Az RTL Klub nevű kanálison futó Magyarul Balóval című műsor szerdai adásában a gúnyhatáron túli magyarok adták a témát, Szávay István, Mesterházy Attila és Molnár Csaba részvételével, akik ellen a Gyurcsány-párt a legjobban szereti hergelni a potenciális szavazóit. Természetesen Molnár, a Demokratikus Koalíció tenyérbemászó ügyvezető alelnöke produkálta magát a leginkább. Nemcsak a választójogot sajnálja a magyaroktól, de a területi autonómiát sem támogatja és az erdélyi politikusok közül visszasírja Markó "Szekus" Bélát.
A Demensek Koalíciójának már 2015-ben Röszkén is a kerítés és a határontúli magyarok "kiváltságai" miatt vérzett a szíve |
[...] akik Magyarországon éltek, és innen elköltöztek az elmúlt pár évben, ők ugye születésükkel állampolgárságot szereztek, és itt éltek, itt dolgoztak hosszú évtizedeken keresztül ezért, hosszú évtizedeken keresztül adót fizettek, őktőlük (sic!) ezt a jogot elvenni nem lehet, ezért... befejezem, és akkor érteni fogja [Balónak]... ezért mondjuk mi nagyon pontosan a fogalmazásunkat: ne szavazhasson az, aki soha nem élt, aki kettős állampolgár lett a Fidesznek az új kettősállampolgársági törvénye miatt, de nem élt itt, nem adózott itt, nem osztja velünk ezt a magyar sorsközösséget itt a Kárpát-medence közepén. És ez két nagyon eltérő történet.
Egy pár gondolatra érdemes megállni a "nagyon pontos" DK-s fogalmazás tanulságainál:
- aki születési alapon szerzett magyar állampolgárságot, az évtizedekig itt dolgozott, itt adózott, tehát elképzelhetetlen, hogy már huszonévesen elment kalandozni, amíg az állam többet költött rá, mint ő adózott;
- a "Magyaroszágon" soha nem élő kettős állampolgároknál fel sem merül a lehetősége annak, hogy valaha adózhattak itt, pedig a gúnyhatárok mentén szokás ingázni lakóhelyváltoztatás nélkül (sajnos már az irány lassan megfordul), tehát igenis életszerű, hogy sokan évekig magyar államkasszába adót is fizettek közülük;
- nem derül ki, hogy például egy pár évet Budapesten élő székely diákkal mi a helyzet, és az sem, hogy az itt dolgozónak valamennyi adózás után járna-e szavazati jog (nem számít-e, ha valakinek korábban volt állandó lakóhelye a csonkaországban, de nem itt született?);
- mit jelent az elmúlt pár évben való elköltözés? a Gyurcsány-féle "el lehet innen menni" javaslatra hallgatók is számítanak, vagy azok már a DK szerint is kalandozók?
- a Kárpát-medencei (sic!) magyar sorsközösséget a DK osztja, de szerintük ezt Erdélyből, Felvidékről stb. egy magyar nem teheti meg;
- nem merült fel, de biztosak vagyunk abban, hogy az említett sorsközösséget osztó, becsületesen adózó és még becsületesebben az X-et az aktuális gazdájukra behúzó cigányainknak születési jogon jár a szavazati jog, másfajta pedig nincs is közöttük.
Nem egy rövid vitában lehet előállni kidolgozott szakpolitikai javaslatokkal, de itt már az alapfelvetések is rohadtak. Molnár vagy idióta, vagy - a törzsbázisukból kiindulva - mindenki mást annak néz. A DK-s pojáca csak arra jó, hogy lassan már az MSZP-t sajnáljuk, mert náluk is nagyobb véglényekkel kell összefogniuk. Nem csoda, hogy Szávay is szóvá tette: a baloldal ismét csak megosztja és egymással szembefordítja a "magyarországi és külhoni" magyarokat.
Az ominózus idézet 12:36-tól hallgatható meg, de fröcsögő magyargyűlölet mindig lehet találni, amikor csak Molnár megszólal:
Gyurcsány egy Indexnek adott interjúban 2014-ben szégyenteljesnek és leegyszerűsítőnek nevezte a 2004-es magyarellenes kampányát. A gumigerincét ismerve pár év év múlva megbánja a mostanit is, hogy másnap büszkén folytassa.
