Megerősítette Magyarország adósbesorolását a Moody’s, a hitelminősítő a döntésről pénteken piaczárás után számolt be. A szervezet oldalán olvasható közlemény alapján a Moody’s a közeljövőben nem számít leminősítésre, így maradhat például a hosszú távú államadósság megítélésénél alkalmazott Baa2 besorolás, amely két szinttel van a befektetésre ajánlott szint aljától.
Indoklásában a hitelminősítő kiemelte, hogy mérsékelt gazdasági növekedés várható, amelyet egy erős ipari bázis erősíthet a későbbiekben, illetve az, hogy a 2026-os választások után a kormány erősíti a fiskális konszolidációt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hitelminősítő a választások után megszorításokra számít. Ahogy korábbi elemzésükben, most is kiemelik, hogy a helyzetet rontja az EU-val fennálló vita, amely miatt a mai napig nem érkeznek a helyreállítási alap (RRF) pénzei, és a hosszú távú költségvetés (MFF), forrásainak jelentős hányadát is még mindig blokkolja Brüsszel. Az EU-országokhoz hasonlóan ugyanakkor kockázatot jelent az ukrajnai háború, a Moody’s mindenesetre nem számol katonai konfliktussal a NATO és Oroszország között.
Összességében a hitelminősítő idén 0,5 százalékos növekedést vár, jövőre pedig 2,3-at, idén év közepén még ennél fél-fél százalékponttal jobb teljesítményt prognosztizáltak. Kiemelik, hogy a kormány 4-ről 5 százalékra emelte a hiánycélt, így az államadósság enyhe növekedését várják. Pozitívan hathat a hitelképességre az uniós SAFE hitelprogram, amely relatíve olcsó hitelt jelent a magyar gazdaság számára – írják.
A Moody’s fenntartja a besorolása mellé rendelt negatív kilátást is, amely egy későbbi leminősítésre utalhat. Ezt azzal indokolják, hogy továbbra is fennállnak a magyar intézményrendszerrel kapcsolatos kockázatok, amelyek az uniós források blokkolásához vezettek, és amelyek rontják a gazdaság kilátásait. A negatív kilátás stabilra emelését abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha jelentős és tartós javulást látnak az EU-val fennálló viszonyban. Az uniós források feloldásán túl egy jelentős kiigazítás is jót tenne az ország megítélésének – teszik hozzá.
Ehhez képest egyelőre a kormányzati költekezés felgyorsulását az elmúlt időszakban bejelentett döntéseknél, ami a korábban vártnál gyengébb növekedéssel együtt rontja a gazdaság helyzetét – áll az értékelésben. Ehhez adódik még Magyarország erőteljes függése az orosz energiától, ami egy energiaválság esetén ronthatná akár az ország hitelbesorolását is, akárcsak egy katonai konfliktus, amelyet jelenleg nem tartanak valószínűnek.
A Moody’s egy évvel ezelőtt rontotta a magyar gazdaság kilátását, a későbbi leminősítésre utaló döntést három év stabilitás után hozta meg a hitelminősítő, amely a kormányzati lépésekkel indokolta a változtatást.
Tavaszi értékelésében ugyan nem lépett a Moody’s, ugyanakkor komoly kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát, akkor is negatív kockázatként nevezve meg például az EU-val való megállapodás elmaradását, ebből eredően az uniós források továbbra is fennálló zárolását, illetve az intézményrendszer negatív megítélését, a fiskális konszolidáció visszafordítását, a vártnál gyengébb gazdasági kilátásokat, az energiaellátás tartós zavarait, illetve egy katonai konfliktust Oroszország és a NATO között. A felsorolt kockázatokból az utolsó kivételével mind megvan azóta is, ma már a kormány is az eredetileg tervezetthez képest jóval alacsonyabb GDP-növekedéssel és magasabb hiánnyal számol 2025-re.
A döntés megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Moody’s továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot. A közlemény többi része gyakorlatilag kormányzati propaganda, amelyből ennyit idéznénk: “A Kormány a háborús ellenszélben is adócsökkentésekkel és célzott programokkal segíti a magyar családokat és vállalkozásokat.”
(hvg.hu)
