Boros Péterné elmondta: országszerte 7500-an vesznek részt az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében meghirdetett csütörtöki sztrájkjukban. Közölte, a legtöbben az önkormányzati dolgozók közül sztrájkolnak, kevesebben csatlakoztak a központi közigazgatásban dolgozók közül.

Mint mondta, az önkormányzati dolgozók hatodik alkalommal sztrájkolnak a megbecsülésért, méltóbb megélhetésért. Bár 11 év után a kormányzat most 17 ezer munkavállalónak biztosít átlagosan 20 százalékos béremelést, ebben az időszakban a reálkereset-veszteség 50 százalékos volt, így a szakszervezet szeretné elérni, hogy a béremelés mértéke ezt a veszteséget egyenlítse ki – fűzte hozzá.

Emlékeztetett, Európa legnehezebben teljesíthető sztrájktörvénye a magyar, mert csak ott lehet sztrájkot tartani, ahol van szakszervezet, és ahol előzetesen a munkavállalók fele csatlakozott a sztrájkhoz. Visszafogta a sztrájkvállalást a közelgő önkormányzati választás politikai súlya is – tette hozzá.

Boros Péterné szerint a kormányzati igazgatásban dolgozók vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Jelezte, a felsővezetők bére jelentősen nőtt, ezért követelik, hogy a megyei és járási kormánytisztviselőknél is folytatódjon a béremelés, mert jelenleg a több munkáért kevesebb fizetés elve valósul meg, ami elfogadhatatlan.

Sérelmezte, hogy a Miniszterelnökség nem tárgyalt a szakszervezettel, a szakszervezet nem plakátolhatott a hivatalokban, az informatikai rendszerben letiltották a szakszervezete üzeneteit, ezért követelik a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását.

A sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését, a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy „a teljesítésig vigyék ezt az akaratot” – jelentette ki. Ezért felhívta a munkavállalókat, mutassák meg május 1-jén, hogy ők az ország hajtóereje. Az MKKSZ „haragos felvonulást szervez május 1-re”, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: a PDSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely szolidaritási sztrájkot hirdetett csütörtökre. Mint mondta, 60 tankerületből négyben sikerült megkötni a megállapodást az elégséges szolgáltatásról, a munkáltató azonban reggel ellehetetlenítette a sztrájkot, ez pedig elfogadhatatlan jogsértés.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a versenyszféra munkavállalói nevében szolidaritásáról biztosította a közszolgálati dolgozókat, mint mondta, jelenleg a kormány a legrosszabb munkáltató. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy négy tankerületben megakadályozták a pedagógusok szolidaritási sztrájkját, és úgy vélte, ez munkavállalói alapjogokat sért. A sztrájk joga nemzetközi egyezményben biztosított alapjog – jegyezte meg.

Felszólalt a sajtótájékoztatón a 40 tagszervezetet összefogó Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) főtitkára, Klaus Heeger is, aki az 5 millió munkavállalójuk nevében szolidaritásáról biztosította a sztrájkolókat. Mint mondta, a közszolgálati dolgozók az egész társadalom, a közjó érdekében dolgoznak. Jelezte: a testület jövő heti ülésén határozatot fogadnak el a magyarországi helyzet kapcsán, ebben támogatják az MKKSZ követeléseit.

Boros Péterné szólt arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyalt a Szociális Ágazatban Dolgozók (SZÁD) képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy a tárca április végéig megteremti a szociális ágazati kollektív szerződés megkötésének feltételeit, és megállapodtak a bérfelzárkóztatási programban is, hogy az egészségüggyel szinkronban növelik a kereseteket a szociális ágazatban. A SZÁD ezért elállt a csütörtöki sztrájktól.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a következő feladatuk, hogy tartalommal töltsék meg a kormányzat ígéreteit.

Az MKKSZ január elején hirdette meg sztrájkköveteléseit. Követelik az azonnali béremelést, az elvett öt nap szabadság visszaadását, a rugalmas munkaidő visszaállítását, azt, hogy az ebédszünet legyen újra a munkaidő része. Követelik továbbá a munkaévek és tapasztalat elismerését, a szakszervezeti jogok visszaadását, a korkedvezményes nyugdíjat, a munkáltatói önkény megszüntetését, azt, hogy ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját, hogy legyen újra a közigazgatás napja július 1-je, valamint, hogy állítsanak fel egy nemzeti munkaügyi kerekasztalt.

(MTI)