Határozatot fogadtak el pénteken a marosfői nyári egyetem résztvevői, akik azt kérik, dolgozzanak ki stratégiát arra, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség megőrizhesse nemzeti identitását - írja a Krónika.ro.
A nyíltan magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült nyári egyetem résztvevői szorgalmazzák továbbá a három megye román kulturális szervezeteinek finanszírozását, valamint azoknak a tevékenységeknek a betiltását, amelyek szerintük akadályozzák a békés egymás mellett élést.
A rendezvény kezdeményezi, hogy a bukaresti államelnöki hivatal és a kormány keretében egy-egy tanácsos foglalkozzék a számbelileg kisebbségben élő román közösségek problémáival.
A határozat kéri ugyanakkor, hogy a decentralizációs törvényt úgy alkossák meg, hogy az megvédje a számbelileg kisebbségben élő románokat a helyi hatóságok „visszaéléseitől”, biztosítsák a románok képviseletét a helyi és központi hatóságokban, továbbá hogy a helyi közigazgatás hivatalos nyelve a román legyen.
A határozat kéri, hogy a román hatóságok „határozottan utasítsák el a budapesti kormány beavatkozását Románia belügyeibe”, és tiltsák be, hogy közpénzből finanszírozzanak olyan tevékenységeket, amelyek „a román nép, az alkotmány, a történelmi hagyományok ellen irányulnak”.
Az elrablott, de kényszeredetten visszaadott ingatlanokat újra elraboltatnák
A határozat szükségesnek tartja, hogy „kivizsgálják és eltöröljék azon ingatlanok tulajdonjogának a megváltoztatását, amelyek 1920 után a román állam tulajdonát képezték, valamint fogadjanak el egy törvényt, amely korrigálja azon visszaéléséket, amelyekkel egyes ingatlanok, föld- és erdőterületek tulajdonjogát törvénytelenül megváltoztatták”.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a dokumentumot továbbítják az elnöki hivatalnak, a parlamentnek, a kormánynak és a pártoknak.
Sajnos nem lehet elégszer ismételni (Scenic plakátja 2009. decemberi felhívásunkra készült) |
Ahogy az erdélyi magyar portál megelőzőleg már beszámolt róla, Eugen Popescu, a Határon Túli Románokért Alapítvány ügyvezető elnöke a rendezvényen korábban kifejtette, hogy a románok egyrészt azért hagyják el a vidéket, mert nem tudják megőrizni nemzeti identitásukat, és nem jutnak munkához, mivel elutasítják őket, ha nem tudnak magyarul (Kolozsváron bezzeg biztosan nem utasítanak el csak magyarul beszélő magyarokat, ha románokat kiszolgáló boltban szeretne dolgozni - a szerk.), másrészt a vidéki közösségekben „magyarosítási és asszimilációs jelenség zajlik”. Példaként a Kovászna megyei Dobolyt hozta fel, ahol szerinte a helyi románok már csak a templomban beszélnek románul, maguk között viszont inkább a magyar nyelvet használják.
Álomszerű, de sajnos kissé delíriumos vízió: veszélyben a román állam
„Vagyis egy állam többségi nemzetének tagjait a saját államukban egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ilyesmi egyetlen EU-tagállamban, a világ egyetlen államában sem történik. A román államnak lépnie kellene, mivel ha egy kisebbség jogai kiváltságokká válnak, az illető kisebbség még nagyobb igényekkel áll elő, és így vagy úgy, de veszélyessé válik az illető állam biztonságára” – jelentette ki Popescu, a Balkán viszonyait tanulmányozó, meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva, ezért úgy vélte, a román államnak közbe kell lépnie, hogy bármely román közösség megőrizhesse az identitását.