Hasonló eseményre a II. világháború óta nem volt példa Magyarországon, de ezt is megértük a zsidóellenességtől fűtött szélsőséges országban. A talmudista szeánszok színhelye mellett a zsinagóga közösségi házként és (természetesen) holokamu-oktatási központként is működik.
Volt oka az ünneplésre az avatásra meghívottaknak, hiszen a városban élő, mintegy 40 aktív tagot számláló izraelita közösség évekig csupán egy kis imaházban gyakorolhatta vallását, mostantól viszont már a palesztinok önvédelmét megelégelt, hamarosan érkező fajtestvérek is beférnek.
A megközelítőleg 70 millió forintból felépült új zsinagóga azonban máris vonzza a környékbeli (és idővel az izraeli) zsidóságot, és országos jelentősége is van.
- Önök mindannyian talán látták a Dohány utcai zsinagóga újra avatását, de új zsinagógát, olyat, amelyet az alapoktól egy új helyen építettek, ez első, amelyet meg tudunk tenni és ez nagyon nagy öröm számunkra – méltatta a zsidó honfoglalás újabb mérföldkövét Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke.
Bár az épület négy éve áll, halogatták az avatást, mert a Tóra-szekrényhez szükséges 20 millió forintot csak szeptemberre sikerült összegyűjteni a szegény hébereknek, és a kupolát díszítő 2000 Dávid-csillagot is néhány napja festették fel.
(Híradó nyomán)
