Április elsején dél körül nem sok jele van a több mint hete dúló káosznak a Kaposvári Egyetem (KE) campusán. Pár hallgató sütkérezik csak a napsütésben a főépület előtt – a többiek még vagy a másnapi buliból lábadoznak, vagy már haza indultak a tavaszi szünetre az egyik beavatott szerint. Emellett az egyetemen nagyüzem zajlik: ezekben a percekben ért véget az Állattudományi Kar kari tanácsának rendkívüli ülése, ahol újraindulásra kérték fel a múlt heti választáson elbukott rektort, Babinszky Lászlót, akinek egyedüli indulóként sem sikerült megszereznie a szükséges számú voksot.

A somogyi megyeszékhelytől több kilométerre található Kaposvári Egyetem érdekes képződmény, széttartó oktatási portfólióval. A 2000-es létrehozásakor még csak két karból álló egyetem az elmúlt évtized során dinamikusan fejlődött, az agrárszakemberek mellett képeznek már itt színészeket, fotóriportereket és közgazdászokat is. A mostani idők azonban nem kedveznek a kisebb vidéki intézményeknek: a demográfiai folyamatok miatt a hallgatói létszám évről-évre csökken, és a nagy tudományegyetemek elsősorban kisebb vetélytársaik elől szipkázzák el a jelentkezőket. A mostani vezetési válság így a lehető legrosszabbkor jött az útját kereső KE-nek.

A nyílt botrányba torkoló március 24-ei választás meglehetősen rendhagyóan zajlott le: egyetem- és városszerte már hetekkel korábban hírek keringtek arról, hogy a mérleg nyelvét képező nyolcfős hallgatói frakció egységesen nemmel szavaz a jelöltre, az újrázni vágyó rektort pedig jobbkeze, Repa Imre stratégiai rektorhelyettes magán a rektorválasztó ülésen támadta be egy olyan prezentációval, amelyben főnöke elmúlt négy éves munkáját illette alapos kritikával.

A sikertelen választás után felgyorsultak az események. A hallgatói önkormányzat (hök) elnöke, akit azzal vádoltak meg, hogy hallgatótársaival aktívan részt vett Babinszky megbuktatásában, két nappal később ülősztrájkba kezdett a rektori hivatal előtt, tiltakozva az őket ért állítólagos fenyegetések ellen (a sztrájk maga mintegy félórán keresztül tartott), majd a hallgatói vezetők március 30-án egy káoszba fulladt sajtótájékoztatón tiltakoztak az őket ért vádakkal szemben.

Már korábban is bőven akadtak olyan előjelek, amelyek arra utaltak, hogy a választás nem fog simán menni. Az egyetemen dolgozók szerint a felső vezetés harmóniája 2009 nyarán szűnt meg, amikor a kaposvári CT botrány miatt megromlott az agrárszakember Babinszky László rektor és az orvos Repa Imre rektorhelyettes viszonya.

Kettejük közül országos szinten Repa Imre neve csenghet ismerősen, hiszen a kórházigazgató az elmúlt években rendszeresen felmerült egészségügyi miniszterjelöltként, ráadásul Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2006 eleji országértékelőjében a parlamentben mutatta be, mint az egyik követendő példát. Repa és a magyar egészségügy ismerői úgy tartják: az idén 60 éves egészségügyi vezető azért nem lett miniszter, mert ő maga ezt nem ambicionálta. Informális befolyása emellett igen jelentős, és a szakpolitikai kérdésekben rendszeresen hallatja hangját.

Bár Repa inkább szocialista körökben kedvelt, a Fidesz felé is rendelkezik szabad vegyértékkel: sokan a jobboldal felé közeledésként értékelték, amikor 2008 szeptemberében kiállt a Pécsi Tudományegyetemről frissen kirúgott, jobbos érzelmeit nyíltan kifejező Papp Lajos szívsebész mellett.

Mindennek persze más olvasata is lehetett: Pécsett sokan úgy vélték, hogy Repa a PTE rektora, Gábriel Róbert orra alá akart borsot törni, miután a rektor eltávolította a vetélytársnak látott Repát a PTE-ről. A PTE vezetőit amiatt is szívszélhűdés kerülgette ebben az időszakban, hogy az önálló kaposvári egészségügyi képzésben érdekelt Repa miniszteri biztosként ajánlkozott a súlyos gazdasági helyzetben lévő PTE-re. Érdekes egybeesés, hogy Gábriel ideje egy nappal Babinszky buktája után telt ki, igaz, neki ellenfele is volt a rektorválasztáson.

A CT-botrány igazi tétje az Egészségügyi Centrum vezetése lehetett: forrásaink a botrány hátterében Repát látják, aki szerette volna eltenni a Centrum vezetőjét, Bognert Pétert az útból. Eme elmélet szerint nem véletlen, hogy a botrány épp akkor tört ki, amikor Babinszky külföldön tartózkodott. Bogner a botrány után távozott Kaposvárról, a centrum új vezetője pedig Repa lett, ám az eljárást rosszalló Babinszky és Repa viszonya ekkor megromlott. Az orvos professzor szerint viszont a CT ügynek semmi köze sincs a mostani rektorválasztáshoz, ahol nem a személyes érzelmek motiválták kritikáját.

A feszültségek azonban már a rektori pályázat kiírásakor érezhetőek voltak, ugyanis többek szerint a pályázatot egyenesen a jelenlegi rektorra szabták, miután abban feltételként szerepelt egy hárommilliárdos TIOP pályázat megvalósítása, amelyet viszont csak egy agrárszakember tud levezényelni. A szenátus mindenesetre végül úgy vélte, hogy a kiírás megfelelő, és egy tartózkodás mellett egyhangúlag fogadta el a pályázat szövegét.

Repa hosszú prezentációja azért is nagy feltűnést keltett a szenátuson, mert előzőleg sehol sem fogalmazta meg kritikáját, holott erre az oktatók szerint több lehetősége is lett volna. A módszert kifogásolja Horn Péter akadémikus, a KE rektor emeritusa is, aki nem érti Repa eljárását. Horn szerint nem a kritikával van a probléma, hanem azzal, hogy a rektorhelyettes azt úgy adta elő, hogy Babinkszy érdemben nem készülhetett fel a védekezésre. A rektorhelyettes rendhagyó prezentációja az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelen lévő szakállamtitkárát, Manherz Károlyt is meglepte, aki még nem találkozott hasonló eljárással.

Repa szerint mindenesetre ebben felesleges személyes érzelmeket keresni: azért közvetlenül a szavazás előtt adta elő kritikáját, mert erre korábban nem volt lehetősége. A rektorhelyettes szerint kritikája nem valaki ellen irányult, hanem az egyetemért tette; bár sok ponton egyetért Babinszky programjával, a hallgatói létszám zuhanása például egy olyan terület, amelyen megoldást kell találni minél hamarabb.

A hallgatók a rektorválasztási botrányban is kritikus fontosságú szereplők, hiszen kaposvári forrásaink egyöntetűen őket sejtik Babinszky bukása mögött. Amennyiben a hallgatói frakció egységesen szavazott, úgy ők döntötték el az igencsak szoros voksolást, ám tekintve, hogy a szavazás titkos, ezt lehetetlen ellenőrizni. Ezen a téren a megyei napilap Somogyi Hírlap hozhat változást, amennyiben nyilvánosságra hozza a hallgatók befolyásolásáról szóló állítólagos bizonyítékait. A megkérdezett hallgatók mindenesetre semmit sem tudtak arról, hogy képviselőik hogyan szavazhattak, miután elmondásuk szerint a rektorválasztás meglehetősen fajsúlyos kérdése nem járta meg a hallgatói önkormányzat belső fórumait.

A KE-n történtek különös élességgel vetik fel azt a kérdést, hogy nem túlzott-e a hallgatói részvétel az egyetemi szenátusokban, ahol egyharmaddal rendelkeznek. A Pannon Egyetem, majd a Kaposvári Egyetem élén majdnem két évtizedig rektorként álló Horn Péter szerint a hallgatói önkormányzatokkal nem csak Kaposváron, hanem az egész országban probléma van. A saját bevallása szerint a hallgatókkal mindig is jó viszonyt ápoló volt egyetemi vezető úgy látja, hogy a hök-ök az elmúlt időszakban eltávolodtak a hallgatóktól, a törvény ráadásul túlzott felelősséget ró rájuk, hiszen esetenként olyan stratégiai kérdésekben kell döntést hozniuk, amelyekhez nincs meg a kellő tudásuk, ráadásul az egyetemről távozva döntésük következményeivel sem kell szembenézniük. Horn szerint a bolognai folyamat tovább rontott a helyzeten, hiszen így a hallgatók még fiatalabb korban kerülnek döntés pozícióba.

Mindezt máshogy látja Repa Imre, aki amondó: az egyetem van a hallgatókért, nem a hallgatók az egyetemért. A rektorhelyettes szerint igaztalan az a felvetés, amely szerint a hallgatói szenátorokat könnyű manipulálni és a megfelelő voksra „ösztönözni”; Repa úgy véli, hogy egy oktató szenátorra talán még jobban nyomást lehet gyakorolni, mint egy hallgatóra, hiszen neki adott esetben az állása függhet attól, hogy megfelelő helyre adja voksát. Az esetleges szavazatvásárlás kapcsán az egyetemi vezető leszögezte: amennyiben alapos gyanú merül fel, ezt ki kell vizsgálni.

Babinszky László mandátuma június 30-ig tart, addigra kell megoldást találni a problémára. Az egyetemen azt remélik, hogy június elejéig sikerül lezavarni az új választást, amelyre már bejelentkezett a Gazdaság Tudományi Kar tanszékvezetője, Szávai Ferenc, aki a hallgatók szerepét tisztázni szándékozó március 30-ai sajtótájékoztatón tartotta első kortesbeszédét. Ellenfele Babinszky László lehet, aki bár a március 24-ei sokk után pár napig kizártnak tartotta az újbóli megmérettetést,a szimpátiamegnyilvánulások hatására némileg megpuhult. A rektor kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy egyelőre mérlegeli az indulást.

(Hírszerző)