Az újrahantolási szertartáson a népes Ugron család több képviselője, az Erdélyért és a Székelyföldért sok áldozatot hozó politikus számos helybeli és környékbeli tisztelője vett részt. A család Bakonybélen exhumáltatta Ugron Gábor és neje földi maradványait, majd hamvasztás után a székelyudvarhelyi-szombatfalvi családi sírkamrában helyezték örök nyugalomra.

Családi hagyományként pünkösd másodnapján az Ugron család képviselői nemcsak az Ugron-kápolna ajtaját tárják szélesre, de a kripta zárókövét is eltávolítják, az emlékfeszületre pedig újabb nevek kerülnek: az oltár jobb oldalán elhelyezett kereszten, kis névtáblákon rögzítik a kripta szarkofágjaiban, koporsóiban és urnáiban nyugvók nevét.

Erre a táblára került fel hétfőn Ugron Gábor és felesége neve is, értük szólaltatta meg a szertartás kezdetét jelző csengőt unokájuk, Ugron Béla. Az 55 évvel ezelőtt elhunyt politikus életútjának fontosabb állomásait László Attila, a helyi Szent György-egyházközség plébánosa elevenítette fel.

Az 1880-ban Marosvásárhelyen született Ugron Székelyudvarhelyen, majd Budapesten, Lipcsében és Genfben tanult. Ezt követően három vármegye főispánja volt egy időben, 1915-től országgyűlési képviselőként, 1917-től pedig az Esterházy-kormány belügyminisztereként dolgozott. 1918-tól Erdély királyi biztosa.

1918. november 19-én egyik megalapítója a Székely Nemzeti Tanácsnak, majd annak ügyvezető elnöke és a Székely Hadosztály egyik irányítója lett. 1920 és 1945 között több vállalatnak és részvénytársaságnak volt igazgatósági tagja. 1951. június 1-jén Jászboldogházára, egy tanya melléképületébe telepítették ki, 1952-ben nyugdíját is megvonták. 1953-tól élete végéig Bakonybélben élt feleségével.

A családi találkozó ünnepi szentmisével folytatódott , ahol a jelenlévők többek közt Ugron Istvánné Bánffy Mária néniért is imádkoztak, aki immár negyvennyolc dédunokának örülhet, és idén is részt vehetett a történelmi család ünnepén.

(Krónika nyomán)