Bűntörténeti dátummá lett hazánkban 1988. július 14-e, ugyanis ezen a csütörtökre eső napon hajtották végre az utolsó kivégzést Magyarországon. Vadász Ernő rablógyilkost vezették bitó alá a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol az elítéltet Pradlik György hóhér és két segédje akasztotta fel.
 Bátyi Zoltán, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára az akasztófát a Csillagbörtön padlásán találta meg |
Magyarországon az utolsó halálraítéltet 1988. július 14-én végezték ki, amikor Vadász Ernő rablógyilkost felakasztották a Budapesti Fegyház és Börtönben. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára, Bátyi Zoltán jogász, újságíró, író a Magyar Noir című blogjában így írt erről.
Az éppen harminc éve történt kivégzés tényéről az MSZMP központi lapja, a Népszabadság számolt be, meglehetősen szűkszavúan. „Végrehajtották a Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei lakosra kiszabott halálos ítéletet csütörtök hajnalban.” Arról viszont bővebben is írtak, miért ítélték halálra a férfit. „A büntetett előéletű, csavargó életmódot folytató Vadász Ernő 1986. december 10-én – a szintén bűnöző L. István tiszacsegei lakossal – az utcán lesben állva várta az 53 éves J. Imrét, majd leütötte és fejbe rúgta a szerencsétlen embert. A magatehetetlen férfit tovább rugdosta, a száját egy zacskóval befogta. Nem találtak pénzt az áldozatuknál, így elvették a nála lévő fél liter pálinkát, az öngyújtóját és a személyi igazolványát. J. Imre a helyszínen meghalt. Vadász Ernő és társa ezután H. József házába tört be, ahonnan 710 forint értékben ingóságokat vitt el. Utána útjuk a Tiszacsegei ÁFÉSZ kisvendéglőjébe vezetett, ahonnan 5 ezer forintot és egy 400 forint értékű számológépet tulajdonítottak el.”
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én Vadász Ernőt előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre.
A Legfelsőbb Bíróság az emberölést különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, és az első fokú bíróság halálos ítéletét helybenhagyta. A kegyelmi kérelem elutasítását követően hajtották végre a halálos ítéletet.
A Múlt-Kor című történelmi portál szerint az utolsó magyarországi ítélet-végrehajtó, Pradlik György és két segédje akasztotta fel Vadászt is. Pradlik 12 évig hivatalosan börtönőr volt, még családja sem tudta, hogy hóhér. Segédeivel sorra járta a fegyintézeteket, Budapesten kívül Vácott, Győrben, valamint a szegedi Csillagbörtönben is ő hajtotta végre a halálos ítéleteket.
A Kádár-korszak utolsó évtizedének halálos ítéleteit és kivégzéseit tanulmányozó kutató, Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék büntető kollégiumának vezetője Bátyi Zoltánnak elmondta: a halálbüntetés megszüntetését megelőző tíz évben összesen 24 embert akasztottak fel. A legfiatalabb kivégzett bűnöző 21, a legidősebb pedig 57 éves volt. A kivégzettek zömét 30 és 40 éves kora között vitték a bitó alá. A huszonnégyből mindössze ketten vették tudomásul a halálos ítéletet, a többiek mind fellebbeztek, ám valamennyien eredménytelenül.
A halálbüntetést 1990-ben alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, és eltörölte.
(Magyar Idők)
