A második magyar hadsereg 1942/43-as hősies küzdelme a szovjetunióbeli Don folyó partján mindörökre történelmünk része marad. Az esemény körülményeinek és részleteinek ismerete - különösen a katasztrófa évfordulóján - főhajtás azon katonáink előtt, akik kötelességük teljesítése közben estek el a Voronyezs környékén fekvő, távoli, jéghideg, havas tájakon.
Hazánk 1940. november 20 -án, a Trianonban elvett területeink visszaszerzésének reményében lépett szövetségre a náci Németországgal, majd ugyanezen okból lépett a második világháborúba is 1941. június 27-én. A döntést követően Magyarország a Wehrmacht csapatait segítve támadta meg a Szovjetuniót. A harcok elhúzódtak és a német hadvezetés hatékonyabb részvételre kérte hazánkat. Így szövetségesünk felkérésére 1942. április 17-én a második magyar hadsereg, mintegy 207 500 magyar katonával megindult el a szovjetunióbeli Don folyóhoz, hogy ott a németeket támogassa. A magyar haderő 1942 nyarán foglalta el állásait a számára kijelölt folyószakaszokon, és fél éven keresztül teljesítette kötelességét a folyó ellenőrzésével és a frontvonal megtartásával. Ám közben Sztálingrádnál átszakadt a német-román arcvonal, és a vörös hadsereg 1943 januárjában óriási ellentámadást indított a németek ellen. Az orosz túlerő 1943. január 12-én elérte a gyengén felszerelt magyar állásokat is, és harckocsijaival szabályosan „legázolta” a nagyrészt kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat. A harcokban 120 ezer magyar honvéd esett el vagy került fogságba.
Róluk emlékezik meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az Új Magyar Gárda Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, 2017. január 14.-én 10 órakor Pákozdon a Doni Emlékkápolnánál.