Bezár!
2020. október 21., szerda, Orsolya, Zsolt napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:34 Macronéknál fejeknek kell hullaniuk ahhoz, hogy betiltsanak néhány iszlamista bűnszervezetet21:12 Az előzetes eredmények szerint Morales pártja győzött a bolíviai választáson20:51 A gyöngyösi kórház szerint nem viselt maszkot a rendelésein a kirúgott járványszkeptikus orvos20:41 Varga Judit is elkapta a vírust20:37 Trump vizsgálatot sürget Biden fiának korrupciós ügyeiben20:22 A brit kormány elrendelte a legmagasabb készültséget Manchesterben és környékén19:56 Moszkva: az OPCW jelentése nem támasztja alá a mérgezést19:22 Az új brit nagykövet is tanul magyarul: két nyelven szólalt meg a bemutatkozó videójában18:59 Iránban a hivatalosnak akár a kétszerese is lehet a halottak száma18:28 Orosz kémfőnök: Washington "színes forradalmat" készít elő Moldovában17:54 Újabb barátságos gesztus Ukrajnától: felszólítottak, hogy ne avatkozzunk be a "belügyeikbe" Kárpátalján17:21 A százezres részvétel most elmarad: megsértődtek Hadházyra az elvtársai, nem mennek "blokádot megcsinálni"17:08 Örmény elnök: Oroszországot nem szükséges bevonni a konfliktusba16:30 Amiért elfogadhatatlan a Göncz-szobor ötlete16:01 Lukasenka: taktikát váltunk az arcátlan tüntetőkkel szemben
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Orbán a legszolidárisabb nemzet parlamentjében értékelte a legtökéletesebb védekezést

Reklám

Most ősszel "felkészültebbek vagyunk" a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, napirend előtt, hangsúlyozva: tavasszal a járvány első hullámát sikeresen kivédték a magyar emberekkel összefogva, és "együtt újra sikerülni fog".
"Nehéz időszakon vagyunk túl, és nehéz időszak előtt állunk" - mondta a koronavírus-járványról a kormányfő, jelezve, itt a vírus második hulláma. A nemzetközi adatokat ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szempontból laboratóriumnak tekintett Ausztriában egy nap alatt 35 százalékkal emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma.
Ám "most, 2020 őszén felkészültebbek vagyunk, mint 2020 márciusában voltunk", aminek oka egyrészt, hogy az ország rendelkezik a tavaszi védekezés tapasztalataival, másrészt a nemzeti konzultációban az emberek egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak: Magyarországnak működnie kell. Az emberek azt várják a kormánytól, hogy az életeket és a munkahelyeket is védje meg, hogy a védekezés közben a mindennapi életet ne béníthassa le újra a vírus, vagyis úgy kell védekezni, hogy a veszélyeztetett idősek életét, az iskolák, óvodák működését és a munkahelyeket egyszerre védjék meg - fejtette ki, jelezve, hogy ez egy más taktika, mint tavasszal volt, más a haditerv is, a válasz is. "Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna" - jelentette ki.
Ismertette a legutóbbi kormányzati döntéseket, így a beutazási korlátozások fenntartását, a széles körű maszkhasználat kötelező tételét - amellyel kapcsolatban jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy a ma 50 ezer forintos büntetési tétel emelhető legyen -, a kórházakban és idősotthonokban bevezetett látogatási tilalmat, a kötelező testhőmérséklet-mérést az iskolákban, a koronavírustesztek hatósági árassá tételét - a maximum ár 19 500 forint -, az ingyenes influenzaoltást, valamint a szórakozó- és vendéglátóhelyek 23 órakor történő bezárását.
"Most valóban mindannyiunkon múlik, hogy a védekezés mennyire lesz sikeres" - hangoztatta, külön szólva a fiatalokhoz, akiket arra emlékeztetett, hogy ha nem tartják be a szabályokat, idős és beteg embereket sodorhatnak veszélybe.
Zoom
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt válaszol a pártok felszólalóinak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 21-én (fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Matematikusokra, orvosokra hivatkozva Orbán Viktor azt közölte: a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet számítani Magyarországon, és ebben az esetben 16 ezer embernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi ágyra, és 800 embernek lesz szüksége egy időben lélegeztetőgépre. Hozzátette ugyanakkor, ő a biztonság kedvéért ennek a kétszeresével számol, így a magyar egészségügynek ki kell bírnia, hogy ha egyszerre 400 ezren fertőződnek meg, ha 32 ezer ágyra van szükség, és ha nem 800, hanem ennek akár a többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.
Tájékoztatása szerint a mai napon 66 ezer kórházi ágya van az országnak, és ha kell, további tábori kórházakat tudnak nyitni. A kidolgozott vezénylési terv lényege pedig, hogy ha egy kijelölt kórházban elfogy a kapacitás, egy következő lép be az ellátási körbe, ahová más intézményből irányítanak át egészségügyi dolgozókat.
Felidézte: márciusban, amikor egy "ismeretlen ellenséggel álltunk szemben" - és mivel vakcina máig sincs -, nem volt más választás, mint a vírus terjedésének lassítása, és fel kellett készíteni az egészségügyet. Az ország egy hét alatt egy új működési modellre állt át, a védekezést a legtöbb európai országnál hamarabb kezdte meg - mondta.
A miniszterelnök közölte: az első hetek sokkolóak voltak, de az ország jól állta a sarat, "az első csatát megnyertük", a sokat kritizált magyar egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket. Köszönetet mondott ezért az orvosoknak, járványügyi szakembereknek, ápolóknak, Müller Cecília országos tisztifőorvosnak, az operatív törzsnek, valamint Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Pintér Sándor belügyminiszternek.
A gazdaság helyzetéről a kormányfő nyomatékosította: a magyar emberek munkahelyének védelméből nem engednek, és jelen állás szerint augusztusban többen dolgoztak, mint januárban, amikor 4 millió 458 ezer ember dolgozott, augusztus végén pedig 4,5 millió. A különböző támogatásokkal közel egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban - tudatta.
Munkahelyvédelmi bértámogatást 15 ezer hazai vállalkozás igényelt, és ez több mint 207 ezer munkavállalót érintett. Munkahelyteremtő bértámogatásra mintegy 37 ezer cég adott be kérelmet, és ezekkel vállalták 49 ezer új munkahely létrehozását. A kormány 40 százalékos bértámogatást nyújtott a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében 3 hónapra, amire több mint 1100 vállalat adott be kérelmet, és ez 23 ezer embert érintett - ismertette.
"Van és lesz is munka" - jelentette ki.
Az otthonok védelméről is szólt, közölve, hogy ennek érdekében döntöttek a hiteltörlesztési moratórium fél évvel történő meghosszabbításáról - 2021. július 1-jéig - a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak körében. Hozzáfűzte: a moratórium segítségével 1,6 millió ember otthonát tudhatják biztonságban, és 2 ezer milliárd forint többletforrást hagytak vele a családoknál és a cégeknél. Úgy értékelt: nincs még egy nemzet, amely ilyen típusú és mértékű szolidaritásról tett volna tanúbizonyságot.
Nehéz ősz elébe nézünk
A befektetések támogatásáról Orbán Viktor azt mondta: a cél, hogy most, amikor minden más ország megszorít, Magyarország ne csak védekezzen, hanem fejlődni, növekedni is tudjon. Ezért indítottak egy munkahelyeket védő beruházásösztönző programot, amelynek keretét szinte rögtön az elején bővítették 50 milliárdról 170 milliárd forintra. 904 beruházó jelentkezett azt vállalva, hogy a következő időszakban 424 milliárd forint értékű befektetést visz véghez, és ezzel megvédi 154 ezer magyar munkavállaló munkahelyét - közölte.
A magyar kis- és középvállalatok fejlesztését szolgáló programra eddig 5,5 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, a vállalt beruházások összege 193 milliárd forint, a megvédett munkahelyek száma pedig 130 ezer - ismertette a miniszterelnök.
"Eddig sikerült megvédenünk a magyar emberek munkahelyeit és otthonait, és úgy tűnik, sikerült a vállalatainkat is kellően megerősíteni, vagyis újra tudjuk indítani gazdaságunkat" - mondta, hozzátéve: "a baloldal tragikus kormányzása után", 2010-2014 között egyszer már sikerült Magyarországot talpra állítani, és a gazdaságot újra beindítani, 2010-től máig közel egymillió munkahelyet teremtettek.
"Ez év tavaszán a járvány első hullámát sikeresen kivédtük a magyar emberekkel összefogva, közösen", "most ugyanezt tesszük: nehéz ősz elébe nézünk, de egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog" - jelentette ki a kormányfő.
Az EU-csúcsot is sikerként látja
A nyáron tartott négynapos EU-csúcsról is beszámolt a parlamentben Orbán Viktor, közölve: az uniós állam- és kormányfők megegyeztek a következő 7-10 év pénzügyi-költségvetési rendszeréről, amely két részből áll, a szokásos büdzséből és a koronavírus-járvány "pusztításait" ellensúlyozni hivatott pénzügyi alapból.
Felidézte, a brüsszeli tárgyalások előtt az Országgyűlés feladatokat szabott neki és a kormánynak, amelyeket igyekeztek teljesíteni. Az első fontos elvárás az volt, hogy az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesülhessenek.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: nettó 31 milliárd euró áramlik majd be a magyar gazdaságba, vagyis évi 4-4,5 milliárd euró. Összevetésül elmondta: 2019-ben a Magyarországon működő külföldi vállalatok összesen 9,6 milliárd euró profitot termeltek, a magyar cégek külföldön tavaly pedig 1,6 milliárd euró profitot termeltek, vagyis az egyenleg mínusz 8 milliárd euró évente. Ebből levonva a Magyarországnak szánt EU-s forrást a különbözet évi mínusz 3,5 milliárd euró.
Ebből a szempontból vizsgálva a számokat a Brüsszelben kitárgyalt összeg jelentősen csökkenti Magyarország tőkedeficitjét - hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy 2028-ra Magyarország közel kerül ahhoz a helyzethez, hogy az EU-s költségvetésbe nettó befizető legyen. Így akkorra oda kellene eljutni, hogy évente 9,6 milliárd eurónyi profitot állítsunk elő külföldön, akkor lenne egyensúly - magyarázta.
Közölte: ehhez a célhoz kétfajta úton lehet eljutni, egyrészt a Magyarországon dolgozó külföldi cégek kivásárlásával - ami folyik -, másrészt a magyar befektetések növelésével külföldön, ami szintén zajlik.
Összegzése alapján az EU-ban Magyarországé lett a 6. legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével csak olyan államok előzik meg, amelyek nemzeti jövedelme a magyar alatt van, azaz teljesült a parlament elvárása.
Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy az országgyűlési határozatban rögzítetteknek megfelelően kezdeményezte a Magyarország ellen megindított 7-es cikkely szerinti eljárás lezárását még a német EU-elnökség alatt. Álláspontja szerint nincs akadálya az eljárás lezárásának. A német kormány képviselője visszaigazolta ezt a szándékot, de semmilyen ígéretet nem tett, és semmilyen garanciát nem kapott a magyar kormány, Angela Merkel német kancellár azt mondta, törekedni fog arra, hogy ez megtörténjen.
A miniszterelnök javasolta továbbá az Európai Tanácsnak, de nem járt sikerrel, hogy a politikai pártok és a politikai tevékenységet végző, "civilnek álcázott" szervezetek EU-s forrásból történő támogatásának gyakorlata szűnjön meg. A kezdeményezés éles ellenállást váltott ki, de Magyarország a kérdést napirenden tartja, és nem lenne érdektelen, ha az Országgyűlésben külön munkacsoport foglalkozna a kérdéssel - közölte.
Beszámolt arról is, hogy a kormány fontos lépést tett a pénzügyi források politikai és ideológiai feltételekhez kötésének kizárása ügyében. Magyarország világossá tette: elkötelezett a jogállamiság mellett, de azt sem rejtették véka alá, hogy a világos jogi kategóriák nélküli politikai vádak összegyűjtése jogállamiság címszó alá éppen a jogállamiság alapelveit sérti. "Amit az európai baloldal rule of law-nak hív, az valójában rule of blackmail, nem jogállami, hanem zsarolási klauzula" - fogalmazott, hangsúlyozva: Lengyelországgal közösen sikerült elérni, hogy a zsarolás céljából lefolytatandó uniós eljárásokat ne tehessék meg, ezek a lépések ne veszélyeztessék Magyarország pénzügyi érdekeit.
Csütörtökön és pénteken az Európai Tanács rendkívüli ülést tart, és olyan hírek terjedtek el, miszerint ezt a kérdést is vitatni fogja, ám ez nem felel meg a valóságnak, a napirenden a görög-török konfliktus szerepel - közölte.
Frissítés: A bérmálkozóbajnok szerint ha van Isten, akkor szégyelli magát
Az ellenzék bírálattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalására, a Fidesz pedig rémhírterjesztéssel vádolta az ellenzéket járványügyben.
A koronavírus-járvány második hullámára történő felkészülést hiányolta Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, amikor a kormányfő napirend előtti felszólalása után szót kért. Szerinte nyáron a kormány nem tett semmit, a hőmérőket is csak októbertől tudják biztosítani az iskolákban. "Lopni tudnak rendesen, hazudni is, kormányozni azt nem" - fogalmazott.
Szóvá tette a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség támogatásának csökkentését - amely miatt szerinte ha van teremtő Isten, akkor szégyelli magát és könnyezik - , valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történteket.
Kitért arra, hogy soha nem lesz olyan az EU, mint amilyennek Orbán Viktor szeretné látni, mert az EU nem fogja választásra kényszeríteni polgárait azzal kapcsolatban, hogy a reformáció reneszánszát, vagy az ellenreformáció barokkját tiszteljék-e.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint a vírus és a válság elleni küzdelemben az ország vesztésre áll. Úgy fogalmazott: "piszok kemény idők előtt áll ez az ország", mert a vírus mellett meg kell küzdenie a kormányfővel is. Ingyenes tesztek biztosítását, a bérek 80 százalékának átvállalását, az álláskeresési járadék összegének és időtartamának növelését sürgette, valamint azt, hogy hagyjanak több pénzt a szegényeknél és a 60 év feletti, munkanélkülivé váló embereket engedjék el nyugdíjba.
Október 10-ig - a szerencsi időközi választásig - adott időt Orbán Viktornak arra, hogy eldöntse, ellopja az unió által biztosított rengeteg eurómilliárdot, vagy érdemi válságkezelésbe kezd.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője úgy reagált a miniszterelnök felszólalására, hogy "ez így kevés lesz".
Úgy vélte, a kormányfő nem gondolkodni képes polgárokat szeretne látni az országban, hanem alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban.
Közölte: a kormány eddig sem a kormányzással volt elfoglalva, hanem kampányra készül, pedig kormányozni is kellene, mert Magyarország így nem működik. Az ország nem működik, ha a hatalom elhallgattatja a szabad hangot - mondta.
Szerinte nincs pénz a munkahelyek megvédésére, a munkájukat elvesztők megélhetésének biztosítására, a családi támogatások növelésére és a nyugdíjak emelésére. Nem hatósági áras koronavírus-tesztekre lenne szükség, hanem széleskörű ingyenes tesztelésre - vetette fel.
Több pénzt követelt az embereknek és az önkormányzatoknak, továbbá kifogásolta, hogy miközben a nemzetközi piacon az energiaárak jelentősen csökkentek, a magyar családoknak mégsem kell kevesebbet fizetni.
Tóth Bertalan hangsúlyozta: a látszatintézkedések és a propaganda kevés lesz a kilábaláshoz a válságból, kormány- és korszakváltás kell, olyan világ, ahol szabadság és jogbiztonság van, és esély a jobb életre.
LMP: sok pénz jutott a holdudvarnak
Schmuck Erzsébet LMP-s frakcióvezető-helyettes kijelentette: a miniszterelnök nincs tisztában az emberek mindennapi problémáival, megélhetési gondjaival, így például azzal, hogy az élelmiszerárak milyen mértékben emelkedtek.
Közölte: a járvány második hulláma berobbant az országba, és kérdés, hogyan fog ezzel az egészségügy megbirkózni. Gondot jelent a megfelelő szakszemélyzet alacsony száma, őket képezni, megfelelő bérezéssel, megbecsüléssel megtartani kellett volna, így a kormány politikájának következménye a most kialakult helyzet - vélekedett.
Kitért arra: a járványnak súlyos gazdasági hatásai voltak eddig is, sokan veszítették el a munkájukat, de a kormány semmit sem tanult az első szakaszból, és az elmúlt hónapokban a takarékos gazdálkodás, az emberek életkörülményeinek javítása helyett "a Fidesz holdudvarának" ontotta a pénzt.
Megjegyezte: az elkövetkező években sok pénz fog érkezni az EU-tól, ezeket nem lehet elpocsékolni, csak az ország fenntartható fejlesztésére lehet költeni.
Schmuck Erzsébet javasolta, hogy a kormány mielőbb terjesszen elő válságkezelő programot, és többek között csökkentse az alapvető élelmiszerek áfáját, növelje az álláskeresési járadék időtartamát, a nyugdíjasok pedig kapják meg azonnal a nekik járó pénzt.
Az (ex-)SZDSZ-esség a jó kereszténység mércéje
Ingyenes tesztelést és az egészségügyi dolgozóknak azonnali, 50 százalékos béremelést sürgetett a Párbeszéd frakcióvezetője. Szabó Tímea azt is követelte, hogy azonnal vezessen be a kormány egy alapjövedelmet, ami minden álláskeresőnek 100 ezer forintot juttat.
"Ön hatalmasnak szánt intézkedéseket jelentett be, de az egész már megint csak egy üres blöff" - mondta a kormányfő bejelentéseiről. Bírálta például azt, hogy egy hónappal az iskolakezdés után vezetik be a lázmérést ezen intézményekben.
A politikus álkereszténynek nevezte a kormányt, mert szerinte Iványi Gábor hátrányos helyzetűeket segítő szervezetét "pitiáner bosszúból el akarja tiporni".
Vitatta, hogy a vendéglátóhelyeken csak este 11 után terjedne a koronavírus, és hogy "felizmosították" az egészségügyet, hiszen nőtt a koronavírusban elhunytak száma. Sérelmezte az ápolók és orvosok alacsony bérét, és azt, hogy a lélegeztetőgépek kezeléséhez nem képeztek elegendő szakembert.
Kijelentette: egy átlagos család nem tudja kifizetni a vírustesztek csaknem 20 ezer forintos árát. Tudomása szerint a háziorvosok már csak korlátozottan rendelhetnek ingyenes tesztet.
Több mint 300 ezer álláskereső van, akik közül csaknem 200 ezer már nem részesül semmilyen ellátásban - tért át gazdasági kérdésekre, megkérdőjelezve, hogy a járvány második hullámában új munkahelyeket tud létrehozni a kormány.
Gyurcsány dobta a "magyar cigányokat" a "félkatonai milíciák" elé
Gyurcsány Ferenc szavai óriásplakátként hirdetik mindazokat a kártételeket, amelyeket az ország a kormányzásától elszenvedett - mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés hétfői ülésén, reagálva a DK elnökének a miniszterelnöki felszólalás után elhangzott közlésére.
Kocsis Máté a DK elnökéhez szólva kijelentette: nagyon rosszul jön ki a moralizálás és az aggódás a szegényekért egy olyan embertől, aki egy elkobzott, milliárdos villában él.
Felidézte, hogy az egykori miniszterelnök a madárinfluenza idején egy olyan szert jelentett be vakcinaként, amelyet az Akadémia hatástalannak minősített, a 2008-as gazdasági válság idején pedig annak ellenére állította, hogy az nem fogja elérni Magyarországot, hogy közben már tárgyalt az IMF-fel, és már döntött a megszorításokról.
Akkor elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért a tanároktól, szűkítették a családi és otthonteremtési kedvezményeket, kórházakat és iskolákat zárattak be, önkormányzatokat juttattak csődbe, emelték a gáz és a villany árát.
"Ezért is viseljük nagyon nehezen, amikor ön oktat ki minket" - tette hozzá. Kijelentette azt is: Gyurcsány Ferenc szavai azt mutatják, hogy egy hatalomvágytól vezérelt erőszakos ember miként viszonyul a politikai ellenfeléhez, és a saját országához, ha a napi politikai érdekei azt kívánják.
Azt firtatta, hogy értette azt a "jogállamilag erősen vitatható" gondolatot, amit Vidnyánszky Attilán, a színművészeti egyetem alapítványának vezetőjén keresztül üzent meg, hogy "ha bukni fognak, akkor mind földönfutók lesznek".
Felidézte a 2006-os rendőrattakot, amikor Gyurcsány Ferencnek még nem volt problémája a jogállamiság vagy a demokrácia kérdéseivel, de azt is, amikor "a magyar cigányokat félkatonai milíciáknak provokációként odadobta".
"Minden olyan módszerét ismerjük, amely egy bűnös, rossz, a hazáját nem tisztelő és nem szerető kormányzás volt" - közölte, hozzátéve: a volt miniszterelnök azóta is törekszik annak kudarcait és az őszödi beszéd tartalmát is megmásítani, a történelemhamisítás "bolsevista trükkjét használva", ami arról szól: majd meglátjuk, mit hoz a múlt.
Az ingyen teszt követelésével kapcsolatban felidézte, hogy először Gyurcsány Ferenc tette fizetőssé az egészségügyet. Leszögezte: a teszt most is ingyenes, ha orvos rendeli el.
Szerinte az ellenzék nem álhíreket, hanem rémhíreket terjeszt, ami növeli a járvány terjedésének veszélyét.
A nemzeti konzultáció széttépése is veszélyezteti a védekezést
A kormány gyorsan meghozott intézkedései eredményeinek tudta be a KDNP frakcióvezetője, hogy az ország sikeresen vette fel a küzdelmet a koronavírussal a járvány első hullámában. Simicskó István rémhírek és "kamu hírek" terjesztésével vádolta meg az ellenzéket hétfőn a parlamentben, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolt.
Szólt arról is, hogy szerinte másképp látja az állam szerepét az ellenzék és a kormányoldal. "Mi, kereszténydemokraták mindig is az erős állami hívei voltunk, amely akar és tud is cselekedni az állampolgárok érdekében" - szögezte le.
Az ellenzék ezzel szemben gyenge, alvó állapotban lévő, a "tanuljunk meg kicsik lenni" államfelfogást képviseli szerinte, ami a járvány elleni védekezés során is érzékelhető volt.
Köszönetet mondott az embereknek az együttműködésért, és kijelentette: a baloldalra a védekezésben sem lehetett számítani. Nem nyújtottak segítséget a döntések gyors meghozatalában.
Azért is bírálta az ellenzéket, mert a nemzeti konzultáció széttépésére bíztatták az embereket, holott az egy visszajelző rendszer a kormány számára.
A gazdasági helyzetről szólva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a járvány második hullámában ne lehetne a munkahelyeket megvédeni, a gazdaságot újraindítani. A veszély egyben lehetőség is - hangoztatta Simicskó István, aki szerint éppen akkor kell offenzívát indítani a gazdaságban, amikor mások megadják magukat.
Orbán reagált az ellenzéki felszólalásokra
Együtt védjük meg Magyarországot, és ha az ellenzéki képviselők meggondolták magukat, akkor csatlakozhatnak az összefogáshoz - reagált Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti frakciók felszólalásaira hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzék tavasszal arra hivatkozva nem működött együtt, mert a kormány rendkívüli jogrendet vezetett be. Most ez nincs, akkor miért nem vesznek részt a közös védekezésben? - kérdezte Orbán Viktor.
A nyugdíjakat érintő kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: az ember azt hinné, a politikában az idő, a tapasztalat és a tények számítanak. Nem önök voltak, akik elvettek egyhavi nyugdíjat? - emlékeztetett. A kormány most azon dolgozik, hogy ezt visszaadják, január 1-től kezdik meg a 13. havi nyugdíj visszaépítését.
A kormányfő Gyurcsány Ferenc (DK) szavait, miszerint az összeomlást gőg előzi meg, úgy értékelte: ez egy értékes megfigyelés, és nyomatékot ad a személyes példa, "köszönjük szépen a figyelmeztetést".
Arról, hogy az Európai Unió sárkány-e, úgy vélekedett, vagy koncepcionális különbség, vagy félreértés van köztük. Európa a nemzetek szövetsége, az Európai Unió a nemzetek közössége, és nekik az egyes európai intézményekkel van időről időre vitájuk.
A tudomány, a művészet, és szabad véleménynyilvánítás ügyében elhangzottakat a kormányfő fontosnak tartotta. Orbán Viktor felidézte ugyanakkor a baloldali kormányzás idején a gazdasági miniszter minden következmény nélkül maradt szavait. A volt tárcavezető az Akadémiától való forráselvonás kapcsán azt mondta, a békákat sem kérdezik meg, mielőtt lecsapolják a mocsarat.
A szólásszabadságról pedig az szokott eszükbe jutni, hogy ha Gyurcsány Ferencet hallják, hogy kilőtték az emberek szemét, lovasrohamot vezényeltek az emberek ellen, válogatás nélkül véresre vertek ártatlan embereket az utcán.
A Jobbikhoz fordulva feltette a kérdést: nem emlékeznek erre? Az önök újdonsült barátai verték ki az emberek szemét. Önök most megtapsolják annak az embernek a hozzászólását, aki mindezt elrendelte - mutatott rá.
A járványra való felkészülés kapcsán megjegyezte: akik azt állítják, hogy az ország nem készült fel, azok nem a kormánnyal vitatkoznak, nem a kabinet munkáját kérdőjelezik meg. Magyarországon egész nyáron sok ezer ember dolgozott, hogy felkészítse az egészségügyet, és az egész országot a második hullámra. Amikor megkérdőjelezik az ország felkészültségét, akkor ennek a sok ezer embernek a munkáját kérdőjelezik meg - összegzett. Meg kellene végre érteni ott a másik oldalon, hogy nem a kormány védekezik, hanem Magyarország. Nem a kormány van bajban, hanem Magyarország, mindannyian védekezünk, leszámítva az ellenzéket, amelyik bejelentette, egyetlen célja van a járvány idején is, hogy megbuktassák a kormányt. Ennyire futotta, ilyenkor is csak a hatalom és a pénz jár az eszükben - jegyezte meg a miniszterelnök.
A kormányfő bajnak nevezte, amit Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője mondott, miszerint a vírust és a kormányt egyaránt ellenfélnek tekinti. Fel kellene ismerni, hogy a kormány másfajta ellenfél, mint a vírus, utóbbi megöli az embereket. Azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy a kormánnyal szembeni ellenérzésük ellenére is tegyenek különbséget a kormány és az ország között, ne úgy gyűlöljék a kormányt, mint a vírust. Tegyék félre azt a gondolatot, hogy egyszerre kell harcolni a vírus és a kormány ellen, mert ez káros, hátrányos és erkölcstelen is az ország szempontjából nézve - mutatott rá.
A Jobbik frakcióvezetőjét a kormányfő arra kérte, járjon közben a szerencsi időközi választás jelöltjénél, hogy fizesse ki az alkalmazásában álló varrónőket. Ha segíteni akarnak a szegényeken, legalább azokon segítsenek, akiknek az önök jelöltje nem ad fizetést - jegyezte meg.
A minimálbérre vonatkozó felvetésekre felidézte, hogy az 2002-ben 50 ezer forint volt. "Akkor jöttek vissza a kommunisták, 2010-ben, amikor ismét távoztak, akkor 73 ezer forint volt" - mondta, hozzátéve: most a minimálbér összege 161 ezer forint, érzékelhető a különbség és látható a tendencia.
A kormányfő gratulált Tóth Bertalannak, akit a hétvégén választottak meg az MSZP társelnökének, majd azt mondta: valami félreértés lehet közöttük az oktatáspolitika területén. A hazafias nevelés nem teszi a gyermekeket alattvalókká, és a kormány azt szeretné, hogy amit az elődök összeraktak, felépítettek, szellemi értelemben létrehoztak, azt megértsék a gyermekek, és tovább tudják vinni.
A családok adósságával kapcsolatban a devizahitelekre hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy az egész pénzügyi kormányzatnak óriási erőfeszítéseket kellett tennie hogy kirántsák őket ebből a csapdából. A családok támogatására a költségvetés arányait tekintve Magyarországon költenek a legtöbbet egész Európában - jegyezte meg.
Az ellenzék gáz- és villanyár csökkentését követelő felvetéseit a derék jelzővel illette, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali kormányzás idején a gáz ára a háromszorosára, az áramé a kétszeresére nőtt. "Mi a rezsicsökkentés pártja vagyunk, önök a rezsinövelés pártján álltak mindig" - fogalmazott.
További felvetésre megerősítette: nemcsak eszköz, ember is van elegendő. Egyúttal nehezen érthetőnek nevezte, hogy Szabó Tímea (Párbeszéd) miért ellenzi az iskolákban a lázmérést, illetve, hogy miért gúnyolódik az operatív törzs döntésén a szórakozóhelyek 23 órakor történő bezárásáról. A kormányfő azt sem értette, hogy miért kellene szégyellniük magukat, miután a 30 ezer forint környékén járó tesztek hatósági árát 19 500 forintban állapították meg. Aki ma a hatósági árak ellen érvel, az tesztspekulánsok mellett érvel - jelentette ki. Az egészségügyben az ápolók bére 72 százalékkal nő ebben a ciklusban, és dolgoznak egy "áttörő erejű" béremelésen az orvosok számára - jelezte.
A Párbeszéd ragaszkodik az alapjövedelem-mantrához
A Párbeszéd frakcióvezetője az alapjövedelem bevezetését, míg az LMP képviselője az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését követelte hétfőn napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésén, a DK elnök-frakcióvezetője pedig népszavazást javasolt az ingyenes koronavírus-tesztekről.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője az alapjövedelem bevezetését és a minimálbér emelését követelte. Mint mondta, a leggazdagabbaknak - a nettó átlagbér másfélszerese felett - nem járna az alapjövedelem, ami felnőtteknek havi százezer forintot, a gyerekeknek pedig havi 50 ezer forintot garantálna. Emellett - folytatta - 166 ezer forintra kellene emelni nettó minimálbért, úgy, hogy a munkadók terhei ne növekedjenek. A képviselő szerint ez 3300 milliárdos átcsoportosítással kigazdálkodható, a költségvetési egyensúly megtartása mellett.
A javaslatokat azzal indokolta: az Orbán-kormány a "lopáson kívül teljes ötlettelenségben leledzik" évek óta, a járvány első hulláma pedig megmutatta, hogy kormánynak továbbra is csak a kiváltságos kevesek, saját családtagjaik és barátaik számítanak, milliók pedig küzdjenek meg egyedül a munkahelyvesztéssel és a létbizonylatansággal.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: az alapjövedelem segélyezést jelentene, azért is lehetne pénzt kapni, ha valaki nem dolgozik. Hozzátette: a javaslat megvalósítása "hihetetlen nagyságú" összegbe kerülne, amit a Párbeszéd hitelből és adóemelésből finanszírozna. Erre mi nemet mondunk - jelentette ki.
Úgy értékelt: a Párbeszéd felelőtlenül a járvány elleni védekezésben résztvevőket támadja, mert azt a feladatot kapta Soros Györgytől, hogy bizonytalanságot és a anarchiát szítson magyarok között. Ezt nem hagyjuk - szögezte le.
Emlékeztetett: a Párbeszéd frakcióvezetője korábban a határon túli magyarokat "lerománozta" és támadta a kormányt azért, mert a magyar közösséghez tartozó embereket eszközökkel segítette a járvány elleni védekezésben.
Szinte adóparadicsom vagyunk
Csárdi Antal, az LMP képviselője az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett érvelt, azt hangsúlyozva, hogy a jelenlegi 27 százalékos adóteher több mint kétszerese az európai átlagnak. Hozzátette: nincs rendben, hogy több adófizetési kötelezettség a kenyér, a zöldség vagy a gyümölcs megvásárlásán, mint egy éttermi fogyasztáson. Úgy vélte, az ilyen luxuskiadásokat kellene több adóval sújtani.
Megjegyezte, abban az országban, ahol van pénz vadászati kiállításra és motorpálya-építésre, ott kell legyen forrás az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére is.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi kormány folyamatosan csökkenti adókat, jelenleg 36,6 százalék a GDP-arányos adóterhelés. Ezzel szemben - folytatta - az LMP politikai kétszínűséget mutat az adópolitika tekintetében, hiszen korábban számos adóemelést és új adók bevezetését javasolták, most viszont adócsökkentést követelnek. Emlékeztetett: az LMP korábban sem a sertéshús, sem a baromfihús, sem a friss tej, sem a tojás áfájának csökkentését nem szavazta meg a parlamentben.
Tállai András azt ígérte, hogy a kormány megfontolja az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatot, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy az előálló 200 milliárd forintos adóbevételkiesést hogyan teremtsék elő, illetve, hogy a csökkentés jelent-e valóban árcsökkenést a fogyasztóknak.
Gyurcsány tesztnépszavazást akar
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője bejelentette: azt javasolja, hogy legyen népszavazás az ingyenes koronavírus-tesztről.
"Szerintem azt kell javasolni, ha lehetséges, akkor az ellenzéki pártoknak közösen is kezdeményezni, hogy rendes, közjogi értelemben kötelező érvényű népszavazási folyamatot indítsunk el, annak érdekében, hogy a nép kikövetelje önöktől, hogy ingyenes teszt járjon mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy veszélyben van" - fogalmazott.
Azzal indokolt: úgy látják, sokak jogos követelése, hogy korlátozás nélkül, bárki számára ingyenesen hozzáférhető legyen a tesztelés, és ez más európai országokban is így van.
Gyurcsány Ferenc arra is kitért: a kormányoldal által kívánt nemzeti egység nem jöhet létre kormányzati diktátumként, hanem csak úgy, ha az ellenzéki pártokat bevonják a vírusválság kezelésének minden egyes szakaszába. Úgy értékelt: az "állampárti gondolat melegágya", ha a kormányfő azt kéri, hogy az ellenzék mindenben támogassa őt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: bár a DK most az összefogást hiányolja, az elmúlt hónapokban azonban minden erejével az összefogást gáncsolta. Arra szólította fel az ellenzéket, hogy ne támadják az egészségügyi vezetőket, akik most is a frontvonalban harcolnak.
