2018. július 22., vasárnap, Magdolna, Magda napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:39 Nem unják még az orosz témát: Trump egyik volt külpolitikai tanácsadója Moszkva informális tanácsadója volt21:11 A Brexit jótékony hatása: a britek negyede akár egy határozottan szélsőjobboldali, bevándorlás- és iszlámellenes pártot is támogatna20:43 Tömeges leszerelési hullámot és rendőrhiányt hozhat Pintérék legújabb terve: 2019 elejétől nem fizetik ki a túlórát20:04 Bezárták az Akropoliszt a görögországi hőség miatt19:29 Majdnem egy teljes osztályt megbuktattak egy budapesti szakközépiskolában - kísérlet volt, de tankönyveket igazán kaphattak volna18:57 Ezúttal Münchenben hordta össze a szél a demokrata szemetet18:20 Kétszer nagyobb eséllyel hal bele a rákba, aki az alternatív gyógymódokra bízza magát17:58 Hat személygépkocsi ütközött az M0-s autóúton Dunaharasztinál17:16 A spanyol mentőszolgálat nem győzte kikapdosni a tengerből illegálisékat a Gibraltári-szorosban17:02 Épp "gyógykezeléséről" tért haza az afgán alelnök, amikor robbanás történt a kabuli repülőtér közelében16:42 Bundás Andi megunta a várakozást Orbán irodája előtt16:30 A lapos Föld valószínűbb a jó kereskedelmi megállapodásoknál a Brexit-fájlaló exkormányfő szerint15:58 Elsőbálozók lettek a 193. Anna-bál szépei15:37 A GaBit.hu informatikai webshop júliusi ajánlatai (x)15:23 Harminchat képviselő nem kért szót az új parlamenti ciklus első három hónapjában
24 óra legolvasottabbjai

Friss hírek, Extra ::

Egyházi tabu: Regnum Marianum


II. János Pál pápa szerint a Regnum Marianumújjáépítése jelképe lesz a magyar egyházés a magyar nemzet feltámadásának
Miközben a Rákosi által leromboltatott Regnum Marianum templom helye nemzeti gyülekezõhely, addig az Erdõ-féle Magyar Katolikus Egyház napjainkban hallani sem akar még az alapok feltárásáról sem. Helyette az 1990-es években Budapest XIV. kerületében, az eldugott Zoborhegy téren épített Regnum Marianummal takarózik, s a revizionisták halálát várja. A tisztázatlan múltú felsõ klérus a lengyel egyházzal szemben nem lép fel aktívan a posztkommunista diktatúra, konkrétan a Gyurcsány-rezsim ellen sem.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – az egyik alapvetõ etikai szabályt áthágva – nem is válaszolt a Kuruc.info írásos érdeklõdésére: Mi az akadálya, hogy az eredeti helyén visszaépítsék az igazit? Telefonon pedig a Budapesti Fõegyházmegyei Hivatal egyik sajtósa (nevét sajnos nem jegyeztük meg az indulatos vitába torkollott beszélgetés kezdetén) így fogalmazott: ez a kérdés annak a néhány embernek a halálával meg fog oldódni, akik még a felépítésben reménykednek (életpárti egyház?).
Hírportálunk alább Szakács Gábor írását közli – képekkel színesítve –, mely a Nemzeti Hírhálón jelent meg két hónapja, miután a Demokrata – következtetésünk szerint – megtagadta rendszeres szerzõjétõl e tabutéma felvetését. A cikk írójának az egyházzal szemben határozott véleménye, hogy egyszer és mindenkorra tiszta vizet kell önteni a pohárba, hogy kik akadályozzák a Regnum Marianum feltárásának és történelmi emlékhellyé nyilvánításának folyamatát. A Biblia is azt tanítja: Ne hazudj! Jó lenne, ha az érintettek ennek megfelelõen nyilatkoznának...
Kuruc.info
A tétovázás bére


Így, az eredeti terv szerint sosem készült el,mert tornyát már nem volt idő megépíteni
Minden népnek vannak olyan földrajzi egységei, mûemlékei, történelmi helyszínei, amelyeket szentnek tekint, és ahol megemlékezéseit tartva múltját összeköti jövõjével. Magyarországon ezek közé tartozik a kommunizmus által 1951-ben lerombolt Regnum Marianum, amelynek még föld alatti romjai is jelképes üzenetet hordoznak.

