2017. augusztus 21., hétfő, Hajna, Kemenes napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:04 Elfogták az orosz erőemelő bajnok agyonverőjét07:35 Maduro szolidaritási világtalálkozót szervez06:53 Mától ismét változik a közlekedés a fővárosban22:27 Merkelék szinte látótávolságon kívül - A németeket már alig izgatja a bevándorlás korlátozása22:11 Súlyos traumát okozott a spanyol rendőrnek, hogy ki kellett lőnie négy dzsihadista gyilkost21:55 A tervezettől eltérő lezárásokkal is operál a BKK21:38 Székesfehérvár 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni21:20 Bogyiszlón is késeltek, de csak egy ómigráns volt21:05 Barcelonai terrortámadás: eredetileg 120 gázpalackkal készültek merényletekre, de csak magukat robbantották fel20:46 Erdőtűz pusztít Görögországban20:27 Lövöldözéshullám Chicagóban: hatan meghaltak, huszonheten megsebesültek20:13 "Értékvesztett világunkban csak a hit tud biztos alapot adni az embernek"19:58 Videóra vették az erőemelő-világbajnok agyonverését19:49 Szegény Ricsinek még kipihennie sem volt ideje a Seychelle-szigeteket, máris letartóztatták19:35 Az osztrák külügyminiszter is elítélte Erdogan beavatkozását és konfliktusexportját
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország ::

Újabb plágiumgyanús oldalak Paja doktorijában (letölthető dokumentummal)

Reklám

Újabb részletek forrását azonosították Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.
Schmitt Pál 1992-ben megvédett doktori disszertációjának az olimpiai mozgalom alapelvével, célkitűzéseivel, valamint az alapfogalmakkal, meghatározásokkal foglalkozó első néhány oldala a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 1990-ben kiadott The Olympic Movement/Le Mouvement Olympique című 118 oldalas ismeretterjesztő brosúra szövegéből szemezget. Az olimpiai programba kerülés szabályaival foglalkozó pár oldalhoz pedig az Olimpiai Charta 1991–92-ben hatályos változatát használta fel Schmitt Pál. Ezzel a dolgozat újabb részeivel kapcsolatban merül fel a plágium gyanúja. Ezzel a 215 számozott oldalból álló, táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas dolgozat több mint 200 oldalának forrását sikerült azonosítani.
Az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
A doktori dolgozat további mintegy hat oldaláról derült ki annak forrása.
Színes-szagos brosúra
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1990-ben kiadott egy gazdag képanyaggal illusztrált, kétnyelvű (francia és angol) kiadványt, amely átfogóan mutatja be az olimpiai mozgalom működését, szervezetét. A brosúrát Schmitt szintén felhasználta és beépítette disszertációjába.
Az államfő a disszertáció szövegében sehol nem hivatkozott a kiadványra, és idézőjelek sem találhatók – a dolgozatban nincsenek forrásfeltüntető lábjegyzetek sem. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a mű szerepel a dolgozat végén közölt irodalomjegyzékben, igaz, a többi már korábban azonosított forráshoz hasonlóan magyarul, és nem szabályosan megadott bibliográfiai adatokkal.
Idézőjel és forrásmegjelölés nélkül
A forrásul használt másik dokumentum az Olimpiai Charta 1991. június 16. és 1992. július 23. között, vagyis Schmitt doktori védése idején hatályos szövege. Értelemszerű, hogy az olimpiai programról szóló munka szerzője foglalkozik az olimpiai mozgalom alapdokumentumának számító Olimpiai Charta éppen hatályos rendelkezéseivel. A charta ráadásul jogi jellegű szövegnek tekinthető, ezért az olimpiai programra vonatkozó rendelkezéseinek pontos, szó szerinti idézése is indokolt lehet.
Az azonban még egy jogi jellegű szöveg esetében is megkérdőjelezhető, hogy a felhasznált dokumentumból átvett szövegrészletek idézőjel és forrásmegjelölés nélkül szerepeljenek. Az ilyen típusú szövegeknél elvárható annak közlése is, hogy a tárgyalt rendelkezés melyik cikk melyik bekezdésében található. Schmitt disszertációjában ezek közül egyikre sem történik utalás.
Ebben a szövegrészletben Schmitt három helyen is hivatkozik az Olimpiai Chartára: a charta „nem tesz különbséget”, „rögzíti”, „megismétli”, vagyis a szövegből kiderül, hogy a charta rendelkezéseivel foglalkozik a szerző, sőt néhol megjegyzéseket is fűz az (idézőjelek nélkül) idézett rendelkezésekhez. A szöveg összességében mégis nem több, mint az 1992-ben hatályos Olimpiai Charta 52. és 53. szakaszának fordítása vagy némely esetben parafrázisa, egyszerű átfogalmazása. Schmitt az irodalomjegyzékben megint csak magyarul és pontatlanul adja meg a bibliográfiai adatokat.
Az idegen nyelvű források és Schmitt szövege egymás mellé tördelve letölthető innen!
Fogyó dolgozat
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következeteseit tartalmazza) a saját munkája.
Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.
A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen kb. 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 203 oldal, vagyis a szöveg 90 százaléka más munkák átvétele.
A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel az első cikk után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket.
(HVG nyomán)


Hozzászólások ( hozzászólás)

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready