2019. február 23., szombat, Alfréd, Szemere napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:34 "Szállj sötét zászlókon hollómadár" - 576 éve született a nagy király21:15 Nem egyszerű a segélyszállítmányok útja Venezuelába20:46 Az ülőmunka terjedésével párhuzamosan egyre többen sportolnak20:17 Legalább három emberéletet követelt az Olaszországban és Horvátországban tomboló szél19:43 Zsinagógafelújítás: csalók számlájára utalt a Mazsihisz - még vicces is lenne, ha nem az ön pénzéről lenne szó19:01 Magyar portréfilmből derül ki, miért hívták Bud Spencert földönkívülinek18:27 "Elegen vannak nálunk" - Közel-Keleten működő különbíróságokat javasol az osztrák belügyér az "európai" dzsihadistáknak18:10 Guaidó megnézte a segéllyel teli teherautókat17:46 Mindenki megnyugodhat: nem szűnik meg, sőt jó irányba halad a Jobbik - és ezután listázhatják kettős párttagságú ellenállóikat17:24 Brit kormánytagok halasztanák el a Brexitet - Nagy-Britannia széthullásától tartanak16:55 Nem sokáig örülhettek bérüknek az indiai teaültetvényen dolgozó szomjasabb munkások16:19 Iszlamista konkurenciájára csapott le Franciaország Maliban15:47 Szintén családtámogatási programmal kampányol a lengyel kormánypárt - a fiataloknak és a nyugdíjasoknak ís ígérnek15:31 A szemkilövetővel is kész együttműködni az LMP, csak a Fidesz és a Mi Hazánk logója lesz nekik vállalhatatlan14:42 Tele a tb-kassza: másfél milliárd forintból kutatgatják az északkelet-magyarországi cigányok egészségi állapotát
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország ::

A székely Himnusz alkotóira emlékeztek Szegeden

Szegeden, a Vértó melletti domb tetején, a tavaly avatott Magyar Életfa mellett 2009. augusztus 1. óta áll a Székely Himnusz emlékműve, előtérben a Boldogasszonnyal. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van az 1921-ben született Székely Himnusz szerzőinek, Csanády György költőnek és Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. Az Apró Juhász János, szegedi önkormányzati képviselő által kezdeményezett és megvalósított emlékmű megalkotója Barta János szobrászművész. A Székely Nemzeti Tanács köszönetét és üzenetét Mózes Gyula, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke tolmácsolta. Az emlékmű leleplezésénél az ünnepi beszédet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondta, aki maga is székely.
Augusztus 1-én reggel az ünnepség szervezői megkoszorúzták Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzőjének szegedi sírját. Mózes Gyula, aki a Székely Nemzeti Tanácsot képviselte a szegedi ünnepségen, elmondta, hogy előző nap Székelyudvarhelyen megkoszorúzta Csanády György, a Székely Himnusz költőjének sírját. A szoborcsoport leleplezése előtt mondott ünnepi beszédében Patrubány Miklós elmondta, hogy a székelység népként határozza meg magát, mely nép a magyar nemzet elválaszthatatlan része. A továbbiakban részletesen kifejtette, hogy miért illeti meg a székely népet az önrendelkezés joga.
A Magyarok Világszövetségének elnöke hangsúlyozta: a székely nép akkora területen él, mint az EU tag, önálló államisággal rendelkező Szlovénia, és e területen közel egymillió székely 87%-os többséget alkot. A székely nép rendelkezik saját nyelvvel, a magyarral, és a ma élő népek között azon kevesek közé tartozik, amelynek saját írása is van – a székely rovásírás, amelyről egy olasz írás-kutató 2007-ben kiadott angol nyelvű könyvében fejtette ki, hogy az minden ma ismert írás „édesanyja”. (Michelangelo Naddeo – The Ugaritic abjad, a rovás alphabet)
A székely nép, – amely Kőrösi Csoma Sándor 1825-ben kelt, Kennedy századoshoz, indiai angol katonai parancsnokhoz írt levelében foglaltak szerint, Krisztus urunk születése után a negyedik században telepedett meg Erdélyben – évezredes életében bizonyította, hogy képes önmagát kormányozni. Ezt bizonyítja a székely falvak önkormányzati jogrendje és annak számos eleme, a bíróválasztásra, a közösségi erőforrások használatára és a pásztorok megbízására vonatkozó írásos szabályozás. A székely nép székekben való önszerveződése, nevében és szellemiségében egyaránt a ma ismert, és az EU-ban ajánlott szubszidiarítás elvének (sedes = szék) korai megtestesítője és előfutára. Miként előfutára volt az európai jogalkotásnak az 1505-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio, amely kétszáz évvel megelőzve Európát, törvényben mondta ki a személy szabadságát, mely szerint székely embert érvényes bírói döntés hiányában fogva tartani tilos. A teljes székely nép önkormányozó képességét az MVSZ elnöke a már említett székely alkotmánynak a bírókra vonatkozó szigorú szabályozásával szemléltette:
„Azon bíró, ki isten és ország törvényeitől elhajolva, könyörgés vagy ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne, számüzessék, minden ingóságai felprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek, s Székelyföldön soha ne lakhassék. Ekként bűnhödjék még az is, ki maradásában, vagy visszajövetelében fáradozna.”
 
