Nem lehet megrendezni az önkormányzati választások napjára kiírt helyi népszavazásokat Romániában, miután az alkotmánybíróság csütörtökön alaptörvénybe ütközőnek minősítette a kormány erről szóló sürgősségi rendeletét.
Romániában és a megszállt magyar területeken több település egyesüléséről, illetve különválásáról írtak ki helyi referendumot június 5-ére, abban a reményben, hogy így sikerül meghaladni az egyébként nehezen elérhető ötven százalékos érvényességi küszöböt.
Legalább nem gyorsul "Oradea" adminisztratív elrománosítása |
A nagyváradi magyarság ellenzi az egyesülést, mivel azzal a jelenlegi 24,5-ről 22 százalékra csökkenne aránya a városban, közel kerülve a 20 százalékos küszöbhöz, amely alatt elveszítené az anyanyelvhasználat jogát a helyi közigazgatásban.
Ahhoz, hogy az önkormányzati választásokra kialakított választási infrastruktúrát a helyi referendumokra is igénybe vehessék, a bukaresti kormány sürgősségi rendelettel módosította a népszavazásokról szóló törvényt. A PNL legfőbb riválisának számító Szociáldemokrata Párt tiltakozása nyomán azonban az ombudsman alkotmányossági kifogást emelt a sürgősségi eljárás ellen: ennek adott helyt csütörtökön a taláros testület.
Az alkotmánybírák nem vitatták, hogy hasznos lenne az önkormányzati választások napján megrendezni a helyi népszavazásokat, azonban szerintük semmi sem indokolja azt, hogy emiatt a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a népszavazási törvényt. Romániában a kormány halaszthatatlan ügyek rendezése érdekében törvényerejű sürgősségi rendeletek kibocsátására jogosult, amelyek azonnal hatályba lépnek, és csak utólag kerülnek jóváhagyásra a parlament elé. A taláros testület szerint azonban a helyi népszavazások ügye nem volt halaszthatatlan.
(MTI nyomán)