Közérdekű adatigényléssel fordult az Index a MÁV-hoz, hogy megtudják, mennyit késtek tavaly a személyszállító vonatok. A vasúttársaságtól azt kérdezték, hogy mennyi volt a teljes késés, ha minden járatot beleszámolunk, és hogy mennyit késtek a járatok egyes fontosabb, Budapestet nagyobb városokkal összekötő vonalakon.
 (Kép: frissmedia.hu) |
A MÁV válasza szerint a személyszállító vonatok 2018-ban jóval többet késtek, mint 2017-ben:
az összes járatot számításba véve a késési idő tavaly 2 120 970 perc volt, ami 4 évnek felel meg.
Egy évvel korábban még 3,5 év volt ugyanez az adat. A MÁV elmagyarázta, mi okozza a romló tendenciát, ez pedig a Budapest-Pécs, Budapest-Miskolc és Budapest-Debrecen viszonylatokat érintő nagymérvű pályarekonstrukció.
A pontatlansági adatot érdemes párba állítani az összes vonat teljes menetidejével, ez a 2018-as évben nagyjából 159 év volt a cég közlése szerint.
A kapott számokból kiderült az is, hogy az országos vasúthálózaton 2018-ban több mint 1 031 081 személyszállító vonat közlekedett, ezek 87 százaléka (893 563 járat) menetrend szerint érkezett a célállomásra, vagyis 13 százalék késett, szemben a 2017-es 11,55 százalékkal. Az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt tavaly.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a MÁV olyan standard alapján (UIC) számolta ki az adatokat, amely szerint
az 5 perc 59 másodperc alatt késő személyszállító vonatok még pontosnak számítanak,
vagyis a 6 perc alatti késések nem is rontják a statisztikát.
Így az adatok nem vethetőek össze teljes egészében a korábbi évek adataival (a tavalyiakkal már igen), amelyek fél évre vetítve átlagosan 1,77 évnyi késést mutattak a 2008-2014 közötti időszakban, amikor még az 1 perces késéseket is figyelembe vették.
Az egyes viszonylatokat végignézve és a tavalyi adatokkal összevetve az látszik, hogy a pályarekonstrukción átesett szakaszokon javultak a mutatók, így például az esztergomi vonalon 31,5 százalékkal nőtt a pontos vonatok száma 2017-hez képest. A szintén felújított Budapest–Győr vonal esetében is emelkedett a járatpontosság, de csak elenyésző mértékben, 1,5 százalékkal. Ha fajlagos értéket nézünk, akkor viszont már jobb az arány, Győrnél 10, Esztergomnál közel 50 százalékos az éves szintű javulás. Utóbbi vonalon az utasszám is jelentősen, 22 százalékkal nőtt, ami 3,9, millió utasnak felel meg.
Ahol durva romlást láthatunk, az a MÁV közlése szerint a tavaly zajlott felújításokat jelzi. A rekonstrukció alatt álló 40a jelzésű vonal hatással van Budapest–Pécs vonal késési adataira, sőt, az érintett szakasz felújítása miatti kerülő útvonalra terelt személy- és teherforgalom miatt a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonalon keletkezett késésekre is.
2018-ban egyébként több frekventált elővárosi (a 40a jelzésű Budapest–Pusztaszabolcs, valamint a 80a jelzésű Budapest–Hatvan) vasútvonalat érintő átépítés kezdődött el. A vasúttársaság azt várja a Kelenföld–Százhalombatta és a Budapest–Hatvan vonalszakasz teljes felújítása után, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb lesz a menetrend, a nagyobb pályasebesség révén csökken az elővárosi vonatok menetideje, az átmeneti kényelmetlenségek után pedig magasabb színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe az utasok és az áruszállító vasúti társaságok.
A MÁV egy kis nemzetközi kitekintést is küldött a lapnak, hogy jobb színben tűnjenek fel az adatok, igaz, csak a 2016-2017-es évekre vonatkozóan. A levél azzal a megállapítással indul, hogy a magyar vasúti személyszállítás járatpontossági adatai alapján az európai középmezőnyben foglal helyet.
A 2016-2017. években nemcsak a román, és bolgár vasútnál voltunk pontosabbak, de menetrendszerűségben megelőztük az egyesült királysági és a francia vasutat is – büszkélkedett a cég. Mellékeltek továbbá egy táblázatot is, amely néhány másik országgal összehasonlítva mutatja a pontossági arányokat:
 |
A MÁV azt is hozzátette, hogy az EU 26 tagországában tavaly január-februárban végzett Eurobarometer-felmérés szerint azok a magyar válaszadók, akik használják a vasutat, húsz szempontból tizennyolcban elégedettebbek, mint az uniós átlag. "A járatok megbízhatóságával és menetrendszerűségével a nálunk megkérdezett utazók 77%-ban elégedettek, ugyanakkor az EU-s átlag 65%", közölte a MÁV.
Ha már felhozták, megnézte a lap a hivatkozott Eurobarometer-kutatást, és ennek alapján az összkép már egyáltalán nem tűnik olyan rózsásnak, mint amit a vállalat kommunikált. Az összes válaszadóra vetítve a magyarok elégedettsége a vasúttal az EU hátsó traktusába tartozik:
 A vasúti utazással kapcsolatos elégedettség a teljes lakosságban |
A "teljesen elégedett" válaszadók arányában minden terülten a rangsor vége felé, és bőven az EU-átlag alatt helyezkedik el.
Abban viszont igaza van a MÁV-nak, hogy amikor csak a vasúthasználók elégedettségét nézték, akkor egy tizeddel az EU-átlag fölötti érték jön ki egy olyan skálán, ahol 0 és 3 közötti pontokkal vették számításba a válaszadókat, majd az egészet átlagolták:
 A vasúti utazással kapcsolatos elégedettség a vasutat használók körében |
Ugyanakkor ha csak a használókat nézzük, akkor pont azokat zárjuk ki a mérési körből, akik korábbi tapasztalataik alapján olyannyira nem elégedettek, hogy már le is szoktak a vonatozásról.
A teljes jelentés és az egyes országokra vonatkozó részletes táblázatok elérhetőek az Európai Bizottság oldalán.
(Index nyomán)