A Gyurcsány-kormány által az egykori épület tõszomszédságában megkezdett és az 1956-os forradalmat megcsúfoló vaskefe-szerû emlékmû megépítése ismét felveti a köznyelvben csak Regnum Marianumnak (Mária Országa) nevezett Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) jövõbeni sorsát. Az ember úgy gondolná, hogy a kommunista önkényuralmiságot és erõfitogtatást megtestesítõ rombolásról csak akkor lehet múlt idõben beszélni, ha az egyházi épületet újból, ugyanott felépítik, vagy legalábbis romjait feltárják és emlékeztetõként ismét kegyhellyé alakítják. A helyzet azonban ennél lényegesen árnyaltabb.


Az új Regnum plébánosa„túl sokat kérdezett”

A felrobbantottnak ezcsak jogilag utódja
A Magyar Demokrata 2006. március 16-ai 11. számában Hajnal György atya, 1990-ben a fõváros XIV. kerületében épült, Zoborhegy téri, új Regnum Marianum templom plébános-kanonoka azon elképzelésének adott hangot, hogy megvalósíthatónak tartja az alapfalak feltárását, amelyben „…a megbékélés jegyében ökumenikus emlék- és istentiszteleti helyet, valamint egy kiállítási csarnokot alakíthatnának ki”. Hozzátette, hogy a romokat mûemlék jellegûvé lehetne nyilvánítani, a templom esetleges, késõbbi teljes helyreállításáról pedig igény alapján dönthetnének az illetékesek. Az atya hasonló szellemiségben nyilatkozott a Keresztény Élet címû katolikus hetilap április 2-i számában is, ám a jó szándékú, elõremutató megszólalásnak nem várt következményei lettek. Errõl a Keresztény Kurir április 4-i számában már a következõket lehetett olvasni: „A Regnum Marianum Közösség házfõnöke, Molnár Béla pestújhelyi esperes, plébános megkeresésünkre – a Keresztény Életben közölt cikkel kapcsolatban – azt nyilatkozta, hogy a Közösség céljai között nem szerepel a templom romjainak, altemplomának feltárása. Kifejtette, hogy a volt templom és a plébánia jogilag sohasem volt a Regnum Marianum Közösségé, és hozzátette, annak jogutóda a Zoborhegy téren van. Majd így fejezte be: Hajnal György atya feltárási, emlékhely építési terveit, amelyekrõl a sajtóban nyilatkozott, magánkezdeményezésnek tartjuk.”

Az ügyben illetékes egyházi fõhatóság, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyei Hivatal Sajtóirodáján hivatalosan közölték: „Dr. Hajnal György atya, a zuglói Budapest-Regnum Plébánia vezetõjének nyilatkozatára reagálva ezúton jelezzük, hogy kanonok úrnak a valamikori városligeti templom újjáépítésével kapcsolatban megbízatása nincs”.

A furcsa történet akkor lett még csípõsebb, amikor a Regnum Marianum Egyesület elnökét, Egresy Gábort kerestük meg véleményét tudakolva. Õ azonnal édesanyjának adta tovább a kagylót, aki kijelentette, hogy sem álláspontjukról, sem az Egyesület tevékenységérõl nem kíván szólani. Majd, ha eljön az ideje – tette hozzá sokat sejtetõen. Ekkor mi is a már említett Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyei Hivatalhoz fordultunk, ahol a sajtóiroda vezetõje szintén megtagadta a nyilatkozatot a Regnum Marianummal kapcsolatos kérdéseinkre.

Ez azért is volt megdöbbentõ, mert igen sokan várják az egykori templommal kapcsolatos fejleményeket, hiszen nem a zuglói, hanem az eredeti templom helyén felállított keresztnél hirdették meg 2004-ben a kettõs állampolgárságról szóló népszavazást, innen indultak Trianonba a megalázó békekényszer eltörlését követelõk idén júniusban és számos más nemzeti rendezvénynek is volt már itt kiinduló pontja.

Az egyház elhatárolódása az újjáépítéstõl nem elõször történt meg. Több hívõ már 1998-ban levélben kereste meg az akkori Fõegyházmegyei Hatóságot, ahol Seregély István egri érseket, aki az újjáépítésre vonatkozó kéréseket azzal hárította el, hogy a megelõzõ tíz évben több tucat templom épült, illetve újult meg az országban, a Zoborhegy téren pedig felszentelték a Regnum Marianum méltó utódját. A levélírók mégsem ok nélkül méltatlankodtak. 1993 szeptemberében, az Emlékezés Napján a Felvonulási téren jelenlévõ hívek „elhatározták a templom újjáépítésének elkezdését, közel húszezer aláírással és félezer közéleti személyiség támogatásával. A templom újjáépítésének elindításával akarják magára ébreszteni a mai közömbösségbe kergetett társadalmat” – írja az „Így vagy sehogy! A Regnum Marianum története képekben” elnevezésû, képes füzetecske. És már ez sem volt elõzmények nélkül, mert 1993 áprilisában II. János Pál pápa áldásban részesítette a nála kihallgatáson járt magyar cserkészeket, buzdított a lerombolt templom újjáépítésére, „mely egyben elindítója, s jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának” – olvassuk az említett füzetben.


Tavaly még ez a tábla hirdette a komcsikbűnét (Fénykép: Víg Sándor, Magyar Mérce)
Ennek mozgalomnak a Kádár rendszer börtönében tíz évet eltöltött Keglevich István katolikus pap állt az élére, aki a Demokrata 1997. szeptember 18-i számában megdöbbentõ nyilatkozatban tárta fel a valóságot: „Nem adtam el magam. És ez a mai állami és egyházi hatalmat idegesíti. Az, hogy azt a templomot az eredeti helyén helyre akarom állítani, vad gyûlöletet vált ki belõlük. Most kaptam meg a felszólító levelet, hogy nem használhatom a Regnum Marianum nevet.” Elmondta továbbá, hogy amerikai magyarok 300 millió forintot gyûjtöttek, ezt az akkori hercegprímás atya vette át Amerikában, és felépítette belõle a Zoborhegy téri templomot „csak azért, hogy meg lehessen mondani a pápának, hogy a Regnum Marianum ügye rendben van”. Keglevich atya saját pénzén állíttatta azt a keresztet, amit 2000 novemberében három középiskolás – köztük a Népszabadság munkatársának kölyke – kettétört. Sajnos a lelkiismeretes pap csak három évvel élte túl nyilatkozatát, 2000. augusztus 28-án az Úr magához szólította.


Az új felirat „politikailag korrekt” – ErdőPéterék műve (Fénykép: Stoffán György)
Ekkor roppant meg az általa vezetett újjáépítési mozgalom, noha az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért 2000 áprilisában újjáalakult Kuratóriuma alapító okiratában még elsõdleges célként határozta meg a Regnum Marianum fogadalmi templom eredeti helyen, eredeti formában történõ újjáépítését. Nem sokkal késõbb egy hírlevelükben már arról tájékoztatták híveiket, hogy az adományok „szerény növekedése” miatt az eredeti elképzelést megvalósítani csaknem lehetetlen, helyette 2001 szeptemberében a templom építésének 70., lerombolásának 50. évfordulójára a kuratórium „…elsõdlegesen egy monumentális, impozáns Mária-szobor létesítésére fogja az eddig befolyt összegeket felajánlani.” Reményeik szerint – mint írták – a szobor a magyarság együvé tartozását és megújhodását jelképezi majd.

Regőczi István atyahalálára várnak
A szobor azonban nem készülhetett el, mert a Keglevich István örökébe lépett és a Regnum Marianum mozgalomban gyermekkorától részes, Rákosi börtöneit megjárt, ekkor már idõs Regõczi István atyát félreállították az alapítvány és az egyesület élérõl, az épület felépítményi tervrajzait is elvették tõle.

– Egresy Gábor, a Regnum Marianum Egyesület új vezetõje többedmagával addig zaklatott, hogy adjam át nekik a terveket, míg a békesség érdekében megtettem. Keglevich atya halála óta annyit tehetek, hogy minden csütörtökön este 20 órakor a hívek egy csoportjával rózsafûzért mondok, áldást osztok, és közösen elénekeljük a Boldogasszony anyánk kezdetû himnikus dalt a Regnum Marianum romjai fölött – tájékoztat a halk beszédû, békés természetû, nyolcvanas éveiben járó atya.

Az eltört kereszt darabját lakhelyén, a XII. kerületi Galgóczy és Ciklámen út sarkán épült Engesztelõ Kápolna a Szabad Magyarságért kápolna kertjében õrzi, míg a felújított mellé saját kis pénzén fém corpust készíttetett. Életében végzett állhatatos egyházi tevékenységéért idén április 21-én Lourdes-ba hívták, ahol a magyar egyházi emberek közül elsõként a zarándokhely bazilikájának tiszteletbeli papjává avatták és díszes mellkeresztet adományoztak neki. Jellemzõ a hazai viszonyokra, hogy idehaza szóba sem állnak vele az egyházi méltóságok. Magyarázatként szolgálhat a köreikbõl származó vélekedés, hogy azért nem erõltetik a Regnum Marianumnak még a feltárását sem, mert akkor a kommunista-liberális kormányzat megvonja támogatását a Mátyás templom és az esztergomi Mindszenty Intézet újjáépítésétõl. Ez sincs kizárva, csakhogy egyik sem jelképe a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának, ahogyan a Zoborhegy téri sem, a nemzeti mozgalmak nem ezekrõl a helyekrõl indulnak, miközben a Felvonulási téren Gyurcsány akadálytalanul építette fel saját maga és pártja dicsõségére a harci alakzatot formáló 1956-os (sic!) emlékmûvét. Nem véletlenül mondta Wittner Mária, hogy idõnként az egyház is elkövet hibákat.

Wittner Mária: Az egyház is követ el hibákat(Fénykép: Kassab Adonis, Magyar Mérce)


– Sokat gondolkodtam, hogy mi a fontos az egyháznak, illetve papjainak? Az emberek, akiknek a lelki üdvét gondozzák? Az Isten, akinek az érdekében mindezt teszik? A politika? Mindszenty bíboros bizony képtelen volt az ilyes fajta megalkuvásra, mert Istent, a vallást és azon keresztül a haza üdvét is szem elõtt tartotta. Ezért is hurcolták meg, kényszerítették az amerikai követségre, majd számûzetésbe, döntött sorsáról politikai alku, holott egész életében Istent és a hazáját szolgálta. Most hasonló, egyházon belüli kirekesztést látok az olyan papokkal szemben, mint Keglevich és Regõczi atya – nyilatkozta az egykori halálraítélt.

Ennek a tehetetlen hozzáállásnak a következménye, hogy a kommunizmus újabb, már felavatása elõtt gyûlölt jelképe szinte rátelepül az egykori Regnum Marianum romjaira. Ahogy azonban a hely szellemét megszentségtelenítõ, vörös katona szobrát el lehetett távolítani, a most épülõ szörny is csak látszólag készül az örökkévalóságnak és elõbb-utóbb osztozni fog elõdje dicstelen sorsában.

Holdampf Lajos süttõi kõfaragó hamarosan dolgozni kezd a kegyhely méretarányosan kicsinyített, szétszedhetõ és bárhol felállítható, kápolna jellegû másán, az elmúlt télen szintén a helyszínen tüntetõ gazdák egyike pedig anyagi támogatást helyezett kilátásba a Regnum Marianum újbóli felépítése esetén.


Gyulai Oszkár 2 méteres,„fanyűvő erejű”

Itt vannak a Regnum padsorai
Itt jegyezzük meg, hogy a lerombolt kegyhely padsorai Budapest VI. kerületében, a Szondi utca 67. sz. alatt lévõ, fennállásának idén 75. évét ünneplõ Szent Család plébánián találhatók, ahol Gyulai Oszkár plébános vezetésével 21 év óta minden hónap 13. napján – ez a fatimai üzenet napja –, déli 12 órakor az egész országból érkezõ hívek tömegei ezekben a padokban hallgatnak szentmisét és imádkoznak rózsafüzért.

Végezetül még egy adalék az újjáépítéshez. Sztálin leromboltatta a Napóleon felett aratott diadal emlékére Moszkvában emelt Gyõzelmes Krisztus templomot, ám azt a Szovjetunió szétesése után az Oroszországi Föderáció két év alatt újjáépíttette. Azért van mit tanulni az elvtársaktól.

Szakács Gábor

(Fényképek és aláírásaik: Kuruc.info)

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready