Eddig tehát a tények.

A finn egészségügyről személyes (tehát szubjektív) élményeim alapján, csak ahogyan eszembe jut (majd' 25 éve élek Finnországban.):

A finn orvosok talán annyira nem jól képzettek, mint a magyarok, viszont a legújabb mûszerekre is van az országnak pénze, a fejlesztésbe rengeteget ölnek. Az egészségügyi intézetek rendkívül jól
felszereltek, a kórházakban az ember úgy érezheti magát, mint valami szállodában. A finn orvos nyugodt, a betegek nem tolonganak. Amikor a beteg belépett az ajtón, akkor az orvos csak vele foglalkozik.

Velem személy szerint megesett már párszor, hogy a magyar orvosok egy-kettő elintézték olyan kisebb bajaimat, ami miatt finn orvosokhoz hónapokig jártam.

Amikor idejöttem (tehát kb. 25 éve), minden bajomat a munkahelyi orvosom intézte. Aztán jött neki egy papír, hogy csak azokkal a tüneteimmel foglalkozhat, amelyeket a munkám okozott. Így kikerültem a rendszerbe, ahol azóta sem találom a helyemet. Megdöbbentett például, amikor az "állami" orvos rendelőjében azt mondták nekem, hogy menjek el magánorvoshoz.

Meg kell mondjam, hogy itt is van vizitdíj. Ha jól tudom, akkor minden év első alkalmával egyszer. Az összegére nem emlékszem, nagyon nem jelentős. Viszont a kórházi ellátásért meglehetősen sokat kell fizetniük a finneknek.

Finnországban orvoshiány van, kivált itt Vaasaban, ahol kétnyelvû (svéd és finn) orvosokra volna szükség. Lányom már második éve idejár gyakorlatra, s azt mondja, hogy könyörögve könyörögnek a másod-, harmadéves orvostanhallgatóknak , hogy jöjjenek helyettesíteni - s jó tanácsként azt mondta, mielőtt vissza indult Magyarországra, hogy itt Finnországban hétvégeken nehogy ügyeletre menjek.

Újabban számítógépesítik az orvosi tudást. A beteg (magam tapasztaltam ezt) bemegy, s elkezdi sorolni a tüneteit, az orvos beüti a számítógépbe, ami javaslatokat dob ki a lehetséges betegségekre. Ott aztán megjelenik a betegségről az összes lehetséges tünet, amit most az orvos kérdez tovább. Aztán tovább lép a programban, s megnézi, hogy milyen gyógyszerezést javasol. Fölírja a receptet és a "dolog el van boronálva", a beteg hazamegy meggyógyulni.

Mindezek ellenére: itt az ember semmi esetre sem érezheti magát mészáros asztalon, mint ahogyan az velem szinten odahaza megtörtént.

Az utóbbi napok megdöbbentő híre az volt, hogy a finn egészségügyi miniszter hangosan azon gondolkodott, hogy miért ne lehetne az állami orvosi szolgáltatásokat bérbe adni - kiadni magánorvosi vállalkozásoknak.

(Sokszor azt hisszük, hogy csak nálunk vannak rosszul a dolgok. Azt kell mondanom, hogy itt is megtálalni szinte minden rosszat, csak a finnek egy jóléti államból indulnak el lefele. A finn miniszterelnök egy nekem írt levelében például a legőszintébben azon sopánkodott, hogy ők hívnák a kínaiakat tízezrével Finnországba, de sehogy sem tudjak őket itt tartani. Vagy: az őrző-védő vállalatok sorában most kezdenek megjelenni az első külföldi vállalkozások. Magyarul itt is beindult az, amiről Posta úr beszél, csak más szintről. Vagy: www.krav-maga.fi )