Hangsúlyozta: ha a baloldal lenne kormányon, akkor fizetős lenne az egészségügy, és mindenkinek, aki elkapta a koronavírust, fizetnie kellene az ellátásért. Hazugságnak nevezte azt a DK-s állítást, miszerint 10 tesztből nyolcat saját zsebből fizetnek a magyarok. Ezzel szemben - folytatta - az igazság az, hogy a tesztek többsége ingyenes protokoll alapján történik.
Úgy értékelt: a baloldal "újra csúcsra járatja azt az álhírgenerátort, amit tavasszal elkezdett", és most is a vírusnak szurkolnak.
2. frissítés: Folytatódott a védekezésvita
A járványhelyzettel, a borsodi időközi választással és az őszödi beszéd kiszivárgásának évfordulójával is foglalkoztak napirend előtt a felszólalók hétfőn a parlamentben.
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy az ország és a kormány nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára.
Személyes példájára, egy hozzátartozója esetére hivatkozott, aki magántesztre szorult, így nem tudni, mikor ért volna ki hozzá a mentő, de a hatóságok a pozitív eredmény megszületése után három nappal keresték csak meg őt, és újabb egy napba telt, mire megkapta a karantén-határozatot.
Az ellenzéki politikus hozzátette: tud olyan esetről, amikor a hívás után négy nappal ment ki a mentő tesztet végezni, holott a magyar kormánynak lett volna nyáron ideje megerősíteni a járványügyi szervezetet, hogy ne egy maréknyi embernek jusson ekkora feladat.
Arról beszélt: a védekezésben résztvevők "meggebednek", miközben az idén már háromszáz 40 évnél fiatalabb orvos került ki a hazai ellátórendszerből.
Tessék a dolgokat végezni, ne csak mellébeszélni - szólította fel a kormányoldalt fel a szocialista párti politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az operatív törzs mindennap tájékoztat minden aktuális kérdésekben, az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig elég - a WHO által előírtnál háromszor több - koronavírus-tesztet végez el Magyarország.
Hozzátette, nyáron 550 milliárd forint többletforrást biztosítottak az egészségügy felkészülésére, ez a más területekre juttatott összegekkel 600 milliárd feletti érték.
Magyarország szerencsére az eredményesebben védekező országok közé tartozik - jelentette ki a százezer lakosra vetített halálozási ráta alapján, hozzátéve, ez a mutató töredéke sok nálunk jobb anyagi helyzetben lévő országénak.
Megemlítette: a kormányzat arra törekedett, hogy mindenki, akinek tünete van vagy szoros kapcsolatba került fertőzöttel, ingyen kaphassa meg a tesztet. Teszik ezt annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a fertőzéseknek.
Sajnáljuk, hogy az ellenzékre tavasszal sem számíthattunk és ősszel sem számíthatunk - tette hozz.
Jakab kétharmadot bont
Jakab Péter (Jobbik) szerint a kormányoldalon a nyári szünet után újult erővel vághatnak neki a lopásnak, a hazudozásnak, majd hozzátette, október 11-én "lebontjuk a kétharmadot és véget vetünk az önök luxuskormányzásának is".
Szerinte ezt követően tíz év kormányzás után "tíz év hűsölés" várja a kormányoldalt, amely "a magyar melósoktól meg a magyar nyugdíjasoktól" elvett pénzből urizálhat most.
Arról beszélt: a változás "maga alá fogja temetni azt az elmebajt, amit úgy hívnak, hogy Fidesz-kétharmad".
Jakab Péter szerint a kormányoldal fél az eredményeket hozó ellenzéki összefogás láttán, hozzátéve, kormányzati teljesítményre van szükség, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára kifogásolta, hogy a Jobbik frakcióvezetője a járvány elleni küzdelem közepén egy időközi választással foglalkozik, hangsúlyozva, hogy az elmúlt hónapokban felkészítették az egészségügyet a járvány második hullámára.
Mint mondta, van elég eszköz és szakember, ha utóbbiakat próbálja is az ellenzék állandóan lejáratni.
Az államtitkár a statisztikákra hivatkozva a százezer lakosra vetített halálozási rátára hivatkozva azt mondta: ez az adat mutatja a védekezés eredményességét.
A kormányzati intézkedések kapcsán megemlítette: június óta folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, annyian dolgoznak, mint a járvány kitörése előtt, de további lépésekre van szükség a helyzet kezeléséhez, ezeknek csak egyike a hitelmoratórium meghosszabbítása.
A borsodi ellenzéki képviselőjelöltről szólva kijelentette, egy "veretes antiszemitát" indítanak az októberi időközi választáson, majd arról beszélt, a Jobbik "nemzeti pártként indult, de egy baloldali paktum része lett".
Gyurcsány-maszkot öltő baloldal
Hollik István (KDNP) az őszödi Gyurcsány-beszéd kiszivárgásának tizennegyedik évfordulójáról emlékezett meg napirend előtti felszólalásában, "idén 30 éves demokráciánk történetének legnagyobb szégyenfoltjaként" említve az abban elhangzottakat.
Hangsúlyozta: a hazugsággal nyert választás ténye egyértelmű, ha máig is magyarázza azt Gyurcsány Ferenc, aki utóbb szétverette az utcára vonuló tüntetőket.
A kereszténydemokrata képviselő megjegyezte, a "nyilvánvalóan illegitim kormány" nem nézett szembe saját tetteivel, megmutatva, hogy "mindenre képes a hatalomért, semmilyen eszköztől nem riad vissza és nincs lelkiismerete sem".
Hollik István szerint Gyurcsány Ferenc mindenkit átvert, különösen azokat, akik bíztak benne és rá szavaztak, és az egész világ előtt járatta le az országot azzal, hogy külföldön is valótlanságokat állított a helyzetről.
Ezt a leckét újra és újra fel kell emlegetnünk, mert a baloldal nem változott semmit - tette hozzá, példaként említve, hogy most a vírus elleni védekezést támadják, de konstruktív kritikát nem mondanak.
Rétvári Bence a demokrácia egyik mélypontjának nevezte, ami 2006-ban történt, megjegyezve, Gyurcsány a beszédre és a Budapest utcáin elharapózó erőszakhullámra is büszke volt.
A mostani helyzetről szólva kijelentette, "az egész magyarországi baloldal felvette a Gyurcsány-maszkot", a Jobbik akár arra is hajlandó, hogy törpe méretűre csökkentse frakcióját, hogy kizárja az ellenzéki összefogást ellenkezőket.
Csak előkerült a főbalfék Korózs neve is
Álhírek terjesztésével járult hozzá a koronavírus-járvány első hullámában a helyzet kezeléséhez az ellenzék Kósa Lajos fideszes képviselő szerint.
Napirend előtti felszólalásában a politikus azt mondta, emellett az ellenzéki pártok hazudtak, csúsztattak, félinformációkat adtak ki akkora mennyiségben, amely sok mindenkit meglepett. A "valaha volt legprimitívebb" hamisításnak nevezte a Korózs Lajos MSZP-s képviselő által közzétett videót, amelyben egy nő mentősnek adta ki magát. Arató Gergely DK-s képviselő pedig az ATV-n amiatt sajnálkozott, hogy túl kevés a halott - fogalmazott Kósa Lajos.
Felrótta: az ellenzék az Országgyűlés munkáját sem támogatta, először szorgalmazták, hogy a kormány kérdezze meg az emberek véleményét, majd minden eszközzel megpróbálták lejáratni a nemzeti konzultációt. Azt is ellenezték, hogy a költségvetés módosításával a lehetőségeihez mértek mindenki járuljon hozzá a járvány elleni védekezéshez.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a felszólalásra reagálva azt emelte ki, hogy a baloldal 2008-2009-es válságkezelése és a kormányzat jelenlegi válságot kezelő intézkedései miben különböznek. Akkor Magyarország volt az első, amely a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult hitelért, a kormány segélyen tartotta, elkényelmesítette az embereket, és nem ösztönözte őket munkahelykeresésre sem.
Most a foglalkoztatottság csúcsán érte a válság az országot, teljesen más helyzetben van a gazdaság is. A kormány célja, hogy megvédje a munkahelyeket és a gazdaságot, utóbbit újraindítsa, és támogassa a beruházásokat, hogy újabb munkahelyek jöjjenek létre - hangoztatta. Tállai András kiemelte a fontos gazdasági ágazatok anyagi támogatását, a kamattámogatott hitelek biztosítását, valamint a család- és nyugdíjasvédelmi programot is.
Novák Katalin letette a miniszteri esküt
Ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára tárca nélküli miniszterré nevezte ki Novák Katalint október 1-jei hatállyal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára családokért felelős tárca nélküli miniszterként folytatja munkáját.
Novák Katalin letette a miniszteri esküt.
Új ÁSZ-alelnök, új NVI-elnök
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy július 19-én megszűnt Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása. Domokos László ÁSZ-elnök július 20-i hatállyal Holman Magdolnát nevezte ki a szervezet alelnökének.
Ismertették azt is, hogy augusztus 31-vel Pálffy Ilona lemondott a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöki posztjáról. Utódját, Nagy Attila Mihályt, az Igazságügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős volt helyettes államtitkárát szeptember 15-i hatállyal nevezte ki az NVI vezetőjének az államfő a miniszterelnök javaslatára.
Október 1-jétől új államtitkára lesz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak: Ágostházy Szabolcs Imrét a miniszterelnök javaslatára nevezte ki a köztársasági elnök.
A parlament döntése értelmében a napirenden kívül felszólaló miniszter - a tavaszi ülésszakhoz hasonlóan - 5 helyett 10 percben szólalhat fel és lehetősége lesz 5 perces viszonválaszra is.
Elfogadták az ÁSZ 2019-es beszámolóját
Az Országgyűlés 115 igen, 52 nem szavazattal fogadta el az Állami Számvevőszék 2019-es szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót.
Domokos László ÁSZ-elnök a beszámoló július eleji általános vitájában elmondta, a szervezet 2019-ben több mint 60 százalékkal, 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát a megelőző évhez képest.
Az elnök közölte azt, a számvevőszék 2019-ben a költségvetési és makrogazdasági folyamatok elemzésére és értékelésére, a számviteli rend ellenőrzésének tapasztalataira, a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzésére fókuszált. Utóbbi keretében az ÁSZ 2019-ben közel 800 önkormányzat ellenőrzését végezte el - ismertette.
Hozzátette: az ÁSZ tevékenysége kiterjedt még a korrupciós veszélyek elleni védettségre, valamint a teljesítményellenőrzésekre.
Nem függesztették fel Hadházy Ákos mentelmi jogát
Az Országgyűlés 13 igen, 127 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett nem függesztette fel Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát egy magánvádas ügyben.
A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Pécsi Járásbíróság kezdeményezte rágalmazás miatt. Egy magánszemély feljelentő azt kifogásolta, hogy Hadházy Ákos a Facebook-oldalán olyan bejegyzést tett közzé, miszerint a feljelentő által képviselt nonprofit kft. annak köszönhetően jutott európai uniós támogatáshoz, hogy a feljelentő édesanyja a Fidesz tagjaként Szekszárd alpolgármestere volt.
Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke az országgyűlési szabályozás újragondolását javasolta, mert szerinte most már rendszeres az, hogy egy honatya képviselői munkáját úgy gyakorolja, hogy azzal kárt okoz magánszemélyeknek.
 (MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready