A tiltakozó megmozdulás több civil szervet - köztük a szlovák-orosz baráti társaság - rendezésében zajlott, s már a második ilyen tüntetés volt Pozsonyban és a sokadik a Felvidéken két héten belül.

A rendezvénynek a szervezők szerint a meghirdetetten kívül több apropója is volt, részint "Szlovákia" NATO-csatlakozásának közelgő, valamint Szerbia a NATO általi bombázásának a közelmúltban volt évfordulója. A rendezvényen a szervezők aláírásgyűjtést is elindítottak.

A tiltakozás résztvevői "Nem akarunk NATO-támaszpontokat", illetve "NATO - gyilkosok, megszállók" és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba, néhány ember kezében szlovák és orosz nemzeti lobogót is látni lehetett, illetve a szónoki pulpitus közelében néhányan egy "Novorosszija" (a szakadár ukrajnai területekre utaló) zászlót is kifeszítettek.

A tiltakozó megmozdulás során több civil szervezet aktivistája intézett beszédet a tüntetőkhöz. A szónokok rendszerint az észak-atlanti szervezet különböző "szerepvállalásait", illetve az ún. Szlovákia NATO-tagságát bírálták, és elutasították a NATO-támaszpontok esetleges felvidéki kiépítését. A tiltakozás egyik résztvevője és szónoka Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egykori alapítója, egykori miniszterelnök és igazságügyi miniszter volt. Carnogursky az ukrajnai konfliktust az oligarchák háborújának nevezte, s azt hangsúlyozta: el kell utasítani a NATO-támaszpontok szlovákiai kiépítését, mivel azok közelebb hozzák Szlovákiához a keleten dúló háborút.

(MTI nyomán)