2019. február 24., vasárnap, Mátyás, Etel napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:55 Nem adják fel: tizenötödik alkalommal tüntettek a sárgamellényesek22:25 Hanoi felé zakatol az észak-koreai uralkodó22:10 Tatárszentgyörgyön szipogott az Emmi: a rasszista romagyilkosság sulykolása mellett gárdázás is kellett21:34 "Szállj sötét zászlókon hollómadár" - 576 éve született a nagy király21:15 Nem egyszerű a segélyszállítmányok útja Venezuelába20:46 Az ülőmunka terjedésével párhuzamosan egyre többen sportolnak20:17 Legalább három emberéletet követelt az Olaszországban és Horvátországban tomboló szél19:43 Zsinagógafelújítás: csalók számlájára utalt a Mazsihisz - még vicces is lenne, ha nem az ön pénzéről lenne szó19:01 Magyar portréfilmből derül ki, miért hívták Bud Spencert földönkívülinek18:27 "Elegen vannak nálunk" - Közel-Keleten működő különbíróságokat javasol az osztrák belügyér az "európai" dzsihadistáknak18:10 Guaidó megnézte a segéllyel teli teherautókat17:46 Mindenki megnyugodhat: nem szűnik meg, sőt jó irányba halad a Jobbik - és ezután listázhatják kettős párttagságú ellenállóikat17:24 Brit kormánytagok halasztanák el a Brexitet - Nagy-Britannia széthullásától tartanak16:55 Nem sokáig örülhettek bérüknek az indiai teaültetvényen dolgozó szomjasabb munkások16:19 Iszlamista konkurenciájára csapott le Franciaország Maliban
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Orbánt Zágrábban sem hagyta el a humora: "jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk"

Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.
Zoom
Fotók: Koszticsák Szilárd/MTI
Rendezné a kapcsolatokat
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar–horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá.
Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra. „A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek eredményes lépéseket, sikerült tisztázni, hogy a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk. „Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd” – fejtette ki az Andrej Plenkoviccsal folytatott tárgyalásáról szólva. 
Abban is egyetértettek – folytatta –, hogy a magyar–horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, az emberek közötti kapcsolatok is jók.
A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel beszélnek Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeznek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
Zoom
A horvát kolléga visszafogottabb volt
Hét év után látogatott el Orbán Viktor kormányfő Horvátországba, ami jó hír, a látogatás fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatának előmozdításában – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.
Plenkovic kiemelte: a hétfői találkozó nem csak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból a szempontból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatniuk.
A kormányfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kétmilliárd euróra rúg a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom, valamint megemlítette, hogy hatszázezer magyar turista látogatott el idén Horvátországba.
Mol–INA: "kizárólagos vállalati ügy"
A Mol–INA-ügyben Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi-politikai kapcsolatokat.
Horvátország álláspontja nem változott
A horvát kormányfő utalt arra, hogy az ügy tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát. A nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről megvan az akarat és a szándék – mondta Plenkovic, majd hozzátette: „fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat.”
Újságírói kérdésre válaszolva Plenkovic elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. „De addig is, amíg nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalat jól működjön” – szögezte le.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: „a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe.”
Zoom
A gáz megmarad, de csökken a jelentősége
A horvátországi LNG-terminál ügyében a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat. Ám mivel „ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta –, a gáznál pedig az ár számít.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek az amerikaiak, a harmadik a sorban a "Szlovákia" felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik. „Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni” – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.
Javulhat a határ menti együttműködés
Plenkovic elmondta: beszéltek a kisebbségek helyzetéről is, Magyarországon csaknem ötvenezer horvát él, Horvátországban pedig mintegy tizenötezer magyar. „A kisebbségi vegyes bizottság keretein belül együttműködünk a jogaiknak az előremozdításában és igyekszünk a projektjeik támogatásában is” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy tárgyaltak a határ menti együttműködés javításáról Verőce-Drávamente megyétől egészen Eszék-Baranya megyéig azokról a programokról, amelyek megkönnyítik az ott élők életét. Ezen belül érintették az 5C közlekedési folyosót, melynek az Eszék és a magyar határ közötti 21 néhány kilométer szakaszát Horvátország az elkövetkező két évben tervezi befejezni, valamint a vasúti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítését, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely a horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta a határátkelési lehetőségek számának bővítését, mivel jelenleg a 355 kilométeres magyar–horvát határszakaszon mindössze hét határátkelési lehetőség van, ami nagy versenyhátrány. Ennek kezelése érdekében Magyarország azt javasolta Horvátországnak, hogy miután az M6-os autópálya eléri a horvát határt, 2021-től újabb átlépési lehetőség nyíljon. „Azt javasoltuk, hogy a murakeresztúri vasúti hidat tegyük alkalmassá közúti közlekedésre is, és Sároknál is nyissunk egy kishatárforgalmi átkelési pontot” – tette hozzá Szijjártó.
(MTI nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready