Aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát az IRM újabb "gyűlöletbeszéd" (értsd: nemzetféltő magyar hang) elleni javaslata – véli a TASZ. A jogvédő szervezet alkotmányellenességet emleget.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) szerint alkotmányellenes az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített legújabb, a gyűlöletbeszédet és az egyes társadalmi csoportokat sértő magatartást polgári jogi eszközökkel kezelni kívánó törvényjavaslat, melyet a kormány szeptember 12-én nyújtott be az Országgyűlés elé. Miután az Alkotmánybíróság idén tavasszal az Országgyűlés által elfogadott büntető törvénykönyvi, és polgári törvénykönyvi gyűlöletbeszéd-törvénymódosításokat megsemmisítette, az IRM újabb, hasonló tárgyú törvényjavaslatot készített – emlékeztet hétfői közleményében a jogvédő szervezet.
A TASZ nem ért egyet sem a törvényjavaslat tartalmával, sem azzal a módszerrel, ahogy a törvényjavaslatot a kormány benyújtotta a jogalkotó elé. A javasolt új jogszabály a TASZ szerint több okból is kifogásolható. Álláspontjuk szerint alapvetően hibás az a koncepció, amely egy-egy kifogásolt, valamilyen csoportot sértő magatartás esetén automatikusan megnyitná a jogvédelem lehetőségét a csoporthoz tartozó egyének számára – függetlenül attól, hogy a jogvédelmet kereső személynek volt-e esélye a kifogásolt magatartás szenvedő alanyává válnia vagy sem. A nagy nyilvánosság rendkívül tág kategória – hívja fel a figyelmet a szervezet –, a TASZ éppen ezért differenciált, mind a közönségre gyakorolt hatás, mind az elkövetés helye, a média típusa szerint tartja a véleménynyilvánítás jogát korlátozhatónak és a jogsértést megállapíthatónak.
A TASZ kifogásolja azt is: a csoportot megsérteni kívánó magatartás pusztán annak célja, és nem a valós – esetleg be sem következő – jogsérelem alapján adhatna okot jogérvényesítésre a megtámadott csoport bármely tagja számára.
A fenti megoldások parlament általi elfogadásuk esetén még annak fényében is a véleménynyilvánítási jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentenék, hogy a törvényjavaslat szerint kártérítési igénnyel a megsértett csoport tagja nem élhetne. A kifogásolt törvényjavaslat Országgyűlés elé való benyújtása során az előterjesztő IRM és a kormány egyáltalán nem vette figyelembe sem az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályt, sem a hatályos jogalkotási törvényt – így a törvényjavaslat előkészítése során nemcsak hatástanulmány nem készült, hanem szakmai-társadalmi vitára sem kerülhetett sor – hívja fel a figyelmet a jogvédő szervezet.
(MNO)
Tisztelt Kurucok!
A törvényjavaslatot megtaláltam a Parlament honlapján, mint benyújtott, tárgysorozatba vett irományt.
A száma: T/6219, címe pedig: Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvény.
Az indokolást is érdemes elolvasni, mivel felettébb érdekes dolgok találhatóak benne.
A koncepció az volt, hogy, mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi próbálkozást, most az AB határozat rendelkezéseit "végignézve", az akkori hibákat kiküszöbölve hozzanak meg egy formájában új, de tartalmában semmiben sem másabb rendelkezést.
Ajánlom mindenkinek a figyelmébe az indokolásban a 4. oldalon találhatókat is:
"A csoport ellen irányuló megfélemlít ő vagy megalázó hatású vagy célú megnyilvánulás polgári jogi szempontból releváns jogsértést csak abban az esetben valósít meg, ha az az átsugárzó hatás intenzitása folytán sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait. A Javaslat miközben megteremti az ún. gyűlöletbeszéd miatt a polgári jogi úton történő elégtétel igénylésének jogi lehetőségét, nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelhesse a csoportot ért sérelem intenzitását, azt, hogy az pl. szélsőséges voltánál fogva alkalmas volt-e egyéni jogsérelem kiváltására."
Ebből az alábbiak szűrhetőek le:
1. "Az átsugárzó hatás intenzitása" mint határozatlan jogfogalom úgy alakítható, ahogy azt az érdekek kívánják.
2. Ha a bíróság mérlegeli azt, hogy vajon az egyént mennyire sértette az adott szöveg, ne várjunk túl sok jót. A cigányozás és zsidózás természetesen áttételesen mindenkit sérteni fog, a magyarokra, közösségeikre (Gárda, hagyományőrzők) tett megjegyzés pedig "absztrakt véleménykifejtő hatása révén" a bíróság szerint senkit nem fog sérteni, így jogsértés sem valósult meg.
A javaslat elfogadására előre láthatólag legelőbb novemberre kerülhet sor, remélem, sokan írják már a beadványukat az Alkotmánybíróságnak.
"A csoport ellen irányuló megfélemlít ő vagy megalázó hatású vagy célú megnyilvánulás polgári jogi szempontból releváns jogsértést csak abban az esetben valósít meg, ha az az átsugárzó hatás intenzitása folytán sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait. A Javaslat miközben megteremti az ún. gyűlöletbeszéd miatt a polgári jogi úton történő elégtétel igénylésének jogi lehetőségét, nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelhesse a csoportot ért sérelem intenzitását, azt, hogy az pl. szélsőséges voltánál fogva alkalmas volt-e egyéni jogsérelem kiváltására."
Ebből az alábbiak szűrhetőek le:
1. "Az átsugárzó hatás intenzitása" mint határozatlan jogfogalom úgy alakítható, ahogy azt az érdekek kívánják.
2. Ha a bíróság mérlegeli azt, hogy vajon az egyént mennyire sértette az adott szöveg, ne várjunk túl sok jót. A cigányozás és zsidózás természetesen áttételesen mindenkit sérteni fog, a magyarokra, közösségeikre (Gárda, hagyományőrzők) tett megjegyzés pedig "absztrakt véleménykifejtő hatása révén" a bíróság szerint senkit nem fog sérteni, így jogsértés sem valósult meg.
A javaslat elfogadására előre láthatólag legelőbb novemberre kerülhet sor, remélem, sokan írják már a beadványukat az Alkotmánybíróságnak.