A kettős állampolgárság elutasítását felülbírálja?Nem.Nem tartja a 2004-es népszavazás kampányát sem politikai hibának?A kampányát igen.Politikai-taktikai szempontból, vagy mert megsértett vele embereket, a magyar-magyar szembenállást erősítette, ráadásul ösztönös félelmekre építve?Ott a nem mellett kellett kampányolni, ma is így látom. A kampány érvelése ugyanakkor szégyenteljes volt. Olyannyira le akartuk egyszerűsíteni a történetet, mert a mögötte meghúzódó történetfilozófiai érvelés elmondhatatlan egy kampányban, hogy nem vettük észre, átlépünk egy határt, olyan érvelést használtunk, ami sértő és szégyenteljes volt.Jól értjük, hogy a saját akkori érvelését nevezi szégyenteljesnek?Igen.Kétharmados parlamenti többséggel, miniszterelnökként visszavonná a kettős állampolgárságról szóló törvényt?Nem. Aki állampolgár, attól nem vesszük el az állampolgárságát. Az a diktatúrák eszköze.És a szavazati jogot?Azt igen. Továbbra is azt gondolom, azok döntsenek Magyarország politikájáról, akik annak a következményeit viselik.
Magyarok helyett mások a kedvencek |
Trianon óta a nemzet egynegyede a gúnyhatárokon kívül rekedt, 98 éve immár, hogy idegen hatalmak gyűrűjében haláltusáját vívja - írja a Székelyföld.ma.
Az utódállamok minden egyes alkalommal bebizonyítják, mikor magyar ügyről van szó, hogy az ellenségeink, az életünkre törnek, ha nem is úgy mint Avram Iancu mészárosai, hanem sokkal kifinomultabb módszerekkel, állandó gazdasági és pszichológiai hadviselést folytatnak közösségünk ellen.
Ki marad hát nekünk, hol van az a vár ahová bemenekíthessük családunkat, jószágainkat veszedelem idején? Egyértelmű, az Anyaország. Már ami megmaradt belőle területi és szellemi szempontból… Így, tehát egyáltalán nem mindegy nekünk, hogy kik vannak jelen a nemzet házában kormány és ellenzéki oldalon egyaránt. Egyáltalán nem mindegy nekünk, hogy kik alakítsák a közvéleményt, Gyurcsányék vagy a nemzeti érzelmű politikusok.
2004-ben még az volt a baj, hogy elvennénk a munkánkat |
Fidesz: A jelenlegi magyarországi kormánypárttal kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy 2010-es kormányra kerülésük óta számos pozitív rendelkezéssel bizonyították azt, hogy felelősséget éreznek Magyarország jelenlegi határain kívül került magyarok iránt. Nem is szükséges itt hosszasan boncolgatni a fenti állítást bizonyítandó rendelkezéseket felsorolni, hiszen nagyjából mindenki tudja, hogy a több mint negyedévszázada Erdélyben rendszeresen járó politikusok hatalomra kerülése után kaptuk vissza a magyar állampolgárságunk és a közösségünk számára juttatott támogatások is jelentősen megnövekedtek. Aggodalomra ad viszont okot, hogy az utóbbi években túlságosan közel kerültek az RMDSZ-hez, ahhoz a párthoz mely kiebrudalta tagjai közül a nemzeti érzelmű, cselekvő politikusokat, letért a túlélést biztosító autonómista útról és a bukaresti hatalmat kezdte képviselni a magyar közösségen belül, aprópénzre váltva nemzeti érdekeinket. Azért többet várnánk el a Fidesztől, mintsem beletörődjön abba, hogy ez a megtört, meggyötört, gyakran tájékozatlan és kishitűségbe taszított közösség többsége most már megelégszik az RMDSZ által kínált lassú halállal.
Jobbik: A gyermekbetegségeket kinövő és az utóbbi időben a néppártosodás pályájára lépő nemzeti radikális párt mára megerősödött Magyarországon és jelenleg ők tűnnek a Fidesz igazi kihívóinak. Fontos ennek a pártnak a múltját is elemezni a mi szempontunkból. Hogy csak két fontosabb lépést soroljuk abból az időből, amikor még ifjúsági szervezetként működtek, támogatták 2004-ben a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazást a külhoni magyarok állampolgárságának a visszaadásáról, 2005-ben meg röplapokat hullattak a parlamenti képviselők nyakába, mivel azok feltételek nélkül megszavazták Románia EU-s csatlakozását. 2010-ben bekerültek a parlamentbe, és az alakuló ülésen az ők kezdeményezésükre lett elénekelve először a magyar parlamentben ilyen alakalomból a székely himnusz. E párt Szávay Istvánt bízta meg a nemzetpolitikájának megjelenítésével, számtalanszor láthattuk felszólalni a külhoniak ügyében a parlamentben, és gyakori vendég volt Erdélyben is, míg a román hatóságok ki nem tiltották. Legutóbb az RTL Klub által szervezett tévés vitán tette világossá pártja álláspontját a minket érintő ügyekben. A vita alatt Szávay István kifejezte, hogy pártja, a Jobbik elismeri az elmúlt nyolc év törekvéseit a nemzetpolitika területén, és annak csupán részeivel és irányával kapcsolatban vannak kifogásai. A támogatáspolitikáról beszélve megjegyezte, hogy bár a Jobbik eddigi formájával és mértékével egyetért, de azt a valós magyar igényekhez igazítaná, és nem a klientúraépítés eszközeként használná. Továbbá kiemelte, hogy a külhoni magyarság érdekeinek diplomáciai képviseletét kell megerősíteni, ezzel az eszközzel a Fidesz nem él, helyette pénzzel próbálja megoldani a különböző helyzeteket, a Jobbik nagyobb hangsúlyt fektetne erre. A tévés vita legfontosabb kérdése a határon túliak szavazati joga volt. Ebben a kérdésben Szávay felrótta a DK-nak (Gyurcsány pártja), hogy alantas, önös célból egymás ellen fordítják a magyarországi és külhoni magyarokat, majd megerősítette, hogy pártja akkor is támogatja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát, ha ezt a felmérések szerint szavazóbázisa jelentős része nem támogatja, hiszen egy nemzeti pártnak nem csak annyi a felelőssége, hogy összegyűjtse a szavazatokat. A vita végén a jobbikos politikus azzal zárta mondandóját, hogy a Jobbik az elért eredmények megtartása mellett, magyar szívvel, tiszta kézzel és józan ésszel kíván ehhez az ügyhöz közelíteni.
MSZP: Ez lenne Magyarországon a kommunista utódpárt, a rendszerváltozás utáni hosszú regnálásuk alatt Zalánpatakról is tisztán látszott, hogy kiárusítják az Anyaországot, és hogy nem a magyar szívük a legnagyobb erényük. Nemzetpolitikai szempontból jól elvoltak az RMDSZ-es elvtársakkal, olyan módon, hogy a Hargita Megyei Tanács erkélyén pezsgőt bontottak információink szerint, amikor Gyurcsány megnyerte a választást. Diplomáciai szempontból a „jószomszédsági viszony” maszlaggal etették a népet. Legvisszataszítóbb korszakok akkor volt, amikor Gyurcsány volt a vezérük, ki ne emlékezne az őszödi böszmére, aki kilövette a kormányellenes tüntetők szemét Budapesten, és ki ne emlékezne a 2004. december 5. gyászos napjára, amikor megtagadtak bennünket. A többszöri választási vereségük és a párt összeomlásának a szélén szerénységre vannak ítélve, és látszólag tanultak 2004 tévedéséből. A fent említett tévés vitán Mesterházy Attila vett részt, aki kijelentette, hogy az MSZP, ha hatalomra kerülne, a kisebb beavatkozás elvét követné, és a külhoni magyar pártokkal az egyenlő közelségtartásra törekednének. Fontosnak tartotta még kiemelni az átlátható támogatási rendszer bevezetését, és hogy az egyéni támogatásokról sokkal inkább a kiírt pályázatokra kellene áttérni a támogatások kiosztásánál. Ezen felül még a autonómia ügyét is felemlítette, és jelezte, hogy pártja támogatja annak minden formáját. A külhoniak szavazati jogát nem venné el, hiszen az szerzett jog, viszont átalakítaná olyan módon, hogy a külhoniak külön választókerületekben indíthatnának saját jelölteket, akik képviselnék a határon túli közösségeket majd a magyar parlamentben.
DK: Annak, hogy Gyurcsány Ferenc pártot alapított egyetlen haszna van, hogy egy helyre gyűjtötte a nemzet legaljasabbjait, és legalább szem előtt vannak. Az idei választási kampányban a legfontosabb üzenetük az, hogy elvennék a külhoniak szavazati jogát. Az RTL Klub vitáján a pártot Molnár Csaba képviselte, és pártjától megszokott retorikát követve kiemelte, hogy a határon túliak kérdését a Fidesz belpolitikai kérdéssé teszi és szavazatszerzésre használja. Ők megvonnák az elszakadt nemzettestvérektől a szavazati jogot, és ezzel Molnár érvelése szerint visszaadnák a magyarországiaknak a kizárólagos jogot arra, hogy saját sorsukról döntsenek. A nemzetpolitika számukra a szülőföldön való megmaradás elősegítéséről szólna. A vita alatt kifejezetten hangsúlyozta, hogy pártja csak a kulturális autonómiát támogatja.
(Kuruc.info)
Kapcsolódó: