A romániai "nemzeti kisebbségek", főként a magyarság irányában megfogalmazott "testvéri üzenetet" lát szükségesnek Lucian Romascanu román kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter annak érdekében, hogy a többségi nemzettel együtt ünnepelhessék országuk centenáriumát - közölte az Agerpres hírügynökség magyar kiadása a tárcavezető egy vasárnap esti televíziós interjúját ismertetve.
Romascanu azt mondta: azt szeretné, hogy a centenáriummal kapcsolatban a politikusok ne essenek túlzásokba, hanem szolidaritásról tegyenek tanúbizonyságot, mert az állam létrejöttét ünnepelik. Szerinte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megértette ennek szükségességét.

Lucian Romascanu
Azt hazudta, Románia betartja azt, amit a kényszeregyesüléskor ígért
“Úgy látom, hogy Kelemen Hunor némiképpen finomított álláspontján, ami a centenáriumot illeti. Tisztában van ő is a dolgokkal, hisz egy olyan országnak volt a művelődési minisztere, amely 1918-ban alakult. 1918-ban egész Európa térképe megváltozott. Létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, Nagy-Románia. Ezek közül csak Románia maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, ami azt jelzi, hogy a legszilárdabb és legkorrektebb alapokon nyugszik. És itt élünk, ebben az országban a magyarokkal, szászokkal, zsidókkal, romákkal: ezek a nemzetek valamennyien üdvözölték a Gyulafehérvári Nyilatkozatot és Erdély egyesülését Romániával”
– idézte a miniszter hazugságait az Agerpres. Romascanu továbbá azt hazudta, hogy Románia betartja azt, amit az egyesüléskor ígért, és a magyar kisebbségnek (értsd: őslakosok - a szerk.) igen korrekt feltételeket biztosít, jelen van a parlamentben, "akárcsak a többi kisebbség", van magyar oktatás, használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban.
“Azt gondolom, hogy rendben vagyunk, és betartjuk azokat, amiket elődeink 1918-ban megígértek” – szögezte le a művelődési miniszter. Szerinte a "magyar kisebbség" képviselőinek továbbra is a magyarlakta térségek infrastrukturális, gazdasági fejlődéséért kell harcolniuk. “Nem mindig a túlzott követelések a legcélravezetőbbek, de lehetnek politikai, parlamenti szintű kezdeményezések, amelyekkel az RMDSZ javíthatja a magyarok életminőségét” – mondta a kulturális miniszter.
Augusztus elején nagy felháborodást keltett a megszállók médiájában az, hogy Kelemen Hunor a kolozsvári Szabadságnak úgy nyilatkozott: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumát.
Kijelentése miatt az RMDSZ-elnök román állampolgárságának és román állami kitüntetésének megvonását kezdeményezte a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció elnevezésű, román akadémiai, üzleti, szakszervezeti és szakmai szervezeteket tömörítő társaság.
(MTI nyomán)