Felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság a vádak alól azt a szovátai magyart, aki 2014-ben Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán a Maros megyei városban, emiatt pedig a büsztöt elkobozták tőle, és pénzbüntetést is kapott. Április 5-én kihirdetett ítéletében a táblabíróság elrendelte a Maros megyei rendőr-főkapitányság által elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását. Az ítélőtábla eltörölte a Tóth Ferencre kiszabott tízezer lejes bírságot is, a 950 lejre rúgó perköltség megtérítését pedig az államra hárította.

Mint ismert, Tóth Ferenc 2014 pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. A leleplezést követően a Maros megyei rendőrség házkutatást folytatott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd a hatóságok 2014 júniusában elkobozták a szobrot.

Alapfokon hozott ítéletében a segesvári bíróság tavaly novemberben a fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztését, a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2012/187-es számú jogszabály alapján tízezer lejes bírsággal sújtotta Tóth Ferencet, helybenhagyta a Wass-büszt, a plakett és a nemzeti színű szalagok elkobozását, és a perköltség megtérítésére kötelezte a férfit. Ezt az alapfokú ítéletet törölte most el a marosvásárhelyi táblabíróság, amelynek verdiktje ellen csak rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a legfelsőbb bíróságon.

Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvéd a Krónikának szerdán elmondta, azzal érvelt a fellebviteli szakaszban, hogy miközben Wass Albertet háborús bűnösként ítélte el 1946-ban a romániai bíróság, a szovátai szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés, valamint az alapfokú bírósági ítélet már arra a 2012/187-es számú jogszabályra hivatkozott, amely többek között az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltja.

„A védencem esetében tehát ez a jogszabály nem alkalmazható, hiszen ebbe a törvénybe tavaly beemelték ugyan a háborús bűncselekményeket is, ez a kategória azonban a szoborállítás idején még nem szerepelt a jogszabályban. Ezt az érvelést fogadta el jogerős ítéletében a táblabíróság" – nyilatkozta Tóth Ferenc jogi képviselője. A szobor tulajdonosa levelében az ítéletet úgy kommentálta: ez a győzelem jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a felállított szobraikat".

(Krónika nyomán)

Április 5-én felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésének vádja alól Tóth Ferenc székely festőművészt, aki Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán az erdélyi Szovátán. A másodfokú bíróság elrendelte az elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását és eltörölte az első fokon kiszabott tízezer lejes pénzbüntetést is, a 950 lejre rúgó perköltség a román államot terheli.

A meghurcolt székely művészt Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja védte, aki már több erdélyi magyarellenes eljárásban ért el bravúros eredményeket. Ez a szenzációs jogi siker erdélyi kolléganőnk kiváló és bátor jogászi munkájának köszönhető. Gratulálunk neki, büszkék vagyunk rá. Ezzel példát mutat az erdélyi magyar ügyvédeknek is, illetve bátorítást ad a közelmúltban példátlan intenzitásúra emelkedett román elnyomás alatt szenvedő nemzettársainknak. Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatásban részesítette, miután a jelentős költségvetési forrásokból működő és a magyarsága miatt joghátrányt szenvedő elcsatolt honfitársaink jogvédelmére hivatott Kisebbségi Jogvédő Intézet eddig még megtagadta a támogatást az ügytől.

Tóth Ferenc 2014-ben, pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. A leleplezést követően a román rendőrség házkutatást tartott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd három nappal később lefoglalták a szobrot.

A Wass Albert-szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés jogellenes volt, mivel jogszabály a szoborállítás idején a háborús bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát nem tiltotta. Románia Legfőbb Ügyészsége a perben beszerzett nyilatkozatában rögzítette, hogy „Wass Albert nem volt elítélve a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért és háborús bűnök miatt sem."