A székely népet megilleti a teljes körű önrendelkezés joga, hiszen immár nem csak himnusza, hanem azt képi megjelenítéssel megörökítő emlékműve is van – zárta ünnepi beszédét Patrubány Miklós, arra bíztatva székelyeket és magyarokat, hogy Koszovó függetlenedését követően, a kiesbbségi jogokért folytatott harcukban cseréljék le szóhasználatukban az autonómia szót az önrendelkezéssel.
 
Mózes Gyula, a Székely Nemzeti Tanács képviselője felolvasta üzenetét, amely nyomatékkal érzékeltette, hogy a magyar politikai osztály magára hagyta az önrendelkezéséért küzdő, kisebbségi sorsba kényszerített székelységet. Példaként Orbán Viktor korábbi bíztatásait szembesítette azzal a szavazattal, amellyel 2006. szeptember 26-án a magyar parlamenti pártok képviselői, közöttük Orbán Viktor pártelnök és társai feltétel nélkül megszavazták Románia EU-s csatlakozását, annak ellenére, hogy a Székely Nemzeti Tanács tételesen kérte, hogy ezt csakis Székelyföld autonómiájának szavatolása esetén tegyék meg.
 
Az emlékművet Sólyomfi Nagy Zoltán, táltos áldotta meg.
 
A Székely Himnusz emlékművének felavatása alkalmából Patrubány Miklós a Magyarok VII. Világkongresszusa által kiadott A Fordulat c. emlékéremmel tüntette ki Apró Juhász János kezdeményező főszervezőt, és emléklapokat osztott azoknak, akik e vállalást tevőlegesen segítették.
 
Az egész napos szegedi ünnepség keretében nyolc tölgyfát ültettek a magyar történelem nyolc nagyjának. Az emlékfával megörökítettek névsora: Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Dobó István, Hunyadi János, Bocskai István, Zrínyi Miklós, Baján Nagy Kagán és Zrínyi Ilona. A Magyarok Világszövetségének képviselői az emlékfákhoz föld ereklyét, hoztak történelmünk nagyjainak szülőhelyéről.
 
A Magyarok Világszövetségének Elnökségét az MVSZ elnökén kívül Fuksz Sándor, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának elnöke, és Ádám Jenő Horvátországból képviselte. Az általuk mondott beszédekre, miként az egész emlékfaültetésre sajtószolgálatunk külön közleményben visszatér.
 
Budapest, 2009. augusztus 2-án
MVSZ Sajtószolgálat

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready