Kaderják Péter kijelentette, hogy a korábbi támogatási rendszer, a KÁT (kötelező átvételi tarifa) túlfinanszírozott, hiszen a napelemes rendszerek kiépítése lényegesen olcsóbb lett néhány év alatt. A költségcsökkenést a napelemes rendszerek létesítésének támogatásában is érvényesíteni kell – tette hozzá.

Az államtitkár emiatt sürgette a KÁT mielőbbi lezárását, és azt javasolta, hogy a meg nem valósult projektek kerüljenek át a METÁR (megújuló energiák támogatási rendszere) keretébe, amely – megfogalmazása szerint – megteremti a verseny kereteit a fejlesztési lehetőségek között. A KÁT kivezetéséből megtakarított évi több mint 10 milliárd forint a METÁR támogatási rendszerébe jutva jóval több napelemes projektet valósíthatna meg – vélekedett.

Kaderják Péter kiemelte a tervezett intézkedések közül a hálózati társaságok ösztönzésének megteremtését, hiszen ezek a jelenlegi szabályozási környezetben szerinte üzletet veszítenek a decentralizált projektek megvalósulásával. Szorgalmazta továbbá a verseny elkerülését lehetővé tevő visszaélési lehetőségek felszámolását, valamint a kis- és középvállalkozások, illetve az agrárvállalkozók fogyasztásának részleges kiváltását beruházási támogatásokkal. Mindezt több tízmilliárd forint uniós forrás és a vidékfejlesztési program fedezhetné – jegyezte meg.

Fölvetette, hogy a naperőművi fejlesztések több százmilliárd forintos beruházási lehetőségeihez nagybefektetőkre is szükség lehet.

Az államtitkár kifejtette, hogy Magyarországon a beépített naperőművi kapacitás az 500 megawattot közelíti, vagyis lassacskán felzárkózik az összes szélerőművi teljesítményhez. Ezen túl a KÁT 2016-os lezárásáig csaknem 2000 megawattnyi kérelmet nyújtottak be, aminek körülbelül a fele valósulhat meg. A METÁR támogatásával együtt pedig a kapacitások elérhetik majd az 1400-1600 megawattot – tette hozzá.

2020-ra a magyarországi naperőművi kapacitás meghaladhatja a 2 ezer megawattot, ami azonos a paksi atomerőműével – vetette össze, megjegyezve: a naperőművi kapacitás hasznosítási szintje ugyanakkor jelentősen elmarad egy nukleáris erőműétől.

Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a költséghatékony és rugalmas naperőművi kapacitások kiépítése számos területen illeszkedik a következő évek energia- és klímapolitikáját meghatározó kormányzati stratégiához. A tiszta, okos és megfizethető energia biztosításában kulcsszerep juthat a napenergiának, hiszen környezetbarát, biztosítja a fogyasztók energiafüggetlenségét és a rezsiköltségek fenntarthatóságát, a szénhidrogén-szükséglet mérséklésével pedig az ellátásbiztonságot erősíti.

A napenergia arányát az energiatermelésen belül azért is növelni kell, mert Magyarországon jelenleg a megújuló energia 80 százaléka a tűzifából származik – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a megújuló energiák aránya a belföldi bruttó végső energiafelhasználáson belül 14 százalék, vagyis a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos arány teljesíthető.

(MTI)