Veszélyes növények nőnek a szunnyadó vulkánon az erdélyi Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp környékén.
A székelyföldi Csomád-hegység a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, amelynek kamrájában ma is izzik a magma – állapították meg nemrég a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE kutatói. A mélyben szunnyadó erők páratlan szépségűre formálták a vidéket, egyedi növény- és állatvilággal.
 A Csomád-hegység ikerkrátere a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal - páratlan páros |
A Déli-Hargitához sorolt Csomád egyik, 80 hektáros kráterében a szigorúan védett Mohos-tőzegláp fekszik. Csak itt fordul elő Erdélyben a rovarokkal táplálkozó kereklevelű harmatfű, de él itt egy egykori „hidegháborús fegyver” is, a tőzegrozmaring. A növényből erős méreg vonható ki, tízszer veszélyesebb, mint a nadragulyáé. Tarnóczi László és Kerezsi László természetvédelmi őr szerint a KGB is használta ezt a szert, például esernyő végébe applikált tűbe helyezve. Akit egy ilyen esernyővel lábon szúrtak, infarktust kapott és meghalt.
 Tőzegrozmaring mint "hidegháborús fegyver" |
A hegység másik kráterében a Szent Anna-tó alakult ki mintegy 30 ezer évvel ezelőtt, a környéken folyó erős vulkáni tevékenység következtében. A tó a láva és a víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett.
Tarnóczi László és Kerezsi László természetvédelmi őr elmondták, ha Közép-Európában a jövőben vulkánkitörés lesz, akkor leghamarabb a Csomádon lehetséges, mert a kráterei még nagyon fiatal képződmények.
(Kossuth Rádió)
