Időpont: 2018. június 6-án (szerda) 18 óra

Helyszín: 1848-as könyvesbolt, VIII. ker. Baross utca 48. fsz.1/A

Házigazda: Fejes Zsolt boltvezető

A belépés ingyenes, a vendégeket forró teával várják.

A magyarok koronája (a hozzá tartozó többi felségjelvénnyel együtt) tökéletes műtárgy, ugyanakkor önálló személyiség, a legfőbb közjogi méltóság, a teljhatalom egyedüli birtokosa, és szakrális erejénél fogva a teremtő Isten földi megtestesítője, valamint a világ egyetlen „beavató koronája”. Szerkezetét tekintve egységes egész (nincs bizánci és latin része!), valószínűleg Atilla idejében készült, története rendkívül kalandos (ellopták, zálogba tették, zománcképeit kicserélték, elásták, „hadifogságba” ejtették, kis híján megsemmisítették stb.). A Szentkorona-eszme lényegében már a korona előtt létezett (alárendelő helyett mellérendelő szemlélet!), mindmáig az egyetlen világpélda a különböző népek, nemzetiségek, etnikumok békés, egyenjogú együttélésére, s a jövőnek is kizárólagosan ajánlható létezési formája. Ennek általános bevezetése nélkül elsatnyul, kihal az emberiség. A középkori (judeokeresztény alapokon nyugvó) Szentkorona-tan a sokkal ősibb Szentkorona-eszme (vagy értékrend) némileg torzult változata, s annak egyfajta gyakorlati, közjogi leképeződése. A magyar Alkotmány szokásjogon alapuló (nem kartális) alkotmány, több részből áll (pl. Szt. István Intelmei, Aranybulla, Werbőczy, 1848 után minden polgár beemelése a nemzetbe stb.). Hatalommegosztás, törvény előtti egyenlőség, jogok és kötelezettségek egyensúlya, nemzeti önrendelkezés, alkotmányos jogfolytonosság, önkormányzatiság és egyéb kulcsfogalmak jellemzik. A magyar nemzet egy és oszthatatlan, a magyaroké a Szabadság Alkotmánya. „Ahol a korona, ott van Magyarország.” (Révay Péter)