Az új kormányszerkezet megfelel a választói elvárásoknak, a magyar nemzet érdekeinek, megfelelő a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez és a világban bekövetkező változásokhoz - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat összevont vitájában. Kocsis Máté, aki a javaslat egyik előterjesztője, kiemelte, hogy az április 3-i országgyűlési választáson a magyar emberek a polgári kormányzásra szavaztak, a béke és biztonság, a családok támogatásának, a rezsi- és az adók csökkentésének fenntartása mellett döntöttek. A Fidesz-KNDP újabb kétharmados felhatalmazása is ennek szól, és az új kormány működésének kialakításakor is ezeket kell figyelembe venni - tette hozzá. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint az európai emberekre olyan évek várnak, amelyek számos, ma még nem ismert kihívást rejtenek maguk előtt. Állást foglalt amellett, hogy a kormánypártoknak a magyar emberek biztonsága az első, és a kormányzati struktúrában ennek is a figyelem középpontjába kell kerülnie.

Héjj Dávid (Fidesz), a Törvényalkotási bizottság előadója elmondta: április 3-án a választók úgy döntöttek, hogy olyan vezető és kormány kell, amely alkalmas arra, hogy megvédje Magyarországot a negatív külső hatásoktól, képes ellensúlyozni a recessziót, és megőrizi az elmúlt években elért eredményeket. Hangsúlyozta: polgári oldal eddig is és most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét, szerkezetét a következő négy év feladataiból vezeti le.

Láng Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: a kormánypárti frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását és arra kéri az ellenzéket és a független képviselőket, hogy ők is adják meg a lehetőséget a kormányfőnek, hogy elvégezze azt a munkát, amire felesküdött. Felhívta a figyelmet arra: a következő négy évben komoly kihívások várnak Magyarországra, hiszen a háború miatt recesszió alakult ki, az energiaárak elszabadultak, az élelmiszeripar területén hiány lehet, az infláció pedig mindenkit érint. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy családok támogatása, a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása, és Magyarország biztonságának megőrzése ilyen nehéz körülmények között is a kormány legfőbb célkitűzései közé tartozik. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat azt szolgálja, hogy ezt a munkát a legjobb tudása szerint el tudja végezni a kormány.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a kormányzati struktúráról szóló törvényjavaslat a "törvénytelen és erkölcstelen kormányzás folytatását szolgálja" és nem a haza érdekét, ezért nem támogatják az előterjesztés elfogadását. Jelezte: a minisztériumok rendszerének kialakítása a kabinet jogkörébe tartozik, de az ellenzéknek szólnia kell, ha nagy a baj, mert a vagy a célok, vagy a hozzárendelt eszközök hibásak. Szerinte most ez a helyzet áll fenn, ugyanis a kormányzati szerkezet nagy vesztesei éppen azok a területek - a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor - amelyek az emberek számára a legfontosabbak. Önálló környezetvédelmi és klímaügyi, oktatási és egészségügyi tárca felállítása mellett érvelt. Úgy vélte: a minisztériumok listájából az látszik, hogy a kormányoldal szerint nem jelent valódi veszélyt a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, az élelmiszerválság, az oktatás leépítése, a pedagógushiány, az egészégügy romló állapota és a növekvő társadalmi szétszakadás sem. Arra is felhívta a figyelmet, még nem tudni, hogy melyik "rejtélyes fantázianevet" kapó minisztérium melyik területért felel majd, de sajtóhírek szerint az oktatást, a környezetvédelmet és a szociális területet is szétdarabolják több tárca között. Szerinte az oktatási területnek nem lesz megfelelő szakmai irányítása, mert a miniszteri névsorból is látszik, hogy ehhez a területhez értő tárcavezető nem lesz a kormányban. Úgy vélte: az új struktúra nyertese a "propagandaminisztérium" és vezetője, Rogán Antal, akihez a polgári titkosszolgálatok kerülnek. Ezt aggasztónak nevezte, és úgy vélte: nem megnyugtató, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés folyamán Rogán Antal fogja eldönteni, ki jelent veszélyt Magyarországra.

