Nem szeretem a kuruc.info-t. Nem tudok azonosulni mindennel, amit megír. De most valami igazán jót találtak ki. Nem hagymázas, a valóságtól elrugaszkodott követeléseket, csak azt, amire már tavaly szeptember óta szorítkozni kellett volna a Kossuth téri bohóckodás helyett: a Parlament feloszlatását, új választások kiírását. Slussz-passz. Se több, se kevesebb most nem is kell.

Kérek mindenkit, ha nem is szereti a kuruc.info-t, legyen ott október 26-án a meghirdetett hídblokádon. Tudom, mindenki unja már a "mostvagysoha" dumát, de ha csak azt a keveset tesszük is oda, amennyi egyenként kitelik tőlünk, már győzelmet arathatunk. Persze senki ne áltassa magát, hogy a győzelem majd fanfárok és dicsfény közepette ott ér minket a híd lábánál. Mégis ott kell lenni. Nem magunkért, nem a kuruc.info-ért. A gyerekeinkért.

Nem tudom pontosan idézni, de már egy éve a Mel Gibson által megformált skót szabadságharcos, William Wallace szavai járnak az eszemben: "Ha harcolsz, meghalhatsz, ha elfutsz, életben maradsz. De sok év után, öregen, ha visszanézel, és unokáid a régi időkről kérdeznek, lopott életed minden percét odaadnád azért az egy lehetőségért, hogy itt lehess ma, ezen a csatamezőn!" Ti mit meséltek majd unokáitoknak a mai időkről? Mit mondtok nekik, hol töltöttétek azt a bizonyos napot?

K. K.