Csíksomlyón 2010-ben „városrendezési tervekre” hivatkozva, a kegytemplomot és a kolostort őrző ferences atyák asszisztálása mellett eldózerolták az 1940 novemberében felavatott, a világ magyarsága számára nemzeti és vallási jelképnek számító országzászló-talapzatot. A rombolás óta eltelt hat esztendő folyamán a ferences atyák, illetve a Csíkszeredai Önkormányzat (Csíksomlyó Csíkszereda városrésze – H. J.) illetékesei az országzászló-talapzat újjáépítését feszegető kérdésekre több, sokszor egymásnak is ellentmondó válaszokat adtak. A Hargita Népe című napilap három nappal ezelőtti híre szerint augusztus végén, igaz nem a kegytemplom főkapuja előtt, de mégiscsak megáldják az újjáépített országzászlótartót.
 
Az újjáépített országzászló-talapzat a kegytemplom mögött (fotó: Fb) |
Pater Bőjte Mihály, a somlyói ferences rendház főnöke a Hargita Népének elmondta: a románok csak hosszadalmas eljárás után adták meg az ilyenkor szükséges engedélyeket, s az időt azzal is húzták, hogy a ferencesek nehezen voltak képesek a hatóságok számára megnyugtatóan igazolni az új országzászló-talapzat területe fölötti tulajdonjogukat. Daczó Katalin, a lap újságírója a rendházfőnöktől megtudta azt is, hogy a nemsokára felavatásra-megáldásra kerülő új országzászlótartó az eredeti beton helyett andezitből készült, s maga a talapzat 3,30x3,85 méter alapterületű és 2,33 méter magas. A talapzatra ültetett négyoldalú csonka gúla, rajta a Hármashalom, majd legfelül az apostoli kettős kereszt, összesen négy méter 96 cm magas. Az eredetileg fémből készült zászlórúd újjáépítéséről nem szól a beszámoló… A újjáépített országzászló-talapzat alkotója Tövissi Zsolt építész.
Az országzászló a kegytemplom főkapuja előtt 1942-ben (fotó: archív) |
A ferences atyák passzív asszisztálása – vagy csak hallgatása mellett - 2010-ben éppen azért kellett barbár módon ledózerolni a Csíksomlyó 1940-es visszatérése után állami és katonai pompával fölállított országzászlótartót, mert az eredeti helyén, a katolikus világ egyik legnevezetesebb kegytemplomának főbejárata előtt szálka volt a román megszállók szemében. A jó magyar búcsúsok pedig időről időre behelyeztek egy zászlórudat a tartóba, és a búcsú idejére fölvonták rá a magyar zászlót. A rendházfőnök atya most a Facebookon a 2010-ben ledózerolt régi építményről készült felvételt mutogatnak, bizonygatván azt, hogy az már mennyire ütött-kopott és viseltes volt. Igen, valóban az volt, de azt kis jóakarattal néhány nap alatt restaurálni lehetett volna.
Honvédeink megérkeznek Csíkszeredába 1940-ben (fotó: archív) |
Az országzászló-talapzat 2003-ban a kegytemplom előtt |
Emlékeztetőül csak ismételni tudjuk azt, amit korábban már portálunkon
leírtunk: a csíksomlyói kegytemplom főbejárata előtti térségen, ahol a pünkösdszombati búcsúkor a keresztalják a búcsúszászlók meghajtásával köszöntik Babba Máriát és egymást, 2010 augusztusában a Csíkszeredai Önkormányzat kezdeményezésére, illetve a somlyói kegytemplomot és a kolostort őrző ferences atyák asszisztálása mellett ledöntötték az 1940 novemberében fölállított országzászló-talapzatot.
Az országzászló-talapzat a kegytemplommal 2003-ban |
Később az atyák a sajtónak nyilatkozva mindenféle városrendezési elképzelésekre hivatkozva igyekeztek igazolni a gaztettet. Azóta valóban „rendezték” a kegytemplom előtti térséget, s a véleményünk mit sem változott: a helyén hagyott, restaurált országzászló-talapzat nem zavarta volna az összképet. A nemzeti és egyben vallási értéket képviselő építmény díszeitől megfosztva bár, de átvészelte az 1944-es szovjet-román megszállást, majd a kemény Ceausescu-diktatúrát, ám képtelen volt ellenállni az 1989 utáni „szabad világ”, úgymond városrendezési terveinek.
Hering József – Kuruc.info