Vejkey Imre (KDNP) úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy a veszélyek évtizede előtt állunk, amelyet háború, járványok, migráció, energiaválság és az ezek következtében kialakuló gazdasági hatások jellemeznek. Április 3-án a választópolgárok világos és egyértelmű döntést hoztak, az ország vezetőitől azt várják, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megfelelő válaszokat adjanak az európai szinten kibontakozó gazdasági válság kérdéseire, úgy, hogy közben megőrizzék Magyarország békéjét és biztonságát, valamint az elért eredményeket. Ezekhez a célokhoz igazodik az új kormányzati struktúra - mondta kisebbik kormánypárt vezérszónoka a KDNP támogatásáról biztosítva a javaslatot. Sérelmezte, hogy az ellenzék szakítva a "jó parlamenti gyakorlattal" sem hétfőn, sem az addigi keddi felszólalásokban nem támogatta a kormány szerkezetével kapcsolatos ügyeket. Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: ha az ellenzék demokrataként akar önmagára hivatkozni, ha fontosnak tartja a demokráciát, akkor megszavazza a törvényjavaslatot. Hozzátette: a nyugalom és a stabilitás jellemzi az előterjesztést. A kormánystruktúra változásáról szólva azt mondta: az a fontos, hogy a minisztériumok tudjanak együttműködni, közösen dolgozni, és ne tévesszék szem elől a célt; egy nemzeti, polgári kereszténydemokrata kormány építését, a magyar társadalom, az emberek és a családok jólétének, "jól létének" szolgálatát.

Lukács László György (Jobbik) szerint a beterjesztett törvényjavaslat nem felel meg azoknak a kihívásoknak, amelyekre a kormányzati struktúrát építették. Rámutatott: a honvédelmi tárcának eddig olyan vezetője volt, aki önmaga is a honvédelemből érkezett és a professzionalizmust képviselte, most viszont "valaki bizniszemberre" bízzák a honvédelem ügyét. Emellett hiányolta az önálló minisztériumot az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén is. Azt mondta: ehelyett csak "kommunikációs" kormányzás maradt, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül vezérelnek, és azt jelenti, hogy a minisztereknek semmilyen önálló gondolatra nincs szüksége. A Jobbik vezérszónoka arról is beszélt: minél kisebb államot kell kiépíteni.

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta: a Magyarország előtt álló kihívások kezelésére Orbán Viktor kormánya nem alkalmas, részben a zavaros struktúra miatt, részben azért, mert olyan kihívás közeleg, amely még sosem volt az elmúlt 32 évben. Azt mondta: a legfontosabb feladatok ellátására, a legnagyobb veszélyek elhárítására nem alkalmas ez a kabinet. Számos bírálattal illette az elmúlt tizenkétéves kormányzást, a többi között a pénzromlás vagy az alacsony bérek miatt, de Putyinbarátnak is nevezte a miniszterelnököt. Azt kérdezte: a miniszterelnök miért nem meri kimondani, hogy nem vagyunk semlegesek, és elítéljük az orosz hadsereg ukrajnai népirtását. Szerinte emiatt hazánk elszigetelődött. Feltette a kérdést: képes-e az új kormány hazahozni az uniós forrásokat? Szerinte a magyar polgárok túszok, az európai vezetők túsztárgyalók, akik a fenyegetőző miniszterelnököt jobb belátásra próbálják téríteni. Úgy fogalmazott: jövőválság van Magyarországon. Bírálta, hogy nincs külön minisztere, "felelőse" az oktatásnak vagy az egészségügynek. Kijelentette azt is, hogy "nem egy kormányt igazolnak le, hanem tucatnyi személyi titkárt Orbán Viktor mellé". Azt kérdezte: jó dolog-e egy korábbi rendőri vezetőre bízni az egészségügyet? Ijesztőnek ítélte, hogy még a szociális ügy is Pintér Sándor alá tartozik majd. Bírálta, hogy hat tárca foglalkozik majd gazdasági kérdésekkel. Szerinte nem jó arra bízni a polgári titkosszolgálatokat és a korrupció ellenőrzését, aki a letelepedésikötvény-bizniszt intézte. Sérelmezte azt is, hogy a honvédelmi tárcát olyan ember vezeti majd, akinek érdekeltségei vannak a hadiiparban.

Hiller István (MSZP) egyetértett azzal, hogy a miniszterelnöknek joga van olyan kormányszerkezetet kialakítani, amelyet jónak lát. A kormányalakításnál ugyanakkor figyelembe kell venni a környezetünkben felmerülő problémákat is - mondta. Beszélt a járvány okozta károkról, a háborúról, és elmondta: mindezek leginkább a hétköznapi embereket terhelik leginkább, amit figyelembe kell venni a kormányalakításkor.  Kijelentette, büszke arra, hogy Magyarország az unió tagja, a NATO-tagság pedig biztonságérzetet ad. Tényleg olyan rossz hely ez az Európa? - tette fel a kérdést a kormányoldali képviselőknek. Európa a moralitást tekintve "ennyire az alján van"? - kifogásolta a kormány orientációját. Azt mondta: nagyon nem ajánlja az európai innovációs képesség lebecsülését. Szerinte ahhoz, hogy az ország szabadságban élhessen, de képességeit kiteljesíthesse, szervezetileg de mentalitásban is a nyugat-európai egységhez kell tartozni. Komoly tévútnak nevezte, ha "az ország szekerét máshova kötik". A kormánystruktúráról szólva kijelentette: jó dolog, hogy megszüntetik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mert szerinte a konstrukció maga volt a probléma. Helyesnek tartotta azt is, hogy van több tárca nélküli pozíció, mert az nagyobb rugalmasságot ad. Szerinte ugyanakkor problémát okoz magának a kormány a számos gazdasági tárcával, a működés ugyanis nehezen lesz koordinálható. Azt mondta: van abban szakmai elképzelés, hogy az oktatás ügye egy tárcához kerüljön. Úgy ítélte meg: azt "nem a belügyhöz tették, hanem Pintér Sándorhoz", mert azt akarták, hogy amit eldöntöttek, az meg is valósuljon.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint olyan struktúrát állít fel a korány, amelyben a család még említés szinten sem kap helyet. Pedig ha valami kihívás az ország számára, az a csökkenő demográfiai adatok - mondta. Tíz éve nem esett vissza a termékenység, de éppen idén januárban ez megtörtént - mutatott rá. Ezt összefüggésbe hozta az oltakozással. Feltette a kérdést: Pintér Sándorról kinek jut eszébe a közoktatás? Vagy Rogán Antalról a korrupció elleni harc? A struktúra legnagyobb vesztesei szerinte az állami dolgozók, akikkel "kegyetlenül" bánik a kormány. Elképesztő létszámhiányról beszélt az egészségügyben. Kifogásolta, hogy a polgári titkosszolgálatok Rogán Antalhoz kerülnek, az a szolgálat is, amely a kabinetfőnökét érintettnek találta "a végrehajtó maffiával kapcsolatos bűnszervezetben". Szerinte ez azt mutatja, hogy semmilyen szakmaiságra nem lehet számítani. Ehelyett azt nézték meg, melyik ember erős a Fideszben, és hozzájuk osztották ki a feladatokat. Hangsúlyozta: pártja nem tudja támogatni a javaslatot.

