Amint arról korábban többször is beszámoltunk, a háromszéki Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es kulturális vezetése az elmúlt években egymásután hív meg anyaországi magyargyűlölő zsidókat az évenként megrendezendő Szent György Napokra vagy más kulturális eseményekre, könyveiket terjesztik, népszerűsítik a városban, műveiket játsszák a színházban és a könyvtárban. A legfőbb meghívók és vendéglátók: Dancs Zsolt, a Szent György Napok programigazgatója és Szonda Szabolcs önjelölt kortárs költő, román költők verseinek magyarra fordítója, RMDSZ-es apparatcsik, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója.
 Szonda Szabolcs: „Esterházy emberként is megnyerő volt” |
A tavalyi Szent György Napok keretében például a Milla-tüntetések lelkes műsorvezetője, Csákányi Eszter olvasott fel részleteket Rubin Eszter Barhesz című, zsidó témájú regényéből a Szonda Szabolcs igazgatta Bod Péter Megyei Könyvtárban a székelyek legnagyobb élvezetére. De visszajáró meghívott vendégművész Hernádi Judit is, a magyarok jó hírét keltő Heti hetes című tévéműsor csillaga, akinek a Szent György Napok keretében önálló zenés estje volt a Tamási Áron Színház kamaratermében, de Kern Andrással játszotta még Richard Baer Hitted volna? című kamaramű női szerepét is. Az idén áprilisban a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban kiállítást rendeztek a Saul fia című film szereplőinek, jeleneteinek fényképeiből, s a színház nagytermében levetítették magát a filmet.
 Csákányi Eszter a Barhesszel Sepsiszentgyörgyön |
Nem hisszük el, hogy Szonda Szabolcs, a Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója ne tudna Esterházy Péternek a két nappal ezelőtt portálunk által is csokorba kötött aljas, magyargyűlölő megnyilatkozásairól, azoknak anyaországi fogadtatásáról. Ha pedig nem tudott róla, az szégyen, de ha tudott, és ennek ellenére életében kétszer is meghívta az általa vezetett intézménybe, majd a halála után a műveiből felolvasást hirdet azoknak, akiket az író gyűlölt, az meg egyenesen gyalázat. Szentgyörgyön van egy másik ismert, ám a nemzeti oldalon álló, a város kulturális életében tevékenykedő személy (hadd ne említsük a nevét – M. Á.), aki a Facebook-oldalán tegnap még örömmel közölte, hogy Esterházy Péter emlékére felolvasás volt a színház előtti téren, ám ez a bejegyzés ma már nem olvasható...
 Esterházy Péter és Dés László Sepsiszentgyörgyön |
Szonda Szabolcs péntek estére tehát felolvasást hirdetett Esterházy Péter emlékére, mert amint a sajtóban olvashattuk: „Írói nagysága mellett Esterházy Péter emberként is rendkívül megnyerő, derűs, kiegyensúlyozott, erős volt, minden gesztusából, mondatából ez sugárzott”, véli a könyvtárigazgató. Bod Péter, a XVIII. századi Erdély református tiszteletese, történésze pedig valószínűleg forog a sokáig ismeretlennek mondott magyarigeni sírjában, amikor odaát tudomást szerzett róla, hogy a nevét viselő könyvtár gyenge jellemű vezetőjének kezdeményezésére ismét egy cégéres magyargyűlölőt tömjéneztek Sepsiszentgyörgyön. A jellemtelenséget az sem kisebbíti, hogy a meghirdetett felolvasáson olyan kevesen jelentek meg, hogy a háromszéki sajtó nem, vagy csak igen röviden számolt be az eseményről, fényképet pedig egyáltalán tettek közzé róla.
 Kern András és Hernádi Judit Sepsiszentgyörgyön |
Az anyaországi magyargyűlölőket tömjénező Dancs Zsolt, Szonda Szabolcs és mások figyelmébe ajánljuk a következő következetes budapesti zsidó módszert, eljárást: a tavalyi Zsidó Kulturális Fesztiválon nem léphetett fel Petrás Mária moldvai csángó szobrász- és énekesművész, mert valamelyik zsidónak közben eszébe jutott, hogy a művésznő korábban a Magyar Szigeten is föllépett. Szerencsétlen csángó művésznő a végén még azzal magyarázkodott: ő úgy emlékszik, hogy nem a Magyar Szigeten, hanem Verőcén, az Erdélyiek Világtalálkozóján lépett fel... Mindenesetre a Magyar Szigeten való fellépés egyáltalán nem hasonlítható össze, például Esterházy Péternek a magyarokat gyalázó, gúnyoló Így gondozd a magyarodat című hangjátékával és az ehhez hasonló megnyilvánulásaival. Magyarán, van még mit tanulnunk a zsidóktól. Önbecsülést is.
Mikó Áron – Kuruc.info
