Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek ma 16 óráig jelenthetik be a választási bizottságokba delegált tagjaikat. Egyelőre mindössze tucatnyi jelölőszervezet élt a delegáltküldés lehetőségével. Ugyancsak péntek 16 órakor jár le a nemzetiségiek névjegyzékbe vételének határideje.
A jogszabály szerint a választási bizottságoknak – a választott tagokon felül – a választókerületben induló jelöltek által delegált tagjai is vannak.
A szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 286 van – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhetnek a választókerületben induló egyéni képviselőjelöltek, illetve országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok, valamint a független jelöltek.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba (oevb) egy-egy tagot delegálhat az egyéni jelöltet állító jelölőszervezet, illetve a független jelölt. A közösen jelöltet, illetve listát állító szervezetek közösen bízhatnak meg delegáltakat.
A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutó személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki.
A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek érdekük, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak tagot, mivel így saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik, illetve részt vehetnek az esetleges jogviták eldöntésében.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint alig egy nappal a bejelentési határidő vége előtt mindössze 258 delegáltat jelentett be a 106 egyéni választókerületi választási bizottságba. A legtöbbet (74-et) a Fidesz-KDNP jelentett be, a Jobbik 68-at, az MSZP-Párbeszéd 45-öt, az LMP 29-et, a DK 22-t, a Magyar Munkáspárt 12-t, az Együtt és független jelöltek 2-2-t, a Lendülettel Magyarországért, a Momentum Mozgalom, az Összefogás Párt és az Új Magyar Front Mozgalom Párt 1-1 delegáltat jelentett be a választókerületi választási bizottságokba.
A 10 286 szavazatszámláló bizottságba 11 jelölőszervezet jelentett be delegáltat, összesen 5564-et, vagyis jelenleg egy delegált sem “jut” statisztikailag egy szavazatszámláló bizottságra. A legtöbbet a Fidesz-KDNP (3698), a Jobbik (813), az MSZP-Párbeszéd (698), a DK (316) jelentett be. Az LMP 20, a Momentum Mozgalom 6, az Együtt és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 4-4, független jelöltek 3, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Munkáspárt 1-1 szavazatszámláló bizottságba delegált tagot jelentett be.
2014-ben az országgyűlési választáson csaknem 41 ezer pártdelegált vett részt a szavazatszámláló bizottságok munkájában.
Ma lejár a nemzetiségiek névjegyzékbe vételének határideje
Ma 16 órakor lejár a nemzetiségiek névjegyzékbe vételének határideje, eddig az időpontig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik pártlista helyett nemzetiségük listájára kívánnak szavazni.
A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint eddig csaknem 60 ezren regisztráltak. A legtöbben német (32 706), illetve cigány (19 485) nemzetiségiként kérték regisztrációjukat, a horvátoknak 2131 regisztráltjuk van, a többi nemzetiségi száma kétezernél is kevesebb volt egy nappal a határidő lejárta előtt.
A határidő (és a névjegyzékbe vételek) lezárulta után derül ki, lesz-e bármelyik nemzetiségnek esélye arra, hogy kedvezményes mandátumot szerezzen az országgyűlési választáson. A nemzetiségek ugyanis – ha elegendő szavazat érkezik a listájukra április 8-án – szavazati joggal rendelkező képviselőt is küldhetnek az Országgyűlésbe, kedvezményes mandátumot szerezve az országos listáról. Ehhez a pártok listás mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedére van szükség.
Négy éve 22 022 szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy egy nemzetiségi önkormányzat kedvezményes mandátumot szerezzen, de magasabb választási részvétel esetén a kedvezményes mandátumhoz is több szavazat kell. Ha a határidő lejártáig nem történik jelentős változás a regisztrált nemzetiségek számában, akkor egyedül a német nemzetiségnek lesz esélye arra, hogy – amennyiben nem lesz lényegesen nagyobb a választási részvétel, mint négy éve – szavazati joggal rendelkező képviselőt küldjön az új parlamentbe. A többi nemzetiségnek várhatóan szavazati joggal nem rendelkező szószólója lesz az új parlamentben. Ehhez mindössze egyetlen, április 8-án a listájukra leadott érvényes szavazat is elegendő lesz.
(MTI nyomán)