Ma kormányzati nagyüzemet tartott a Magyar Idők, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mellett Kásler Miklós Emmi-vezetővel is hosszú interjút közöltek. Mindketten kitérnek kulturális kérdésekre, így a nemzeti filmkészítésre is. Korábban sem volt idegen a Fidesztől, hogy más pártok ötleteihez nyúl, évekig vettek kölcsön programelemeket a Jobbiktól, vagy például Toroczkai Lászlótól a kerítést, amelyet a cukisodó párt már 2015-ben sem mert felvállalni, csak utólag próbálták saját termékként beállítani. Ezúttal a Dúró Dóra által képviselt egykor jobbikos, most Mi Hazánk-os javaslat tetszett meg a kormánynak. Talán itt az ideje, hogy új pártra figyeljenek, és a még "legerősebb ellenzéki pártot" meghagyják a "népnek" és XXI. századi barátainak. Ami helyes, csinálják is meg, de jó lenne már normálisan megcsinálni valamit félmunka helyett, amelyek sorát a jelek szerint sajnos a Parlament környéki rendezés is folytatja... Csak remélni tudjuk, hogy nem "Andy" Vajna Sauljait kell ezután is néznünk, mint "magyar" filmet, és nem is csinálnak elnyomott román hőst Hunyadi Jánosból. Egyelőre a miniszterek tévéfilmekről, kisfilmekről, sorozatokról beszélnek, a mozik meghódításáról nincs szó. A kormánylap két interjújából közlünk részleteket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjú elején kitért augusztus 20-ára és Heller Ágnesre is. Az identitáskérdéshez ezek is kapcsolódnak, csak a Jobbik-kedvelő filozófus nem a magyaréhoz.
 Mozifilmekről egyelőre nincs szó |
– A nemzeti ünnepek időszerű üzenetének a megfogalmazásával mindig óvatosnak kell lenni. A túlzott aktualizálás leértékelné az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét, ezáltal éppen a mai mondanivalónkat hiteltelenítené. Nem vitás, hogy minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar. Az is joggal ad okot a büszkeségre, hogy az elmúlt fél évezred döntően az elnyomás elleni szabadságküzdelmekkel telt, ma mégis élünk, megmaradtunk, és oly sok veszteség ellenére is létezik szuverén magyar állam.
– Bár Szent István óta világos hazánk elköteleződése a Nyugat felé, egyes áramlatok Európa-ellenesnek kiáltják ki Magyarországot. Mi lehet ennek az oka? A balliberális elit egyik vezéregyénisége, Heller Ágnes például augusztus 20-a előtt néhány nappal, egy liberális lengyel lapnak nyilatkozva pogánynak nevezte hazánkat, semmibe véve az évezredes keresztény hagyományt.
– Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennénk. Az európai közösséghez tartozás célkitűzése a Fidesz több mint harmincéves alapító dokumentumának része volt. Az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Ők olyan diktatórikus gondolkodású, kirekesztő politikusok, akik – ha hagyjuk – a sajátjuktól eltérő vélemények eltűrésére való képesség hiányában szétverik az európai együttműködést. A tagállamok többsége, és különösen az európai polgárok szándéka szerint az Európai Unió nem Európai Egyesült Államokat jelent. Aki ezt képtelen elfogadni, az csak ártani fog.
– Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennénk. Az európai közösséghez tartozás célkitűzése a Fidesz több mint harmincéves alapító dokumentumának része volt. Az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Ők olyan diktatórikus gondolkodású, kirekesztő politikusok, akik – ha hagyjuk – a sajátjuktól eltérő vélemények eltűrésére való képesség hiányában szétverik az európai együttműködést. A tagállamok többsége, és különösen az európai polgárok szándéka szerint az Európai Unió nem Európai Egyesült Államokat jelent. Aki ezt képtelen elfogadni, az csak ártani fog.
