Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa “vitorláit ismét dagasztja a szél”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására. Minden egyes tagállamban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – mondta felszólalásában Juncker az Európai Parlament (EP) strassburgi plenáris ülésén.

A munkanélküliség szintje kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli – tette hozzá.

Juncker az egyeztetések megindításának jóváhagyására fogja kérni a tagállami vezetőket. A politikus kijelentette: a tárgyalásokat le szeretné zárni a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig. A brüsszeli testület elnöke emellett az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell.

Amennyiben ez nem így történik, az az alapjogok csorbulásával jár – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta Juncker.

”Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára, és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam! – tette hozzá.

Nem engedhető meg, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak – jelentette ki Jean-Claude Juncker. ”Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben” – emelte ki. Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – mondta.

A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok ugyanolyan márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi országok.

Az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt. Juncker hangsúlyozta: a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok.

Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

Minderre a belső piac megerősítése, illetve az integráció mélyítése érdekében van szükség – jelentette ki Juncker. Nem lenne muszáj új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. “Nincs szükség párhuzamos struktúrákra” – fogalmazott.

A volt luxemburgi kormányfő emellett kiemelte: támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő európai parlamenti választáson, az eurót használó országok külön közös parlamentjének felállítására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja “túl izgalmasnak”. Felszólalásában a bizottság elnöke röviden a Brexit kérdését is érintette, mondván, hogy a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja. ”A Brexit nem minden, és nem Európa jövője” – mondta.

Az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőinek és képviselőinek többsége üdvözölte az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjét, amelyben Jean-Claude Juncker elsősorban az integráció mélyítését szorgalmazta.

Elsőként Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szólalt fel, és támogatásáról biztosította az integráció szorosabbra fűzését célzó víziót, ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy érdemben foglalkozni kell az uniós állampolgárokat aggasztó problémákkal.

“Sokakat félelemmel töltenek el a képek a külső határainknál lévő illegális bevándorlók tömegeiről” – közölte a német politikus, hangsúlyozva, hogy Európának segítséget kell nyújtania az üldözötteknek, de ezzel párhuzamosan szigorúan kell védenie a határait és fel kell gyorsítania a visszatérítéseket.

A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella úgy vélekedett, meg kell ragadni a lehetőséget az EU radikális átalakítására, hogy “közelebb hozzuk azt az állampolgárok valós igényeihez”, illetve fenntarthatatlannak nevezte az úgynevezett többsebességes Európát.

“Az emberek azt akarják látni, hogy a magyar és a lengyel kormány tiszteletben tartja, nem pedig fenyegeti a demokráciát és a jogállamot” – mondta Pittella, aki szerint a migrációs válságra “igazi európai megoldást” kell találni, és legális útvonalakat kell biztosítani a menedékkérők számára.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében Syed Kamall szólalt fel legelőször, elítélve, hogy szerinte Juncker terve lépésről-lépésről egyre több hatalmat vonna el a tagállamoktól Brüsszel javára, hogy végül létrejöhessen az Európai Egyesült Államok.

Mint mondta, az évértékelő kereskedelempolitikai fókusza üdvözlendő, de a protekcionizmus nem jelent megoldást, ahogyan a túlszabályozás sem.

A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt szerint Juncker beszéde “tele volt vízióval és ambícióval 2019-re”, ami részben annak köszönhető, hogy sikerült megálljt parancsolni a populista erők térnyerésének.

Deli Andor fideszes képviselő üdvözölte Juncker szavait az uniós bővítéspolitikát illetően. “Örülök neki, hogy a korábbi kissé ellentmondásos megnyilvánulások után sikerült egyértelművé tenni, hogy a jövőben az Európai Unió kész új tagállamokat felvenni soraiba. Erre a politikai üzenetre már korábban is szükség lett volna, de jobb később, mint soha” – közölte.

Deli emellett ismételten a nyugat-balkáni országok csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítását sürgette.

Írásbeli hozzászólásában Szanyi Tibor szocialista képviselő hangsúlyozta: “úgy tűnik, Európa felelős vezetőiben végre megérik a felismerés, hogy új szakaszhoz érkeztünk”, itt az ideje, hogy az integráció meghaladja az elmúlt évek bénultságának időszakát.

“Az integráció Juncker által felvázolt újraindítása itt és most valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: a jövőben vagy részesei, alakítói és kedvezményezettei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását, lemaradunk a globális gazdasági versenyben, és elesünk a szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól” – írta Szanyi.

Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselői az MTI-hez eljuttatott közös közleményükben hangsúlyozták: “hasonló jövőképet tartanának kívánatosnak, mint amilyet Juncker felvázolt, Orbán Viktor kormányfő viszont ebből az Európából akarná kivezetni Magyarországot a jövő évi választásokat követően.”

“Magyarországnak csak akkor lehet helye az új Európában, ha jövőre nem Orbán és a Fidesz-kormány marad” – szögezték le.

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy meglátása szerint közel a háború vége Irakban és Szíriában, az EU-nak ezért alapvetően felül kellene vizsgálnia az álláspontját a menekültügyi kvótákkal kapcsolatban, és fel kellene hagynia a Magyarország elleni támadásokkal.

(MTI nyomán)