A gyanúsított anyagi helyzetének megromlása miatt kezdett el az interneten, illetve lottózókban sporteseményekre fogadni, naponta akár több millió forint értékben. 2017 elejére már kialakult a játékszenvedélye miatt eladósodott. A vádlott ekkor úgy döntött, hogy a takarékszövetkezetben betöltött ügyvezetői pozíciójával visszaélve, magáncélra „előleg” címén készpénz összegeket vesz fel a szövetkezet pénztáraiból, melyeket fogadásokra költ, és a tervezett nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.

A vádlott azonban nem járt sikerrel, ezért 2017 májusában elhatározta, hogy magánszemélyektől pénzt csal ki, melyekből visszafizeti a takarékszövetkezeti pénztárból kivett „előlegeket”, illetve ezek egy részét fogadásokra költi.

Több mint 106 millió forintot tulajdonított el az általa vezetett pénzintézettől 2017 januárja és 2018 májusa között. Magánszemélyektől egy év alatt több mint 330 millió forintot kért kölcsönt.

A vádlott 1998 óta egy helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője volt, majd a több Békés megyei takarékszövetkezet 2017. végén történő egyesülését követően az új takarékszövetkezet egyik ügyvezető igazgatója lett.

A Békéscsabai Járási Ügyészség a férfi ellen különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, 21 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 31 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.

Az ügyészség vádiratában a vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a bíróság tiltsa el a közügyek gyakorlásától, a pénzügyi tevékenység gyakorlásától, illetőleg gazdasági társaság vezetésétől, mint foglakozástól. Arra is indítványt tett, hogy a bíróság adjon helyt a sértettek több mint 100 millió forint értékű polgári jogi igényének, illetőleg vagyonelkobzást is rendeljen el a vádlottal szemben.

Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.

(Híradó)