnak.
Mint mondta, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvével meg kell szüntetni egy uniós rendszerhibát, de van "házi feladat" is, Magyarország gazdaságát olyan állapotba kell hozni, hogy ki tudja használni a lehetőséget.
A Jobbik elnöke szerint az új Európa létrehozásban van egy megoldandó házi feladatunk is. Ugyanis olyan helyzetbe kell hozni Magyarországot, hogy ezt a lehetőséget ki tudja használni, hiszen a Fidesz az elmúlt hét évben csak annyit ért el, hogy a minimálbér lassan eléri a létminimum szintjét.
Közép-Európa Svájca lehetnénk Vona Gábor szerint, ha az a 62 ezer milliárd forintnyi vagyon nem vándorolna el korrupciós, offshore csatornákon, és inkább a bérekre fordítanánk.
Hangsúlyozta: az nem gazdaságpolitika, hogy Mészáros Lőrincet mindenhez hozzájuttatjuk, inkább a magyar kis-és középvállalkozásokat kellene támogatni, hogy kijussanak a nemzetközi piacokra.
A jobbikos politikus egy régiós térképet is hiányolt arra vonatkozóan, hogy az ország mely részén milyen fejlesztések szükségesek. Szerinte ma az országgyűlési képviselők lobbiján múlik, hogy hol mi valósul meg.
Vona Gábor kiemelte azt is, hogy a béruniós kezdeményezést támogató aláírások száma egy üzenet Brüsszelnek.
 A gyűjtést egy faltörő koshoz hasonlította arra hivatkozva, hogy minél többen állnak mellé, annál könnyebb lesz áttörni a kaput.
Megfogalmazta azt is, hogy a kezdeményezés sikeressége függ a 2018-as országgyűlési választástól, a többi tagállamtól és Brüsszel hozzáállásától, s célként jelölte meg, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson. Ha valaki el akar menni az országból, az szabadság legyen, és ne kényszer - hangoztatta.
A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy ha hibát követ el, hajlandó bocsánatot kérni. Azt mondta: bocsánatot kér a nyugdíjasoktól, de a Fidesz nevében, a Fidesz helyett, amiért manipulálja, hamis hírekkel, csúsztatásokkal hecceli, egymás ellen fordítja őket.
Megjegyezte: a bérunió a nyugdíjasoknak is érdeke, mert a nyugdíjak értéke a bérek értékének függvénye, emellett az elvándorlást is meg tudja állítani.
Kitért a 2018-as választási kampányra is, amely értékelése szerint minden idők legdurvábbja lesz, mert "az MSZP és a Fidesz kéz a kézben retteg a Jobbiktól", és képesek összefogni ellene.
Tétként fogalmazta meg, hogy az emberek egy fullasztó országban akarnak-e élni rögeszmés politikusokkal vagy egy szabad, élhető országban, tisztességes, józan politikusokkal.
(MTI - Alfahír nyomán)