Menyhárt Gabriella ügyvéd szerint "ezen hatósági túlkapások ellen az erdélyi magyar közösségnek fel kell vennie a harcot és a nemzeti, illetve a nemzetközi szabályozások által előírt jogvédelmi és jogérvényesítő eszközökkel élve meg kell állítania ezen jogellenes hatósági gyakorlatokat és azt ember- és törvénytisztelő gyakorlattá kell változtatnia.

Tóth Ferenc szerint ez a győzelem biztató jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a felállított szobraikat". Hozzátette: „Demokráciában senkit nem lehet meghurcolni politikai nézetei miatt."

Idén februárban a felmentett székelynél kb. 30 maszkos és civil rendőr újabb hajnali házkutatást tartott, és újabb koncepciós eljárást indítottak ellene Wass Albert-kultusz miatt. Lefoglaltak tőle többek között egy számítógépet, egy Nyírő József-CD-t, egy visszacsapó íjat és egy szablyát. Ezen eljárás még folyamatban van Tóth Ferenc ellen, akit szintén Menyhárt Gabriella ügyvéd véd.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat idén márciusban Erdélyben teljesített jogi monitorozó útja során a mostani ügyhöz hasonló szellemiségű és jellegű, rendszerszintű magyarellenes és tipikusan koncepciós eljárásokban megtestesülő tendenciákat tárt fel, minderről az EU, az ENSZ, az Európa Tanács, nemzetközi emberi jogi szervezetek és a magyar, illetve román kormány részére eljuttatandó jelentést és dokumentumfilmet készít.

2014. június 8-án, pünkösd vasárnapján, Tóth Ferenc szovátai magyar nemzetiségű román állampolgár, magánházának udvarán – magánterületen - felállított egy Wass Albert-mellszobrot.

Ezt követően a segesvári ügyészség, a Maros megyei és a szovátai rendőrség képviselői házkutatási parancs birtokában elkobozták a szobrot. Mindemellett propagandaanyagot, szórólapokat, plakátokat kerestek, de mivel ilyesmit nem találtak, más terhelő bizonyíték után is kutattak lakásában, mindent lefényképeztek, filmeztek, és közölték vele, hogy büntetőjogi eljárás indul ellene emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személy kultuszának terjesztése miatt a 2002. évi 31. számú sürgősségi kormányrendelet 5. cikke alapján, és felszólították, hogy gyanúsítottként tegyen vallomást a rendőrségen. Az esetet követően keresett meg Tóth Ferenc és kért fel az ügyvédi képviselet ellátására. Minden eljárási szakaszban, rendőrségi, alapfokú bírósági és fellebviteli szinten ügyvédi képviseletet biztosítottam Tóth Ferencnek.

Ezúton szeretném a médiában dolgozó kollégákat tájékoztatni arról az örömteli hírről, hogy a román igazságszolgáltatás képes volt - nem alapfokon, hanem fellebbviteli szinten - igazságot szolgáltatni egy ártatlanul megvádolt romániai magyar - Tóth Ferenc - ügyében, hiszen köztudott, hogy hasonló ügyek végződtek már kudarccal.

Számos esetben voltunk annak tanúi, hogy a magyar közösség szimbólumai ellen indított eljárások sikertelenül végződtek, ezáltal megkérdőjelezhetővé vált a román igazságszolgáltatás pártatlansága és függetlensége. Írom ezt azért is, mert Tóth Ferenc ügyében is a rendőrségi és az elsőfokú bírósági szakaszra jellemző volt a szakmai függetlenség és pártatlanság teljes hiánya, ami miatt kifogást is emeltünk a Segesvári Bíróság bírája ellen. Kifogásunkat elutasította a bírói testület.

Azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla fellebbviteli szinten a 2014. évi 2774/308. számú ügyiratban a 2016. április 5-én hozott határozatában felmentette Tóth Ferencet az emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésére vonatkozó vád alól, és elrendelte az elkobzott tárgyak, valamint a Wass Albert-mellszobor visszaszolgáltatását jogos tulajdonosának.

