Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam.

Így erősítették barátaink a magyar nemzetállamot és a szétzilált Kelet-Közép-Európát az első világháború után

A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan "máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott". A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat "beállítja".

"Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok - köztük Magyarország - megszületésének és megerősödésének" - olvasható a bukaresti közleményben. Hozzáteszik: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani, és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.

A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy "egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által".

A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre a értékközösségre kell alapozniuk.
A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.

(MTI)

A 2020-as esztendő évfordulói alkalmat adnak az elgondolkodásra és a cselekvésre, de nem a „régi sebek feltépéséről” és a „történelmi traumák életben tartásáról” kellene szólniuk, mert ez rontja a jószomszédi kapcsolatokat és gyengíti az egymásba vetett bizalmat. Így reagált a szlovák külügyminisztérium arra, hogy a magyar parlament kedden (június 18.) a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. 2020-ban Magyarország és a határon túli magyarok a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékeznek.

A szlovák külügyminisztérium rámutat, hogy a magyar parlamenti határozatában szerepel az a megállapítás, hogy ma is érezni a hatását a „békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák“ megoldatlanságának.

A szlovák külügyminisztérium állásfoglalása szerint a magyar parlamenti határozat azt a benyomást kelti, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban, így Szlovákiában is, veszélyben vannak a magyar kisebbséghez tartozók, diszkriminálják és megfosztják őket jogaiktól. A szlovák minisztérium ezért leszögezi, hogy a kisebbségekhez tartozók Szlovákia teljes jogú állampolgárai és semmilyen ok nem létezik egy ilyen magyar parlamenti határozat elfogadására. „Amit pedig visszautasítunk, az a nyilatkozatban szereplő 'nemzetiségi közösségek önrendelkezési jogának' támogatása” – folytatódik a szlovák külügyminisztérium állásfoglalása.

A tárca leszögezi, nem vitatja egyetlen ország jogát sem, hogy történelmi eseményekről megemlékezzen meg, azonban egyes történelmi eseményekre az egyes országok eltérő módon tekintenek. „Fontos azonban, hogy ezek a különbségek ne befolyásolják negatívan a mai és a jövőbeni közös együttműködést” – írta a minisztérium.

A tárca az együttműködés alapjának tekinti a szlovák-magyar alapszerződést, az EU- és a NATO-tagságot és a visegrádi négyek együttműködését.

A trianoni békeszerződésben jelölték ki Csehszlovákia és Magyarország új határait az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően, az első világháború után. A szerződést 1920. június 4-én a Nagy-Trianon-kastélyban írta alá Párizs mellett Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország és Magyarország. Bár Magyarország aláírta és ratifikálta a szerződést, az új helyzettel nem tudott megbékélni. A magyar parlament képviselői 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították június 4-ét.

 (Bumm)

Korábban írtuk: A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at - a DK-s magyargyűlölők nem szavazták meg

- Izraeli történész: háború törhet ki Románia és Magyarország között az EU összeomlása esetén

- Oláh zseni: Nagy-Magyarország=Osztrák-Magyar Monarchia - Horvátországban Orbán revíziójáról fantáziálnak

- Szlovén kifakadás: "csak a vak nem látja, miként születik újra a fasizmus és a nácizmus"