„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai" – erősítette meg a oslói külügyminisztérium. A Népszava kérdésére a norvég tárca egyértelművé tette: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.
A 77 milliárdos támogatás mostani elveszítéséhez több éves vita vezetett, írják. Hozzátették: noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. A kormány beleszólást akart ebbe,
a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez.
Végül úgy tűnt, 2020 végére megszülethet a kompromisszum. Pár nappal karácsony előtt a norvég külügyminisztérium be is jelentette, hogy megszületett az egyezség. De aztán kiderült, hogy a civil pénzek elosztásával kapcsolatban csak abban állapodtak meg: a két kormány később külön állapodik meg egy mindkét fél számára elfogadható, a kormánytól független támogatáskezelőről. Aztán a 24.hu írt nemrég arról, hogy a megállapodásra július második feléig volt idő a szerződés szerint, és mivel addig sem egyeztek meg a felek, a támogatás veszélybe került, írják.
A Telex az alapok hátteréről azt írja, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez.
Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Emlékeztettek: az EGT és a Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint). A norvég külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. A norvég külügyminiszter korábban azt is mondta, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket, írják.
Jogi válaszlépéseket ígérnek
Magyarország nem fogadja el Norvégia "diktátumát", és a kormány jogi lépéseket fog tenni a Norvég Alap ügyében - közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel.
"Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet" - áll a közleményben.
A kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a "Soros György által támogatott" Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a "Soros-szervezethez", és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt - írták.
Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el - tették hozzá.
"Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak" - írta közleményében a Miniszterelnökség.
(Mandiner - MTI)