Olvasónk írja:
Tisztelt Kurucok!
Elképesztő, hogy milyen újfajta és undorító módokon sulykolják a felnövekvő nemzedékbe az ún. holokausztot.
A minap nálunk járt az unokaöcsém, aki középiskolás. Általában jókat szoktunk beszélgetni különféle témákról. Pontosan már nem emlékszem rá, hogy minek kapcsán került szóba a dolog, de az unokaöcsém egyszer csak azt mondta, hogy valamelyik tévécsatornán (nem tudta már megmondani, hogy melyiken, nem is fontos ez) látott egy filmet egy zsidó kisfiúról, aki súlyos asztmában szenved.
A "szakemberek" arra a megállapításra jutottak, hogy a kisfiú a felmenőitől (nem tudni, hogy melyektől, azt sem tudni, hogy a film mikor készült) örökölhette a súlyos asztmát, mivel ezeket a felmenőket annak idején gázkamrába küldték.
El kellett számolnom magamban 5-ig, hogy ki ne törjön belőlem valami jó magyar cifra káromkodás vagy a röhögés.
Ezt követően elmagyaráztam az unokaöcsémnek, hogy a történetben egy, finoman szólva is, elég jelentékeny logikai bukfenc van.
Ha a felmenők gázkamrába kerültek, akkor hogyan örökíthettek tovább bármit is az utódokra?
Erre ő eléggé elbizonytalanodott és kezdte belátni, hogy az egész sztori mekkora nagy baromság.
Én meg arra gondoltam, hogy ezek a felmenők is valamilyen csodás módon túlélték a gázkamrát (a Kuruc.info-n lehet olvasni ilyen csodákról bőven). Akkor talán tényleg így volt.
Komolyra fordítva a szót, nagyon elszomorít és felháborít az, ahogyan a mai fiatalokat beetetik azzal a sok hazugsággal. Nagyon sok tizenéves, sajnos, fogékony is az ilyen hazug baromságokra. Még nincs sok élettapasztalatuk, sokuknak annyiból áll az élet, hogy iskola után (de azalatt is) a mobiltelefonjukat nyomkodják (zenét hallgatnak, videókat néznek), illetve buliznak. Hozzáteszem, hogy manapság a középiskolákban a történelem tanítása nagyon színvonal alatti (még ahhoz a szinthez képest is, amikor nekünk annak idején még a szovjet verziót tanították).
Mire felismerik a hazug propagandát, jó néhány év eltelik majd.
Ha egy hazugságot hosszú ideig sulykolnak az emberekbe, akkor sokan egy idő után hinni kezdenek abban.
Nekem pedig egy kérdésem maradt: "tessék mondani, unni még szabad?"
Üdvözlettel,
egy hűséges olvasójuk
Kapcsolódó: