Tiltott támogatást kapott a Jobbik – állítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ). (Magyarul ez azt jelenti: szerintük Simicska túl olcsón adta bérbe plakáthelyeit a pártnak.) Az ÁSZ közleményében emlékeztetett arra, hogy már október 3-án jelezték, a párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását, ezért az ügyészséghez fordult, amely elrendelte a nyomozást az ügyben.
Zoom
Azóta értékelték a Jobbik gazdálkodására vonatkozó, hatósági kockázatjelzés alapján birtokukba jutott dokumentumokat, és tájékoztatták a pártot, hogy a Jobbik 2017 első félévében 331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el. A fideszes parlamenti többség által elfogadott törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár a megállapított összeggel csökkenti.
Azaz a Jobbik köteles befizetni ezt a 331 milliót, aztán még ennyivel kevesebb állami pénzt is kap.
Az ÁSZ összeállította a Jobbik – 2015–2016. évekre, illetve az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszakra vonatkozó – ellenőrzéséről szóló jelentéstervezet, és szerdán megküldte azt a pártnak, amely a törvényi előírás szerint 15 napon belül írásban észrevételt tehet.
A tájékoztatás szerint a megküldött jelentéstervezetben az ÁSZ rögzíti, hogy
  • az ellenőrzés akadályozása miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjainak megteremtését, a közpénzek szabályos, átlátható módon történő felhasználását, valamint a céljaira rendelt vagyon jogszerű használatát, megőrzését.
  • továbbá a Jobbik a 2015–2016. évekre vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.
  • tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján, a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.
A Jobbik korábban határozottan cáfolta az együttműködés hiányáról szóló bejelentést: közölte, hogy „jelenleg is együttműködne az Állami Számvevőszékkel, ha azt politikai megrendelésre nem akadályoznák”. Volner János azt mondta: csak „büdös”, harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.
A frakcióvezető szerint pártja minden alkalommal eleget tett beszámolási kötelezettségének, és törekedett arra, hogy mindenben együttműködő legyen az ÁSZ ellenőreivel. Az azonban nem normális – tette hozzá –, hogy a hatóság akkor akar ellenőrizni, amikor a gazdasági igazgató szabadságon van, miközben a törvény ötnapos határidőt biztosít a kért iratok rendelkezésre bocsátására. Volner János és Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója megpróbálta átadni a kért dokumentációt az ÁSZ székházában, de Volner János közlése szerint a számvevőszék megtagadta az iratok átvételét, arra hivatkozva, hogy az törvényellenes lenne.
A Jobbik egyébként kezdeményezte, hogy vizsgálóbizottság tárja fel a Fidesz korábbi választásokat megelőző kampányköltéseit, de a teljes ellenzék által támogatott javaslatot a kormánypárti többség lesöpörte az asztalról. Volner János akkor sajthírekre hivatkozva felidézete: a 2010-es kampányban a Fidesz a számlák szerint 98 millió forintot költött, ám az Állami Számvevőszéknek csak 36 milliós kiadást vallott be. Majd szóvá tette azt is – ami szintén a sajtóban jelent meg –, miszerint a Hír TV, amely az akkori Fidesz-kampány hirdetéseit is intézte, nem találja a Fidesz számára kibocsátott számlákat, vagyis úgy tűnik, hogy a kormánypárt ingyen kapott például óriásplakátokat.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke egyébként 1991 és 2010 között a Fidesz-tagja, 1998–2010 között három cikluson át a Fidesz országgyűlési képviselője volt.
(MNO - Index nyomán)
Frissítés: Volner: ez a Jobbik betiltásának első lépése
A frakcióvezető szerint a Fidesz elfoglalta az államapparátust, hogy hatalmon tartsák Orbán Viktort. Az összes anyagi erőforrást, amit a Jobbik a választások megnyerésére tudna fordítani, el szeretnék venni tőlük hatósági eszközökkel. A párt még nem döntött a büntetés befizetéséről, de kijelentették: semmilyen tiltott támogatást nem fogadtak el senkitől.
A párt közleménye:
Az ÁSZ érdemi vizsgálat és pénzügyi dokumentumok átvétele nélkül hozott ítéletet
A mai napon az Állami Számvevőszék futárja kézbesített a Jobbik részére egy jelentéstervezetet, amely címe szerint a Jobbik 2015-2016 évi gazdálkodásáról szól, tartalmában viszont a 2017-es időszakra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. Az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott vagyoni hozzájárulás megállapításának körülményei és maga a megállapítás is nonszensz, minden szakmai alapot nélkülöz. Az Állami Számvevőszék nem folytatott le érdemi vizsgálatot a Jobbiknál sem a 2015-2016 évek tekintetében, sem a még le nem zárt 2017-es év tekintetében, hiszen maga függesztette fel mondvacsinált okokra hivatkozva a vizsgálatot szeptember 29-én.
A Jobbik mindenben megpróbált együttműködni az Állami Számvevőszékkel még azután is, hogy az ÁSZ törvényellenesen elzárta előle az adatok elektronikus szolgáltatásának lehetőségét, majd papír alapon sem volt hajlandó azokat átvenni. Az együttműködési készség az ÁSZ részéről nem volt meg, amelyet az alábbi levelezés részlet is bizonyít:
A 2017. október 5-ei levelében arról is érdeklődött, milyen módon, milyen határidővel és milyen formában tudnák eljuttatni az Állami Számvevőszékhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom gazdálkodásával kapcsolatos anyagokat. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ÁSZ 2017. október 3-án az Ügyészséghez fordult, amely jogosult az ügy részleteinek tisztázására. Amennyiben további adatszolgáltatás válik szükségessé, annak részleteiről értesülni fog.
Üdvözlettel:
Dr. Nagy Imre
felügyeleti vezető
Miután az ÁSZ sem elektronikusan, sem papír alapon nem volt hajlandó átvenni a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat kétséges, hogy milyen és honnan beszerzett adatok alapján vélelmezi a közleményben megfogalmazott tiltott pártfinanszírozást. Az ÁSZ a közvéleményt és a pártot is több alkalommal úgy tájékoztatta, hogy amíg tart a nyomozás, addig nem illetékes, nem jogosult eljárni a vizsgálattal kapcsolatban, így a mostani jelentéstervezet elkészítése is komoly kétségeket vet fel az eljárás jogszerűségével és jóhiszeműségével kapcsolatban.
Példa nélküli az az eljárás is, hogy az Állami Számvevőszék a nem nyilvános jelentéstervezet egyes részleteit nyilvánosságra hozza, ezzel elvonva az ellenőrzött szervezet érdemi észrevételezési jogát és egyoldalú megalapozatlan megállapításait tényként tálalja, a fellebbezés lehetősége nélkül. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. § (6) szerint ugyanis: „Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.”
Ez az eljárás tehát olyan mint hogy ha egy bíróság ítéletet hirdetne anélkül, hogy tárgyalást folytatott volna le, bizonyítékokat értékelt volna és meghallgatta volna az érintetteket, ezután pedig döntését nem lehet megtámadni, mert a törvény tévedhetetlennek nyilvánítja.
A Fidesz az Állami Számvevőszéket felhasználva akarja anyagilag ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki pártot, amely a kormánypárt egyetlen érdemi kihívója a jövő évi választásokon.
Schön Péter gazdasági igazgató
2. frissítés: meghosszabbították a Jobbik elleni nyomozás határidejét
Március hatodikáig meghosszabbították a Jobbik állami számvevőszéki (ÁSZ) ellenőrzésével összefüggésben indult nyomozás határidejét – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI érdeklődésére szerdán.
Az ÁSZ még október elején közölte, hogy a párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Ezért az ügyészséghez fordultak. A Fővárosi Főügyészségi akkori tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte és a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határidejeként december 6-át jelölte meg – ezt a határidőt hosszabbították most meg.
A számvevőszék közlése szerint a Jobbik többszöri értesítés, valamint helyszíni adatkérés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének 2015 és 2016-ra, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában, és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását. A Jobbik visszautasította, hogy ne működött volna együtt a számvevőszékkel. Az ÁSZ korábban arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy hatósági jelzést kaptak a Jobbik 2017. első félévi plakátszerződéseivel kapcsolatban a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól jelentősen elmaradó egységárak miatt, és ezeket a dokumentumokat felhasználják az ellenőrzés során.
Mindezek alapján az ÁSZ összeállította a Jobbik 2015-2016. évekre, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszakra vonatkozó ellenőrzéséről szóló jelentéstervezet, és szerdán megküldte az ellenőrzött szervezetnek, amely a törvényi előírás szerint tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet. A megküldött jelentéstervezetben az ÁSZ rögzíti, hogy az ellenőrzés akadályozása miatt a Jobbik nem igazolta az átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjainak megteremtését a közpénzekkel, a közpénzek szabályos, átlátható felhasználását, valamint a céljaira rendelt vagyon jogszerű használatát, megőrzését. Továbbá 2015-2016-ra vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.
A számvevőszék a jelentéstervezetben tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül. A jogszabály szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt a számvevőszék felhívásától számított tizenöt napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. A számvevőszék a jelentéstervezetet a tizenöt napos észrevételezés után véglegezi és hozza nyilvánosságra a honlapján – olvasható az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben.