Pityókafeldolgozó, egészen pontosan chipsgyár beüzemelésén dolgoznak már egy éve Csíkszentsimonban. Az Igazi Tiltott Sör üzeme mellett helyet kapó majdani feldolgozó híre már ismert a térség gazdái között, így arról kérdezte őket a Székelyhon, hogy mit jelentene a feldolgozó beüzemelése a pityókatermelők számára.

Pincei tárolás helyett chips lesz a pityókából (Fotó: Gecse Noémi)

A csíkszentmártoni László Attila szerint mindenképp előnyös lenne a beruházás, a termeléshez szükséges alapanyagot pedig a csíki térségben is elő lehet állítani. Rámutatott, jelenleg a kozmási, lázárfalvi gazdák, akik ipari pityókát termesztenek, kénytelenek távolabbi megyékbe szállítani termésüket, hiszen itt nincs, aki felvásárolja. Előnye továbbá a feldolgozóknak, hogy a megkötött szerződések révén a termelők már tavasszal tudják, hogy milyen mennyiségű pityókát, milyen áron tudnak a felvásárlónak eladni ősszel. Így a termelőknek nem kell tárolniuk a krumplit, az nem veszít a súlyából, nem kell újraválogattatni, így új zsákokra sem kell költeniük a tél folyamán. A fiatal gazda hozzátette, a mai bizonytalan piaci viszonyok között mindenképp egy biztos pontot jelenthetne egy helyi feldolgozó

László Attila mindeddig csak étkezési krumplit termelt, de amennyiben sikerülne megegyezni a tervezett helyi feldolgozóval, a területei felén ipari pityókára váltana. Meglátása szerint nem csak ő gondolkodik így, további érdeklődők is lennének, ha látják, hogy megbízható a felvásárló. Azt is kifejtette, amellett hogy a 65 bani körüli őszi ár jónak számít térségünkben, jelentős értékű támogatás is igényelhető a „chipspityókára”.

Döntő lehet a felvásárlási ár (Fotó: Veres Nándor)

Vitos László, a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás vezetője a lapnak elmondta, mivel több csíki, illetve gyergyói termelő is brassói, bukaresti feldolgozóknak értékesíti ipari pityókáját, mindenképp előnyös lenne egy csíkszéki létesítése is. Megjegyezte, Csíkot egyébként is a krumpli hazájának nevezik, így egyértelmű, hogy a gazdák örülnének egy biztos helyi felvásárlónak. Meglátása szerint – miután elindul a feldolgozó, és ha megfelelő árban meg tudnak egyezni – inkább a helyben értékesítést választják a pityókatermelők, minthogy a távolabbiaknak adják termésüket. Vitos László azt is elmondta, a kozmási társulástól 60–70 bani közötti áron vásárolják fel az ipari pityóka kilóját – minőségétől függően – a feldolgozók. Szerinte ahhoz, hogy a gazdáknak is megérje, hasonló áron kellene a csíkinak is felvásárolnia a termés kilóját, de a jobb ár sem jelentene túlzott árat.

Jól járhatnak a környékbeli gazdák (Fotó: Kristó Róbert)

„A csíkszentsimoni szeszgyárat a második bécsi döntés után a magyar állam építette azzal a céllal, hogy a székelyek el tudják adni a pityókájukat. A köztudatban máig él, hogy ez a termelőegység eredetileg a krumplifeldolgozásért épült: szeszt, keményítőt gyártottak, rövid ideig még puskaport is gyártottak benne”– emlékeztetett a valamikori üzem eredeti céljára Lénárd András. Az Igazi Tiltott Sört gyártó Lixid Projekt Kft. tulajdonosa hozzátette, mivel a sör egy nehéz áru, így a kiszállító autók térfogatának kevesebb mint egyharmadát igényli, úgy hogy súly szempontjából ne legyen túlterhelve a gépjármű. Így jött a gondolat, hogy a sört össze lehetne kötni a chipsszel, hiszen azok a kisboltok, vendéglátóegységek, amelyek sört árusítanak, burgonyachipset is tudnának. Ugyanakkor gondolkodnak további termékek gyártásán is, például krumplipehely, krumpliliszt előállításán.

Szem előtt tartották azt is, hogy a gyártáshoz nagyon fontosak a megfelelő technológiák és a know-how, azaz a tudás és tapasztalat. Egy szerencsés találkozás révén egyeztettek a Chio Magyarország nemrég nyugdíjba vonult mérnöki csapatával, melynek tagjaiban van még annyi erő, hogy hozzájáruljanak egy csíki üzem elindításához – részletezte a tulajdonos. Már egy éve dolgoznak a kivitelezésen, a tervezés mellett mostanra megvásárolták a Hargita Gyöngye Rt.-től a sörgyár melletti raktárhelyiséget pityókatárolónak, a termelőegységnek szánt épületet viszont még át kell alakítani. Emellett épületeket kell bontaniuk, szennyvíztisztítót kell építeniük.

Biopityókára kellene váltani a versenyképesség kedvéért (Fotó: Veres Nándor)

Mint a lap megtudta, ez a beruházás egy több mint tízmillió eurós projekt, amelyre jelenleg 99 százalékban van „egy magyarországi eximbankos finanszírozású konstrukció”. Az urbanisztikai bizonylatuk már megvan, a technológia beszerzésében is jól állnak. A tervek szerint augusztus elejére sikerül megszerezniük az építési engedélyt, addig véglegesítik a finanszírozási szerződést is. Az építkezés nagyobb részét még idén kiviteleznék, így jövő tavasszal már a vetőmagokat is az érdeklődő gazdákra bízhatnák, ősszel pedig indulhatna a gyártás – vázolta a kivitelezés legelőnyösebb kimenetelét az üzletember. Megjegyezte, ha a bonyolult bürokrácia miatt a termelés jövőben nem is kezdődhet el, a következő évben már mindenképp hozzáfognak. A beindulás után hozzávetőleg 10 ezer 800 tonna krumpliból 3000 tonna burgonyachipset állítanának elő évente – ennek a pityókamennyiségnek az előállítása pedig mintegy kétezer székelyföldi gazdát érinthet. Kiemelte, mindenképp előnyt jelent, hogy a térségben már vannak olyan gazdák, akik chipspityókát termelnek.

A Csíki Sör mellé jól fog jönni egy kis szilárd finomság (Fotó: Pinti Attila)

Lénárd András kitért arra is, lépéselőnyt jelent számukra, hogy a sörgyárnak saját disztribúciós, azaz értékesítési hálózata van. Első körben 150 kilométeres körben alakították ki ezt a hálózatot, azt követően létrehozták a Csíki Sör Magyarországot, ahol öt raktáruk van: Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Győrben, Kaposváron és Debrecenben. Az utolsó fázis ebben az értékesítési hálózat kiépítésében – ez az elmúlt pár hónapban történt meg –, hogy a Székelyföldön kívüli erdélyi régiókban létrehoztak három saját raktárat Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen – korábban külső disztribúciós cégekkel dolgoztak, de az nem vált be. A tulajdonos hangsúlyozta, minden gyártási folyamatnak nagyon nagy előnye a saját értékesítési hálózat. Ez esetükben azt jelenti, hogy Magyarországon több mint hatezer értékesítési pontjuk van, Székelyföldön több mint ezer, az erdélyi régiókban pedig mintegy háromezer. Tehát ahogy elkezdik a termelést, másnaptól már a polcokon lehet a chipsük.

Lénárd tisztázta, a kiépített hálózat sem elég ahhoz, hogy a multinacionális vállalatokkal szemben piacon maradhassanak, ahhoz szükséges valami innováció, újdonság is. Elképzeléseik szerint megvan a lehetőség arra, hogy a székelyföldi gazdák bevonásával bio minősítésű terméket gyártsanak. Ezt első körben nagyon nehéz lesz elérni, hiszen minősíttetni kell a területeket, végig kell követni a folyamatot, a gazdákat meg kell tanítani az eljárásokra. De a cél mindenképp ez. A fajtákkal kapcsolatban elmondta, többek között a termeszthetők között lesz a lady claire, a lady rosetta, az agria és az atlantic is. Lehet, hogy a mi chipsünk csúnyább lesz, de egészségesebb – szögezte le mosolyogva az üzletember. Hozzátette, kezdetben az üzem 70 személynek biztosítana munkahelyet.

Hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a chipsgyártás „helyi” alapanyagokra épüljön. Ez nem minden esetben könnyű, ahogyan a sörnél sem tudja helyi gazdáktól levásárolni a sörárpát, de a pityóka esetében bíznak benne, hogy másképp lesz. Ez mindkét fél előnyére válna, hiszen az üzemnek kevesebbe kerülne a szállítási költség, a helyi közösségnek pedig megélhetési lehetőséget biztosítana. Emiatt is arra bátorítanak minden érdeklődő gazdát, hogy ha belevágnának az ipari burgonya termesztésébe, keressék fel őket, örömmel adnak útbaigazítást annak feltételeiről. Természetesen ezzel a céllal később fórumokat is szerveznek.

(Székelyhon nyomán)