Epilógus a vásárosnaményi demonstrációhoz
Mint közismert, 2008. április 27-én a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a Magyar Gárdával és a Nemzeti Őrsereggel a cigánybűnözés elleni demonstrációt tartott. A híradásokban elhangzott, hogy a két cigány, büntetett előéletű, gyáva gyilkos által kivégzett 69 esztendős Számel Tibor családja korábban harangot adományozott a vásárosnaményi katolikus egyházközségnek. Ez a hír ilyen formában nem teljesen felel meg a valóságnak.
A Számel család ennél is nemesebb cselekedettel írta be nevét a beregi história lapjaira. A vásárosnaményi katolikus egyházközség évkönyvének, Historia Domus-ának tanúsága szerint e tisztességes magyar család a helybéli katolikus templom építésekor 1935-ben 200000 pengővel(!) járult hozzá az építési költségekhez, amelynek végösszege akkor 35000 pengő volt.
Viszonyításképpen: a harmincas években a nagybirtokos és nagypolgári réteg átlagos, egy főre jutó évi jövedelme 17800 pengő volt, s az átlagpolgár által bűvös határnak tekintett havi 200 pengőből, amellyel a kicsit későbbi nóta szerint az ember könnyen viccel, úri módon meg lehetett élni. Négy esztendővel később, 1939-ben a Számel család 2000 pengővel támogatta az új templom 5000 pengőbe kerülő orgonájának megvásárlását.
Úgy gondolom, hogy a fentiek nagyon fontos kiegészítést jelentenek a vásárosnaményi rablógyilkosság hátteréhez, hiszen egy tragikus családtörténet – miként csepp a tengerben – tükrözi egész tragikus huszadik századi történelmünket. A csupán kriminalisztikai szempontból értékelhető bolsevista vészkorszak során – annyi más tisztességes családdal egyetemben – a Számel családot is kifosztották a mai MSZP szellemi-politikai jogelőd-elvtársai, hogy aztán a Gyurcsány-érában egy előemberi, szellem alatti színvonalon álló, retardált cigányhorda két elvetemült tagja állatias kegyetlenséggel meggyilkoljon egy tisztességes magyar embert. És sajnos a vásárosnaményi történetnek ezzel még nincsen vége…
Lipusz Zsolt
Jobbik-alelnök
Nyíregyháza
Mint közismert, 2008. április 27-én a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a Magyar Gárdával és a Nemzeti Őrsereggel a cigánybűnözés elleni demonstrációt tartott. A híradásokban elhangzott, hogy a két cigány, büntetett előéletű, gyáva gyilkos által kivégzett 69 esztendős Számel Tibor családja korábban harangot adományozott a vásárosnaményi katolikus egyházközségnek. Ez a hír ilyen formában nem teljesen felel meg a valóságnak.
A Számel család ennél is nemesebb cselekedettel írta be nevét a beregi história lapjaira. A vásárosnaményi katolikus egyházközség évkönyvének, Historia Domus-ának tanúsága szerint e tisztességes magyar család a helybéli katolikus templom építésekor 1935-ben 200000 pengővel(!) járult hozzá az építési költségekhez, amelynek végösszege akkor 35000 pengő volt.
Viszonyításképpen: a harmincas években a nagybirtokos és nagypolgári réteg átlagos, egy főre jutó évi jövedelme 17800 pengő volt, s az átlagpolgár által bűvös határnak tekintett havi 200 pengőből, amellyel a kicsit későbbi nóta szerint az ember könnyen viccel, úri módon meg lehetett élni. Négy esztendővel később, 1939-ben a Számel család 2000 pengővel támogatta az új templom 5000 pengőbe kerülő orgonájának megvásárlását.
Úgy gondolom, hogy a fentiek nagyon fontos kiegészítést jelentenek a vásárosnaményi rablógyilkosság hátteréhez, hiszen egy tragikus családtörténet – miként csepp a tengerben – tükrözi egész tragikus huszadik századi történelmünket. A csupán kriminalisztikai szempontból értékelhető bolsevista vészkorszak során – annyi más tisztességes családdal egyetemben – a Számel családot is kifosztották a mai MSZP szellemi-politikai jogelőd-elvtársai, hogy aztán a Gyurcsány-érában egy előemberi, szellem alatti színvonalon álló, retardált cigányhorda két elvetemült tagja állatias kegyetlenséggel meggyilkoljon egy tisztességes magyar embert. És sajnos a vásárosnaményi történetnek ezzel még nincsen vége…
Lipusz Zsolt
Jobbik-alelnök
Nyíregyháza
