A Kúria június 13-án helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatát, és új másodfokú eljárást rendelt el. A csütörtöki tárgyaláson – a Kúria iránymutatásának megfelelően – szemtanúkat kérdezett az eljáró tanács, és megkezdődött a sértett tanúkénti kihallgatása is.

A tárgyalás elején a megvádolt orvos – aki az eljárások során mindvégig tagadta bűnösségét – vallomást tett. Azt mondta: féltékenység nem jellemezte hat évig tartó szeretői kapcsolatát a sértett nővel, elfogadták, hogy mindketten szexuális viszonyt folytatnak másik emberrel is. “Soha semmi rossz érzésem nem volt Erika felé” – fogalmazott a vádlott, aki hangsúlyozta azt is, hogy nem erőszakos ember.

Közölte azt is, hogy nem törte fel volt barátnője e-mail-fiókját, azért tudott oda belépni, mert megadták egymásnak a belépéshez szükséges adataikat. Nem figyelte, nem zaklatta volt barátnőjét, és a lakásához nem volt kulcsa – jelentette ki a vádlott. Elmondta azt is, hogy a bűncselekmény idején, 2013. március 12-én reggel “sok oldalról igazolt valós tevékenysége” volt, a kórház külföldi tulajdonosaival volt bejáráson az intézményben.

A meghallgatott szemtanúk – elmondásuk szerint – a bűncselekmény idején két különböző embert láttak a lépcsőházban: egyikük egy bukósisakot viselő, motorosruhába öltözött, másikuk pedig egy biciklisruhás, hátizsákos férfit látott. Az utóbbi szemtanú azt közölte, hogy szerinte a vádlottat látta akkor. Elmondta azt is, hogy meglepődöttnek, zavartnak találta a férfit, aki a reggeli időpontban jó estét kívánt.

Az ítélőtáblán – a Kúria iránymutatásának megfelelően – azt is igyekeztek tisztázni, miért a vádlott jutott a sértett eszébe elsőnek lehetséges elkövetőként. A sértett elmondta: úgy emlékszik, a barátnője a kórházban, amikor az intenzív osztályon feküdt, kérdezte, hogy a vádlott tette-e ezt vele, ő erre sírva fakadt és bólogatott. Ezt a sértett megérzésnek nevezte, mert félt a férfitól.

A per várhatóan december 5-én tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Az ítélőtáblának az eljárás során szembesítenie kell a sértettet és a vádlottat. A vád szerint a férfi, aki bűncselekmény idején egy fővárosi kórház igazgatója volt, 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta és lúgot öntött nemi szervére.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.

Ezután került előzetes letartóztatásba a vádlott. Az ügyészség további súlyosításért, a védelem megalapozatlanság miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és új elsőfokú eljárás lefolytatásáért fellebbezett a Kúriához. Miután az első- és a másodfokú döntés között a bűnösség kérdésében is volt eltérés, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására.

A Kúria szerint a másodfokon eljáró ítélőtábla terjedelmes bizonyítást folytatott le, és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította. Ezt azonban nem vitte következetesen végig, azaz odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető, ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni.

A Kúria júniusban rendelkezett a vádlott előzetes letartóztatásának fenntartásáról is, mert úgy látta, a férfi szabadlábon a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével veszélyeztetné a bizonyítást.

(MTI)