Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket - írja a Portfolió.
A minap jelent meg az Eurostat statisztikai évkönyve, amely számos területen látványos ábrákkal mutatja be, hogy az uniós országok 276 NUTS2 szintű statisztikai régiója hogyan áll, illetve milyen változások történtek az elmúlt években. Az alábbiakban két, az uniós támogatások hatékony (?) felhasználásának kérdésére is részben választ adó ábrát láthatunk. Az első a 2016-os állapotot mutatja, miszerint az egy főre jutó, összevethető (vásárlóerő-paritásos) GDP tekintetében az egyes régiók hogyan álltak az EU28 átlagához képest százalékosan, és amint látjuk: Budapest miatt a közép-magyarországi régió szigetszerűen kiemelkedett Magyarországból a 100% feletti fejlettségi szintje miatt, miközben a többi magyar régió még 75% alatt maradt. A cseheknél több régió is már a 90%-os fejlettségi kategória fölé került, a lengyeleknél a fővárosi régió emelkedik ki szigetszerűen, akárcsak a románoknál.
Zoom
A fentinél talán még érdekesebb ábra az alábbi, amely a fejlettségi mutató 2007 és 2016 közötti változását mutatja be (hány %-ponttal változott a 2007-es fejlettségi szint mostanra az uniós átlaghoz képest). Amint láthatjuk: itt örvendetesnek tűnő változások látszanak Magyarországon, hiszen mindegyik magyar régiónk előrelépett valamennyit, szemben például a dél-európai országok sok régiójával.
Zoom
A fenti változások azonban csak addig örvendetesek a skálázás miatt, amíg a részletes adatokat idősorosan is megnézzük. Amint ugyanis az alábbi ábrán látszik: Nyugat-Dunántúl kivételével - ahol 12%-pontos volt az EU-átlaghoz képesti felzárkózás - a többi régiónál mérsékelt volt az életszínvonal relatív emelkedése: Közép-Dunántúlon 8%-pontos, Dél-Alföldön 7%-pontos, Észak-Magyarországon 6%-pontos, a többi régiónál pedig közel egy évtized alatt még ennyi se. Különösen látványos, hogy a közép-magyarországi régió az utóbbi években elkezdett lecsúszni, az uniós átlagos 100%-os szinthez közelíteni, amiben az ebben a ciklusban elérhető korlátozott EU-pénznek is szerepe van.
Zoom
Miután a legtöbb magyar régió alig tudott közeledni az elmúlt 10 évben az uniós átlaghoz, emiatt nem véletlen, hogy az ország is csak mérsékelten tudott felzárkózni az uniós átlagos életszínvonalhoz. Az alábbi ábra annyiban több, mint a fentiek, hogy az országos adatok már 2017-re is rendelkezésre állnak és így azt látjuk, hogy az egy főre jutó, vásárlóerőparitásos magyar GDP sajnos csak 67%-ról 68%-ra emelkedett 2016-ról 2017-re, míg a románokét 58%-ról 63%-ra, és így a nyomunkba kerültek. A lengyel mutató 68%-ról 70%-ra emelkedett, így két egymást követő évben is már fejlettebbnek számítanak átlagosan a lengyelek, mint a magyarok.
Még kellemetlenebb, ha az elmúlt 10 év (2007-2017) életszínvonal mutatóinak változását vetjük össze: a magyar mutató mindössze 8%-pontot emelkedett, ami a második legkevesebb a csehek után (+7%-pont), és jócskán elmarad a lengyel 17%-ponttól, illetve a román 19%-ponttól.
Zoom
Visszatérve a 2016-ig rendelkezésre álló régiós részletes adatokra, azt is megnézték, hogy az egyes országok fővárosi statisztikai régiói milyen pályán haladtak az elmúlt években az EU-átlaghoz képest.
A skálázás sajnos elfedi a magyar központi régió fent már jelzett lecsúszását (Budapest relatív túlfejlettsége miatt kevesebb EU-pénzt kap a 2014-2020-as ciklusban, és ezért is zajlik a régió szétválasztása Budapestre és Pest megyére 2020-től), de közben bemutatja a lengyel fővárosi régió fokozatos fejlődését, illetve a román fővárosi régió elmúlt években történt megugrását.
Zoom