A mocskolódó telefon csak az utolsó csepp volt a pohárban, mert a Magyar Gárda ügyében eljáró bírónőt, Öcsödi Ágnest több atrocitás is érte - állítja a Fővárosi Bíróság elnöke, aki érthetőnek tartja, hogy kollégája elfogultságot jelentett be. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter szerint a bíráknak a döntéshez bizonyos bátorságot kell tanúsítaniuk.

Hosszú folyamat következménye, hogy a Magyar Gárda feloszlatása iránti per bírája elfogultságot jelentett be - véli Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke. Már az első, márciusban tartott tárgyalás is botrányos körülmények között folyt - ami Gatter állítása szerint nem feltétlenül a bíróság hibájából történt -, és az ügyben azóta is folyamatosan nagy nyomás nehezedik a bíróságra. Öcsödi Ágnes bírót több atrocitás érte: a tárgyalásokon a peres felek számos alkalommal "beszóltak" neki, az utcán sértegették. Az utolsó csepp a pohárban egy névtelen telefon volt.

Kérdésünkre az elnök hangsúlyozta, hogy munkatársát nem fenyegették meg, "csupán" minősíthetetlen stílusban szidalmazták, de ő ekkor már úgy érezte, hogy ez a lelki teher alkalmatlanná teszi az objektív ítélkezésre. Ebben az esetben nem volt más lehetősége, mint az elfogultság bejelentése. A bírósági vezető pedig nem mérlegelhet - tette hozzá Gatter -, hanem el kell fogadnia a döntést, és kötelessége mielőbb új bírót kijelölni. Ez napokon belül megtörténik, és amint a Fővárosi Ítélőtáblán döntés születik arról, hogy beavatkozóként ki léphet be a perbe, azonnal kitűzik a következő tárgyalási napot. Az elnök szerint nem kizárt, hogy a pert akkor be is fejezhetik.

Fenyegetés miatt nincs elfogultság

Svédországban is fenyegettek már meg bírákat, de arra még nem volt példa, hogy valamelyikük emiatt elfogultságot jelentett volna be. Annál is inkább, mert a svéd joggyakorlat szerint ez felérne a hivatalos személy által foglalkozás körében elkövetett bűnpártolással - jelentette tudósítónk, Staffan Perger. Ezzel szemben, ha valaki egy bírát megfenyeget, számolhat azzal, hogy megvádolják, s ennek büntetési tétele elérheti a négy évet. Svédországban egyébként önmagára nézve senki sem jelenthet be elfogultságot - ennek tényét ugyanis másnak kell megállapítania. Ha egy bíró esetleges félelmét elfogultságként jelenítené meg, méghozzá úgy, hogy az befolyást gyakorolhat a per kimenetelére, akkor azonnal felfüggesztenék az állásából, és vizsgálatra számíthatna. A végeredmény borítékolható: elveszítené az állását azzal, hogy lelkileg alkalmatlan a munkára.

Nagy-Britanniában a Törvényszéki Kommunikációs Hivatal szóvivője egyetlen olyan esetet sem tudott felidézni, amikor bíró személyes fenyegetettség miatt visszaadott volna egy ügyet - írja tudósítónk, R. Hahn Veronika. Angliában és Walesben szinte valamennyi büntetőbírósági tárgyaláson tizenkét civilből álló esküdtszék dönt a vádlott felől. A rendőrség évi több millió fontot költ az esküdtszék tagjainak védelmére, akik gyakorta vannak kitéve -különösen a bonyolult, gazdasági visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben - megvesztegetési kísérleteknek, zaklatásoknak.

Mások szerint a bíró alkalmasságát is megkérdőjelezheti, ha nem képes uralni egy ügyet. Az elnök meggyőződése viszont, hogy ez a kérdés a kolléganője esetében fel sem merülhet. Hosszú pályafutása során polgári ügyekben járt el, és most egy számára igen szokatlan élethelyzettel találkozott, amely súlyosan megviselte. Gatter ezt nem tartja különösebben meglepőnek, hiszen polgári perben a bíróság talán sohasem volt ilyen nyomás alatt.

Tény, hogy a tárgyalásokon rendszeresen részt vettek a Magyar Gárda tagjai, miközben a Markó utcában tüntetéseket szerveztek. Különösen ez utóbbi tűnik aggályosnak, mert az olyan demonstrációt, amely a bíróságok működését veszélyezteti, be kellene tiltani. Ezzel kapcsolatban az elnök nem kívánt nyilatkozni.

Tegnap Gatter felvette a kapcsolatot a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a BRFK vezetőivel, és kérte: a fenyegető telefonnal kapcsolatban tegyék meg a szükséges intézkedéseket. További részleteket azonban nem árult el, csak annyit mondott: könnyen lehet, hogy a hívót nem tudják azonosítani. Maga egyébként úgy gondolja, hogy a gyalázkodót nem a gárda tagjai, inkább az egyesület feloszlatását szorgalmazók között kellene keresni, akik az ügy gyorsabb lezárásában reménykedtek.

- Ha egy bíró úgy érzi, hogy nem képes egy ügy tárgyilagos elbírálására, az okok megjelölésével köteles elfogultságot jelenteni - így látja Bárándy Péter ügyvéd, egykori igazságügy-miniszter is. Mindazonáltal szerinte elég nehezen juthat el valaki addig, hogy ez a meggyőződése alakuljon ki, mert a bíráknak adott esetben a döntéshez bizonyos bátorságot kell tanúsítaniuk.

A határozott tárgyalásvezetés, a gyors ítélkezés a legjobb ellenszere annak, hogy a bíró atrocitások áldozatává váljék - hangsúlyozza Bárándy. Ha viszont egy ügy irracionálisan elhúzódik, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a peres felek provokálják a bíróságot. Ráadásul a Magyar Gárda ügyében minden egyes tárgyalási napon újra fellángoltak az indulatok, és alapvetően ez vezethetett oda, hogy a bíró maga látta úgy, hogy nem alkalmas pártatlan döntést hozni.

Bárándy szerint kialakulhat olyan szituáció, amikor a viszszalépés nem a gyávaság jele. Egyébként sem kell hősnek lenni ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza - fűzte hozzá -, éppen ezért bizonyos ügyekben a bírósági vezetőknek fokozott figyelemmel kell eljárniuk, hogy olyan emberre szignálják az aktát, aki a perrel járó, előre kiszámítható feszültségeket jól viselő személyiség. Ám attól még senki nem alkalmatlan a pályára - állítja -, ha a konfliktustűrő képessége csupán átlagos, ám bizonyos pereket nem célszerű ilyen bírákra bízni.

- Az ügynek van más tanulsága is: az állam feladata, hogy megteremtse az ítélkezéshez elengedhetetlenül szükséges nyugodt és félelemmentes légkört, ám a gárda ügyében ez a feltétel aligha teljesült - jelentette ki Bárándy. A gárdisták az első tárgyaláson gyakorlatilag átvették a parancsnokságot a bíróságon, majd később folyamatosan tüntethettek az épület előtt. Ez szerinte elfogadhatatlan, és érthető, ha a bírák mindezek hatására sebezhetőbbé válnak.