Mindvégig kiálltunk amellett, hogy az ügyészség, valamint az alapfokú bíróság megsértette a büntetőjog egyik alapelvét, vagyis a törvényesség elvét, avagy a büntetés kiszabásának tilalmát törvényi rendelkezés nélkül, amelyet az Európai Emberi Jogi Egyezmény is előír a 7. cikkében. Wass Albert nem volt elítélve emberiség- és békeellenes bűncselekményért, a 2002. évi 31. számú sürgősségi kormányrendelet 5. cikke, amely hatályban volt 2014. június 8-án, vagyis a cselekmény elkövetésének időpontjában, pedig expressis verbis csakis azon cselekedetre vonatkozik, amely emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának a terjesztésére vonatkozik.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Tóth Ferencet képviselhettem, azonban üröm az örömben az, hogy Tóth Ferenc ellen ez év januárjában – amikor a román hatalom számára már a sikerrel végződött jelen ügy kimenetele valószínűleg ismertté vált – újabb hatósági eljárást indítottak, amely szintén házkutatással kezdődött és egy Wass Albert-fénykép - amely Tóth Ferenc házának udvarán volt kiállítva - lefoglalásával járt. Ebben az eljárásban szintén én képviselem Tóth Ferencet, és a fejleményekről tájékoztatni fogom a sajtó képviselőit.

Hatósági túlkapásnak tartom a Tóth Ferenc elleni büntetőjogi eljárás elindítását, a magán- és családi élet ilyen formában történő megsértését a rendőrségi és ügyészségi erők által. Ugyanakkor sajnálattal állapítom meg, hogy az elmúlt időszakban a romániai magyar közösséget magyarsága miatt érő román hatósági túlkapások száma megsokasodott. Ezen hatósági túlkapások ellen a romániai magyar közösségnek fel kell vennie a harcot, és a nemzeti és nemzetközi szabályozások által előírt jogvédelmi és jogérvényesítő eszközökkel élve meg kell állítania ezen jogellenes hatósági gyakorlatokat és embert és törvényt tisztelő gyakorlattá kell változtatnia. Fontosnak tartom a romániai magyar közösséget magyarsága miatt ért – és nemcsak – sérelmeire vonatkozó indító beadványokba/bírósági keresetekbe a Strasbourgi Emberi Jogi Egyezményi hivatkozások beépítését már a kezdetekben, ugyanis nagyon szigorú követelményeknek kell megfeleljen a kereset, ahhoz, hogy az előszűrésen átmenjen és iktatásra kerüljön a bíróságon. A romániai magyar közösséget magyarsága miatt ért jogsérelmek elsősorban emberi jogi kérdés – a romániai magyarok emberi méltóságáról van szó és az identitáshoz való jogról - és a megfelelően már a kezdetekben jól felépített és megszerkesztett ügyeket a nemzetközi szintéren is be kell mutatni és a sérelmekre/jogsértésekre rá kell mutatni.

Jómagam is több hasonló ügyben járok el az Európai Ember Jogi Bíróság előtt, tudatosan, már a kezdetben úgy felépített és megszerkesztett ügyekben, hogy a nemzetközi bíróság szigorú követelményrendszerének megfeleljen.

Végezetül, fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a Wass család megkeresésére Wass Albert rehabilitációs eljárásának elindításán dolgozom, amely újabb bizonyítékok feltárását igényli, ugyanis az évekkel ezelőtt elindított perújrafelvételre vonatkozó kérvényt a Kolozsvári Ítélőtábla elutasította, az ügy pedig sajnos nem került a Strassbourgi Bíróság elé.

Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatta, amelynek elnökségi tagja vagyok, valamint vélhetően a Kisebbségi Jogvédő Intézet is támogatni fogja, amely szervezetnek aktív partner ügyvédje vagyok.

Nagyvárad, 2016. április 6.

Menyhárt Gabriella Éva ügyvéd