Legutóbbi, a fegyverviselésről/tartásról írt cikkünk óta megjelent egy másik, szintén figyelmet érdemlő alkotás. A benne megszólaltatott Szoboszlai Zsolt szociológus kiáll az ön/birtokvédelmi fegyverek engedélyezése mellett.

Bár utal a hagyományosan, évszázadok óta fegyvertartó (amerikai, svájci, finn stb.) társadalmakra (hogy ti. ott sem „lövöldöznek az utcán”, szemben a balliberálisok és a fideszesek állításával), sajnos, nem idézi a nemzetközi, az önvédelmi fegyvertartás/viselés engedélyezésével rohamos javulást mutató statisztikákat.

Érdemes megfigyelni azt is, hogy – szemben sokakkal, köztük, sajnos, néhány olvasónkkal is – nem tart bennünket alapból „rosszabbnak”, fegyvertartásra alkalmatlanabbnak, mint a például a helyesen(!) igen liberális fegyvertörvénnyel rendelkező tótokat vagy cseheket.

Ezzel kapcsolatban megint feltesszük az unos-untalan (lásd pl. a frissítésben írtakat ITT) ismételgetett kérdést: miért lennénk „alapból”  barbárabbak, meggondolatlanabbak, mint a fent említett két, szintén hasonló történelmi hátterű (ex-kommunista), (viszonylag) alacsony életszínvonalú, a fegyvertartást/viselést csak pár évvel ezelőtt bevezető nép? Miért lehet egy csehben, tótban megbízni, miközben egy magyarban nem? Hadd tegyük hozzá, hogy a nemzetközi IQ-tesztek sem igazolják azt, hogy rosszabbak lennénk náluk, sőt! Klikk IDE (főcikk ITT), a Wiki országokra lebontott, 2006-os, tehát nem régi IQ-statisztikájára, és nézzük már meg, hogyan állunk IQ tekintetében a csehekhez, tótokhoz képest. Igen, (valamivel) magasabb a miénk. (Apropó, nézzük meg a fekete-afrikaiakat is – a számok magukért beszélnek...) Ki is vágtuk az adott részt:



(Minél sötétebbek a színek, annál magasabb az átlag-IQ.)

A cikk:

Jog az önvédelemhez: pisztolypárbajok az utcán?
A közelmúltban napvilágot látott hírek szerint a készülő alkotmány még több lehetőséget biztosítana az állampolgároknak az ön-, és vagyonvédelemre egy esetleges támadás esetén. Ezzel kapcsolatban felmerült annak a lehetősége is, hogy könnyítenék az önvédelmi fegyverhez jutást is. Máris többen attól tartanak, hogy fegyverropogástól lesznek hangosak az utcák.

— Én nem látok ebben olyan nagy problémát, mint azt többen hangoztatják — mondta el a tervezet kapcsán Szoboszlai Zsolt szociológus. — Nem tartok attól, hogy ha több embernél lenne önvédelmi fegyver, vadnyugativá válna a helyzet. Amióta Magyarországon ismét vannak jelentősebb magántulajdonok, és amióta a jövedelmek, vagyonok rendkívül differenciáltan oszlanak meg a társadalomban, vannak kevesek, akiknek nagy vagyonaik keletkeztek, és vannak olyanok, akiknek akár semmijük sincsen.

Utóbbi emberek és a bűnözők a vagyon, vagyis más tulajdona ellen különböző bűncselekményeket követnek el. Mivel a rendőrség, és az egyéb bűnüldöző szervek nem képesek ezeket a cselekedeteket megakadályozni, úgy gondolom, hogy akinek kedve, szándéka, anyagi lehetősége van, miért ne tarthatna fegyvert, hogy meg tudja védeni önmagát és értékeit.

Szoboszlai Zsolt szerint, ha megnézünk más társadalmakat, ahol ennek a kezdeményezésnek már évszázados hagyományai vannak, látható, hogy az emberek többsége egyrészt tiszteli más tulajdonát, másrészt nem esik át a képzeletbeli ló másik oldalára, hanem él, ha szükséges, az önvédelem lehetőségével. — Nem jelent jobb megoldást az sem, ha meglévő eszközeikkel próbálják megvédeni magukat, vagyonukat az emberek, például áramot vezetnek a kerítésbe, illetve késsel, baltával vagy kiélezett kaszával próbálnak érvényt szerezni tulajdonuk védelmének. Ölni akár puszta kézzel is lehet, nem valószínű, hogy önmagában egy önvédelmi fegyver bárkit is erőszakosabbá tenne.

A szociológus felhívta arra is a figyelmet, hogy jelenleg is rengeteg fegyver van az embereknél, gondoljunk itt a rendvédelemben dolgozókra, vadászokra. Emellett itt vannak azok is, akik illegálisan tartanak kisebb-nagyobb mennyiségű fegyvert — mint azt a közelmúltban lefoglalt házi fegyverarzenálok bizonyítják.

— Ahhoz, hogy az egyén és a magántulajdon nagyobb biztonságban legyen, a rendvédelmi szerveknek nem csak a bűn üldözésére kellene képesnek lenniük, hanem a mainál jobban a prevencióra is — tette hozzá Szoboszlai Zsolt.

Az önvédelem mindig is vitás kérdésnek számított az egész világon, de sehol sem emelték alkotmányi szintre, hanem azt a polgári és büntető törvények szabályozzák. A napvilágot látott tervezetek, és elhangzott kijelentések szerint még szélesebb mozgástér állna rendelkezésre a védekezésre. Vajon hol lesz a határ, kell-e mérlegelnie majd az áldozatnak, miként hárítsa el a támadást?

Hogy dr. Kókai Gábor ügyvéd szerint, a jelenlegi törvényben mi számít megelőző jogos védelemnek, megtudhatja az Új Néplap hétfői számából.