Hódmezővásárhelyen nem csökkent úgy a közterületi lámpák villanyszámlája, ahogyan azt a kormányfő vejéhez köthető cég ígérte. Siófokon sem értek el nagy megtakarítást - írja a Népszava.
Jelentős megtakarítást vártak a közvilágítási fejlesztésektől azokon a településeken, ahol újakra cserélték az utcák, terek lámpáit. Csakhogy nem mindenütt csökkent úgy a villanyszámla, ahogyan azt remélték. Így történt ez Siófokon és Hódmezővásárhelyen is, ahol az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődött Elios Innovatív Zrt. – illetve jogelődje, az ES-Holding – cserélte a lámpákat. Hódmezővásárhely esete azért is érdekes, mert ez volt a kiindulópontja, afféle mintaprojektje – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint súlyos szabálytalanságok közepette lebonyolított – eliosos pályázatoknak.
Siófokon a város 6900 lámpája közül 4600-at újítottak fel 2012 és 2015 között több lépésben. A város 2012-ben – amikor még december végéig a régi lámpák világítottak – 101,8 millió forintot költött a közterületi fényforrások villanyszámlájára. 2017-ben pedig 66,1 milliót. Ez 35 százalékos csökkenés, csakhogy ugyanebben az időszakban az áram ára 38 százalékkal esett vissza. Mindezek alapján az siófoki önkormányzat a Népszava érdeklődésére úgy vont mérleget az energiatakarékossági tapasztalatokról:
Egzakt módon teljesítménycsökkenés nem határozható meg.
2009-ben – az akkor még Lázár János vezette – Hódmezővásárhely és az akkor még ES-Holding névre hallgató cég közötti szerződésben a vállalkozás azt ígérte: az új lámpák átadását követő öt évig az úgynevezett A2-es egyetemes szolgáltatói árral kalkulálva 25 százalékos megtakarítást ér el. Az önkormányzat még ennél is bizakodóbb volt: azt prognosztizálta, hogy a 6800 lámpa részleges felújítása, cseréje után 35 százalékkal csökkennek a közvilágítás költségei. Úgy számoltak, évi 44 milliót spórolhat a város, ami abszurd, hiszen a felújítások előtt, 2011-ben 48 milliót költöttek közvilágításra. Az új hódmezővásárhelyi lámpákat végül 2012 elején adták át. A LED-lámpák révén valóban lényegesen, több mint 20 százalékkal kisebb lett az áramfogyasztás, ám a várt nagy spórolás így is elmaradt. A város 2012-ben 55 milliót, 2013-ban pedig 50 millió forintot fizetett a közvilágítás után. (Arra, hogy az áramfogyasztás-csökkenés ellenére miért lett mégis nagyobb a számla, magyarázat lehet az: abban az időszakban nőtt az energia ára.) Akkor sem lett volna sikertörténet a fejlesztés, ha az áram nem drágul: a 20 százalékos energiafogyasztás-csökkenés bizonyosan nem hozta volna az ígért 25 százalékos rezsimegtakarítást.
Az elmaradt spórolás még inkább tetten érhető a karbantartási díjaknál. A még Lázár vezette önkormányzat a karbantartási díjak jelentős csökkenését harangozta be. Azt ígérték, hogy a 2011-ben 21 millió forintos karbantartási díj 12 millióval csökken majd. Ehhez képest az erre fordított összeg hosszú éveken át nem változott. 2015-ben és 2016-ban aztán váratlanul 2-4 millióra esett az üzemeltetési költség, de 2017-ben már újra 19 millió volt a karbantartási díj.
Nem csak Siófokon és Hódmezővásárhelyen maradt el a remélt rezsicsökkenés a lámpacsere után. Korábban a Direkt36 írta meg, hogy Keszthelyen sem jöttek be a cég által ígért megtakarítások. A keszthelyi világítás felújításhoz az uniós források elnyeréséhez szükséges energetikai tanulmányban az szerepelt, hogy az új lámpákkal közel felére apad a város villanyszámlája, és nagyjából ugyanennyivel csökkennek a karbantartási költségek, de ezt nem tudták teljesíteni.
Mint ismeretes, tavaly ősszel derült ki, hogy az OLAF 35 Elios-közvilágítási tendernél talált szabálytalanságokat, 17 esetben pedig komoly összefonódásokra bukkant a kiíró önkormányzatok, a tendert lebonyolító tanácsadó cégek és a nyertes ajánlattevő között. Bár az ügyészi felügyelet alatt eljáró rendőrség végül bűncselekmény megállapítása nélkül zárta le a nyomozást nemrégiben, az OLAF javaslatára jelenleg az Európai Bizottság dönt arról, visszakéri-e Magyarországtól az érintett közvilágítási felújításokra adott összesen 13,5 milliárd forintot.