 Fotó: Mirkó István / Magyar Idők |
– A svéd kormány magyar belpolitikába is szívesen beavatkozó megjegyzéseit és döntéseit ismerve nagyon várom az ottani választásokat. Általánosságban az egyik legfontosabb ideológiai törésvonal a migrációhoz való viszony mentén húzódik Európában. Nyilvánvaló, hogy a bevándorlás által felvetett összes kérdésben nem lehet közös európai álláspontot létrehozni. A különböző történelmi múlt, integrációs tapasztalat és eltérő nemzetfelfogás miatt az európai országok éppen a lényegről vélekednek összebékíthetetlenül különbözően. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy a szó eredeti értelmében vett – és nem a politikai korrektség által lejáratott – toleranciával „szenvedjük el egymást szeretetben”, és vegyük tudomásul, hogy egy gyarmattartó múltú államnak mindig is alapvetően más lesz a viszonya a migrációhoz, mint amelyik 150 év török megszállást szenvedett el.
[...]
– A kulturális és a tudományos életben is a változások szele fúj, de milyen irányba haladnak a kultúrharcnak is aposztrofált viták? Van-e esély arra, hogy konszenzussal lehessen megújítani a nagyobb intézményeket és azok finanszírozását?
– Egyelőre nehéz leszűrni, hogy lesz-e szintézis, ám talán nem csak antitézisek vannak. Nem kell tartani a véleménykülönbségektől és a vitáktól. Az elmúlt években kormánypárti képviselőként is megengedtem magamnak finom kritikákat a magyar filmtámogatásokkal kapcsolatban, és ma sem gondolom, hogy ez helytelen vagy indokolatlan lett volna.
– Egyelőre nehéz leszűrni, hogy lesz-e szintézis, ám talán nem csak antitézisek vannak. Nem kell tartani a véleménykülönbségektől és a vitáktól. Az elmúlt években kormánypárti képviselőként is megengedtem magamnak finom kritikákat a magyar filmtámogatásokkal kapcsolatban, és ma sem gondolom, hogy ez helytelen vagy indokolatlan lett volna.
– Mi lett ezeknek a vitáknak az eredménye?
– A kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek.
– A kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek.
 Forrás: Mi Hazánk Mozgalom Fb-oldala |
– Mert egyedül az jut el a legszélesebb tömegekhez. Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek. Csak egy jó példa: Balog Zoltán múlhatatlan érdeme, hogy a gulágemlékévben az Örök tél című, a svábok tragédiáját bemutató nagyszerű tévéfilm készülhetett Csányi Sándor főszereplésével. Tucatnyi hasonló kellene. Ha belegondolunk, hogy a kommunizmus időszakában mit sikerült elérni ezen a területen, akkor a rendszerváltás három évtizedének eredményei szerénynek mondhatók. Egy új Várkonyira van szükség.
– Orbán Viktor kormányfő is a filmgyártásról ön által elmondottakra utalhatott, amikor a kultúrát érintő nagyobb ívű, szeptembertől elinduló változásokról beszélt?
– A miniszterelnök szerintem átfogóbban közelített a kérdéshez, de a nagy egésznek ez is fontos része.
– A miniszterelnök szerintem átfogóbban közelített a kérdéshez, de a nagy egésznek ez is fontos része.
– A tudományos életben is szempont a nemzeti identitástudat erősítése?
– Igen, ez a közoktatásban is fontos elem. A felsőoktatási intézmények közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezzel a céllal jött létre, ebbe az irányba haladt az elmúlt években, s reményeim szerint egy újabb nagy lélegzetvétellel még előbbre léphet a következő időszakban.
– Igen, ez a közoktatásban is fontos elem. A felsőoktatási intézmények közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezzel a céllal jött létre, ebbe az irányba haladt az elmúlt években, s reményeim szerint egy újabb nagy lélegzetvétellel még előbbre léphet a következő időszakban.
Kásler: az óvodában és az iskolában is szükség van nemzeti filmekre
Az "emberminiszter" szerint az értékrend továbbadásában segíthetnek a gyerekeknek.
– Ön többször elmondta, hogy a klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékrend képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának. Hogyan érvényesül mindez majd a NAT-ban?
– Nem teljes az ember, ha az identitása csorba, és mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni. Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel, a magyar népmesékből, a magyar versekből vagy népdalokból álló sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség. A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, keresztény kultúrát, a magyar történelmet. Magyarázza már el nekem valaki, hogy az emberiségnek, a felnövekvő nemzedékeknek mi hátrányuk származott abból, hogy minden délben szól a harang? És tudják-e, hogy miért szól? Nemcsak a nándorfehérvári diadalt, hanem előzményeit, okait, következményeit, hatásait? Egyébként a felnövekvő generációkat szolgálja az is, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az oktatásból elvett forrásokat, és jelenleg is folyamatosan zajlanak felújítások, bővítések ötszáz iskolában. Magyarországon ilyen nagy volumenű iskolafejlesztés nem volt az utóbbi harminc évben. 2010-hez képest jövőre 606 milliárd forinttal több jut az oktatásra, 18 milliárd forinttal több, mint idén.
– Nem teljes az ember, ha az identitása csorba, és mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni. Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel, a magyar népmesékből, a magyar versekből vagy népdalokból álló sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség. A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, keresztény kultúrát, a magyar történelmet. Magyarázza már el nekem valaki, hogy az emberiségnek, a felnövekvő nemzedékeknek mi hátrányuk származott abból, hogy minden délben szól a harang? És tudják-e, hogy miért szól? Nemcsak a nándorfehérvári diadalt, hanem előzményeit, okait, következményeit, hatásait? Egyébként a felnövekvő generációkat szolgálja az is, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az oktatásból elvett forrásokat, és jelenleg is folyamatosan zajlanak felújítások, bővítések ötszáz iskolában. Magyarországon ilyen nagy volumenű iskolafejlesztés nem volt az utóbbi harminc évben. 2010-hez képest jövőre 606 milliárd forinttal több jut az oktatásra, 18 milliárd forinttal több, mint idén.
– Az óvodákkal kapcsolatban nemrégiben kitért az egészséges életmódra nevelés szükségességére. Egy óvodapedagógus ennek apropóján petíciót indított, felhívva a figyelmet sok olyan problémára, ami éppen ezt a feladatot akadályozza.
– Először is, bár magam egyetemen oktattam, édesanyám óvónő volt, családi, baráti kapcsolataim révén az óvodai nevelés mindig is közel állt a szívemhez. Ezért több államtitkárság és számos szakember bevonásával komplex óvodai program kialakítását kezdeményeztem és irányítok. Módosítottuk az óvodai nevelés országos alapprogramját, hangsúlyosabbá téve a dokumentumban a nemzeti hagyományok, a kultúra, az egészséges életmód területén folytatott nevelőmunka feladatait. Az új programot szakmai egyeztetések előzték meg. Több pénzt és figyelmet kívánunk az óvodai nevelésre is fordítani, emelkedik az óvodák támogatása is. Azon dolgozunk, hogy hogyan tehetnénk még többet a felnövekvő generációkért. Ide sorolom például az egészségnevelést, az egészséges fejlődés támogatását, vagy azt, hogy egészségesen táplálkozzanak a gyermekek, továbbá, hogy lehetőségük legyen a megfelelő mennyiségű testmozgásra. A programban szerepel a különösen magas cukortartalmú ételek és italok, a magas szénhidrát-, só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
– Először is, bár magam egyetemen oktattam, édesanyám óvónő volt, családi, baráti kapcsolataim révén az óvodai nevelés mindig is közel állt a szívemhez. Ezért több államtitkárság és számos szakember bevonásával komplex óvodai program kialakítását kezdeményeztem és irányítok. Módosítottuk az óvodai nevelés országos alapprogramját, hangsúlyosabbá téve a dokumentumban a nemzeti hagyományok, a kultúra, az egészséges életmód területén folytatott nevelőmunka feladatait. Az új programot szakmai egyeztetések előzték meg. Több pénzt és figyelmet kívánunk az óvodai nevelésre is fordítani, emelkedik az óvodák támogatása is. Azon dolgozunk, hogy hogyan tehetnénk még többet a felnövekvő generációkért. Ide sorolom például az egészségnevelést, az egészséges fejlődés támogatását, vagy azt, hogy egészségesen táplálkozzanak a gyermekek, továbbá, hogy lehetőségük legyen a megfelelő mennyiségű testmozgásra. A programban szerepel a különösen magas cukortartalmú ételek és italok, a magas szénhidrát-, só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
(Kuruc.info)
Korábban írtuk:
