Két év börtönre ítélt a Szegedi Törvényszék csütörtökön egy kurd házaspárt, amelynek tagjai korábban évekig a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kötelékében szolgáltak.
A bíróság a vádlottakat terrorizmus finanszírozásának bűntettében mondta ki bűnösnek, és a szabadságvesztés mellett a házaspárt nyolc évre kiutasította Magyarország területéről. A vádlottak leghamarabb büntetésük felének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra, így a letartóztatásban töltött időt beszámítva erre már lehetőség is van.
A férfi 2009-ben csatlakozott önkéntesen az Európai Unió által terrorszervezetnek tekintett PKK-hoz, és logisztikai feladatokat látott el. Áthelyezték 2014-ben Szíriába, ahol már a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagjaként végzett hasonló munkát.
Az Iránban kurd nemzetiségűként született nőt 2010-ben, 15 évesen szervezte be a PKK, majd menekültnek álcázva átvitték Irakba, ahol a harcoló csapatok katonanőinek fogadása és szállítása volt a feladata. 2014-ben szintén áthelyezték Szíriába, ahol az YPG egyenruháját viselve végzett logisztikai feladatokat.
A vádlottak Szíriában ismerkedtek meg, majd 2015 augusztusában elhatározták, hogy nem szolgálnak tovább, szeretnének új életet kezdeni és összeházasodni. Annak ellenére, hogy a PKK retorzióval fenyegette a távozókat, elszöktek, Irakban összeházasodtak, majd embercsempészek segítségével eljutottak a magyar határhoz, ahol 2017. december 6-án a tranzitzónában menedékjogot kértek. A vádlottakat tavaly március 7-én vették őrizetbe.
Bathó Nikolett bíró az indoklásban kifejtette, az nem vitatható, hogy a vádlottak csatlakoztak a PKK-hoz. Mindketten öt évet töltöttek a PKK, illetve YPG kötelékében. Bár érte őket fenyegetés, ami akadályozta őket abban, hogy elhagyják a szervezetek táborait, ám amikor mégis megszöktek, sem őket, sem családjukat nem érte retorzió.
A vádlottak fiatal kora, az általuk végzett tevékenység jellege és az őket érő fenyegetések miatt a bíróság lehetőséget látott arra, hogy az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt törvényi minimumot meg sem közelítő büntetést szabjon ki.
Az ügyészség az ítéletet elfogadta, a vádlottak és védőik három nap gondolkodási időt kértek. A bíróság megszüntette a vádlottak letartóztatását.
(MTI)