 |
A tanácskozásra több mint ezer küldöttet jelöltek a világ minden tájáról, közülük több mint 800-an vettek részt a konferencián. A zárónapon határozatot fogadtak el arról, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar államadósság alakulásának dokumentumait, hogy mindenki megismerhesse, miért fizetünk évente 1500 milliárd forintot csak kamatokra.
 |
Patrubány Miklós, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az egyik legjelentősebb határozatnak azt tartja, hogy a kongresszus támogatta Jens-Peter Bonde dán európai parlamenti képviselő azon javaslatát, hogy az ír népszavazással elutasított, és így valószínűleg valóra nem váltható lisszaboni szerződés helyébe dolgozzanak ki egy konföderatív európai modellt, amelynek lényege az, hogy az államszövetségbe tömörülő országok, illetve népek megtartsák teljes önállóságukat, autonómiájukat. Az elnök hozzátette, hogy ez egybevág a Szent Korona-elmélettel is, ami a magyarság teljes autonómiáját és önrendelkezését fogalmazza meg.
Határozat született arról is, hogy a szövetség tartsa napirenden a finnugor származáselmélet felülvizsgálatát, amit tudományos érvekkel is alátámasztottak.
A Világszövetség kezdeményezi, hogy kétkamarás parlament jöjjön létre, s ebbe, illetve ennek felsőházába Rácz Sándor, az 56-os forradalom egyik vezéralakja, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács nép által választott elnöke jelöljön 40 tagot a Világszövetség egyetértésével.
A világkongresszus felkérte a Magyarok Világszövetségét, hogy folytassa gróf Teleki Pál halála körülményeinek pontos tisztázását.
Határozat született arról, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek az elcsatolt területeken élő magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt 200 ezer helyett. A kongresszus határozatban szólította fel a magyar népet, hogy támogassák ezt a népszavazási kezdeményezést.
(Duna TV korrigálva)