Tordai Bence (Párbeszéd) közölte, frakciója szerint a kormánytagok nem Magyarország kormányzására, hanem a Magyarország Zrt. irányítására szegődnek, egy neres bizniszkormány jön létre; az új kabinet legkevésbé az emberek szolgálatát akarja ellátni, hanem saját hatalmi szempontjait akarja érvényesíteni és fideszes oligarchák kapzsiságát szolgálja ki. Hiányolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszédében nem beszélt arról, milyen tervei vannak Magyarország jövőjével kapcsolatban a következő négy, vagy nyolc évben. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot árulkodónak nevezte, mivel a 11 tárcából hat gazdasági, öt hatalmi ügyekkel foglalkozik, semmilyen más témának nincs helye. Önöket kizárólag a hatalom és a pénz érdekli - vádolta a kormánypártokat, kifogásolva, hogy nem lesz klíma-, szociális ügyekért, oktatásért és egészségügyért felelős minisztérium. Mellár Tamás (Párbeszéd) a legnyugtalanítóbbnak azt tartotta, hogy az új kormány egyre erőteljesebben nyugatellenes lesz és ez szerinte életveszélyes az országra nézve. Elmondta, olyan kormány alakul meg, amelynek miniszterei nem politikusok, nem szakértők, hanem kiváló hatalomtechnikusok.  Hozzátette: az új kormány egyetlen feladata a válságkezelés lesz. Ezt "megúszhatja" akkor, ha megegyezik a neres vállalkozókkal, hogy kevesebb forrás jut nekik, vagy elfogadtatja a társadalommal, hogy egyre rosszabbak lesznek az életkörülményei - vélekedett, megjegyezve: nem lesz Magyarországon szerkezetváltás és felzárkózás.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerinte akkor lehetne érdemi vitát folytatni a kormány szerkezetéről, ha lehetne tudni, milyen portfóliójuk lesz az egyes tárcáknak. Szerinte a jó minisztériumi struktúra ismérve, hogy a minisztériumok elnevezéséből kiderül, milyen területtel foglalkoznak, meddig tart az egyik minisztérium felelősség és honnan kezdődik a másik. Szerinte problémákat fog okozni a sok hasonló portfólióval rendelkező minisztérium. Azt firtatta, hova fog az új kormányban tartozni a vízügy, illetve a városi tömegközlekedés. Úgy látta, a nukleáris biztonság, az energiaellátás biztonsága, a magyar emberek és a környezet biztonságának kérdését gazdasági, külpolitikai prioritás alá rendelik. A környezetvédelem gazdasági profitérdekek alá lesz rendelve, a kormány ebből a szempontból négyéves beruházási tervet végrehajtó bizottságként jellemezhető hangoztatta - közölte.

Orbán Balázs elmondta: nem személyi kérdésekről szól a kormány összetétele, hanem az a fontos, hogy jövőálló legyen a kormány, vagyis a jövő által tartogatott kihívásokra megfelelő válaszokat adhasson. Kifejtette: "a mi helyünk" Európában van és a NATO szövetségi rendszerében, ez biztosítja a legbékésebb és legnagyobb mozgástérrel járó keretet. Nem Európa történelmét siratják - mert az alapvetően dicsőséges -, a probléma ott kezdődik, hogy Európa jövőjét nem biztos, hogy lesz ok ünnepelni - magyarázta. Hozzátette: Magyarország mindig is Európa része volt. Kiemelte: a jobboldalon nincs, a baloldalon viszont van identitásprobléma. Van ugyanis egy olyan nyugatos gondolkodás, amely szerint Magyarország haladásának motorja, ha minél precízebben tudjuk másolni a nyugati életformát - mutatott rá. Úgy látja, azért van válságban a liberális oldal, mert a nyugati világban érzik a problémákat, ezért mégsem tűnik olyan jónak a mintakövetés. Vannak, akik szerint ennek ellenére mintakövetés kell, és nem kell tudomást venni arról, hogy a modell nem feltétlenül jó, azonban egy másik elképzelés szerint beszélni kellene arról, mi a magyar érdek - közölte. Hozzátette: a választás eredménye leginkább annak köszönhető, hogy az utóbbi típusú baloldali gondolkodás eltűnt. Az államtitkár hangsúlyozta: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén igenis sokat ért el, konkrét vállalásokat tett a kormány. Azt is mondta, hogy április 3-án a baloldal bukott meg, ebből kellene a következtetéseket levonni.

(MTI)