"Segélyek cigányúton
ÁSZ-tanulmány a romák támogatásáról
Vontatottan és alacsony hatásfokkal folyik a hazai cigányság integrációja, állapította meg az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete, amely összefoglaló tanulmányt készített a magyarországi romák támogatásáról, illetve e támogatások mértékéről, hatékonyságáról. Az ÁSZ szerint a legtöbb gondot az ellenőrzések, az átláthatóság hiánya okozza.
Az ÁSZ jelentése szerint 1996 és 2006 között összesen 120 milliárd forintnyi támogatást kaptak a magyar államtól a hazai romák. Ebből 106 milliárdot közvetett, 14 milliárdot pedig közvetlen, azaz célzott módon. Valószerűtlenül kicsi ez az összeg. A közvélemény el sem hiszi, a magyar lakosság ugyanis úgy véli, az állam valósággal dédelgeti a hazai cigányságot, és számolatlanul gurítja neki a segélyező és támogató forintokat. Ebben az össztársadalmi érzetben azonban benne vannak azok a támogatások és segélyek, például a gyerekek után járó összegek is, vagy a szegénységenyhítő támogatások, amelyek minden olyan magyar állampolgárnak járnak, akik az adott kategóriába esnek. A támogatások és segélyek jelentős része a romáknál köt ki, mivel számarányuknál sokkal magasabb arányban képviselik magukat a rászorultsági vagy családtámogatási rubrikákban. A romáknál 600 százalékos az eltartottsági ráta, azaz egy eltartóra hat eltartott jut. A nem romáknál másfél.
Az ÁSZ vizsgálata nem terjed ki erre a terepre. Nem is terjedhet. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: a 120 milliárd NEM a cigányokra 10 év alatt elköltött összsegíly összege) Magyarországon ugyanis nincs etnikai jellegű adatgyűjtés, senki sem vizsgálja a segélyezés etnikai megoszlását. Bár a jelentés is utal rá, hogy az efféle vizsgálatokat egyetlen törvény sem tiltja, a roma jogvédők hisztérikusan tiltakoznak az ilyen jellegű adatfelvételek és kutakodások ellen. Rasszizmussal vádolva mindenkit, aki mégis belefog ebbe.
Kétharmada eltűnik
A jogvédők tiltakozásának és nyomásgyakorlásának az a következménye, hogy a cigányság állami támogatásáról és ami még rosszabb, a támogatások hatékonyságáról nem készültek felmérések és elemzések, sőt senki sem ellenőrizte azt. Olyannyira nem, hogy ki sem alakultak az adatfelvétel és az ellenőrzés, a nyomon követés egységes módszerei. Ha valamelyik minisztérium készített is egy-egy belső, házi használatú jelentést, azt nem lehetett más tárcák hasonló jellegű anyagaival összevetni, annyira különbözőek voltak a vizsgálati és értékelési szempontok. Az Orbán-kabinet 1999-ben megpróbált egy egységes követési-ellenőrzési rendszert kialakítani. Mire azonban ez teljesen elkészült volna, jött a kormányváltás 2002 tavaszán, s Medgyessy Péter kabinetje mindezt már feleslegesnek tartotta. Jellemző, hogy az Országgyűlés csupán 2007-ben merészkedett odáig, hogy felkérje az Állami Számvevőszéket egy romatámogatásokkal kapcsolatos vizsgálatra. A bajt már nem lehetett tovább odázni. Hiába emelte kormányzati pozícióba a Gyurcsány-kormány Horváth Aladárt, a radikális roma jogvédőt, ezt a felmérést már ő sem akadályozhatta meg. A hazai romák felzárkóztatása ugyanis kicsordult a politikai szólamok edényéből. Nem érzelmi és nem is etnikai kérdés, hanem az ország egyik legnagyobb sorsproblémája lett.
Dr. Pulay Gyula, az ÁSZ főigazgató-helyettese, a jelentés egyik szerzője elmondta a Demokratának, hogy az ellenőrzések és az elemzések hiánya mekkora bajokat okozott, s hogy a jövőben mindenképpen le kell számolnia ezzel a rosszul értelmezett szemérmességgel az államnak. A támogatások követése, ellenőrzése és a támogatási projektek ellenőrzése nélkül azt sem tudni, melyik program vált be, melyik maradt eredménytelen, s melyiken kell sürgős változtatásokat végrehajtani. Az ÁSZ többek között a Roma Közösségi Házak névre hallgató programot hozza fel példaként, ahol több esetben sem a nyertes roma közösségek, hanem az általuk megbízott pályázatíró cégek kezébe került az irányítás. Varga József, a Fidesz roma származású parlamenti képviselője szerint az ellenőrzések hiányának köszönhető, hogy a 120 milliárd forintnak csak a harmada jutott el a rászoruló cigányokhoz. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: a többit a Horváth Aladárok, Hell Istvánok és az egyéb fajvédők stb. mind lenyúlták. Nem csoda, hogy Hell sem szorul rá arra, hogy legyen munkahelye…)
A jelentés azt is megállapítja, hogy a ténylegesen célba érő támogatások sem oda kerültek az esetek jelentős részében, ahol a legtöbbet segítettek volna. A GKM romaintegrációs pályázataira cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok ajánlottak jelentkezőket. Ez abszolút hivatalos forma volt, a tárca vonta be őket a munkába. Az ÁSZ-jelentés szerint azonban itt elsősorban azok a cigány vállalkozók nyertek, akik jó kapcsolatokat ápoltak ezekkel a szervezetekkel, megfelelő információkkal rendelkeztek. A hasonló jellegű folyamatok következtében a roma társadalom is láthatóan kettészakadt. Az erősek erősebbek, a gyengék pedig még gyengébbek lettek. Egy szociológiai felmérés szerint a hazai romák 30 százaléka a magyar átlag fölötti színvonalon él (Kuruc.info: értsd: ezek a maffiózók, az uzsorások-interesek, színesfém-felvásárlók, drogbárók, stricik), míg 70 százalékuk mélyen ez alatt (Kuruc.info: azaz: bár sokkal több segílykét, támogatást, ingyenlakást, ingyenkaját kapnak, mint a magyarok, ezekkel nem tudnak élni – a kézpénszt elisszák, elgépezik, a kaját kidobják, ahogy az Kesznyétenen történik, a házakat pár év alatt teljesen lelakják, széthordják, lerombolják) és egyre lejjebb csúszik.
A cigányság integrációjának jövőbeni támogatását a Gyurcsány-kormány 70-80 százalékban EU-pénzekből képzeli el. Csakhogy ez a leszakadó réteg önerő és információ hiányában végképp képtelen lesz pályázni ezekre a pénzekre. Márpedig csak pályázattal lehet majd az uniós forrásokhoz jutni. Ezért is vonta kétségbe az ÁSZ anyaga a pályáztatási rendszert mint a romaintegrációs támogatások módját. Az más kérdés, hogy mihez kezdett volna egy alapos elemzés azzal a ténnyel, amely szerint 2001-ben, vagyis az Orbán-kormány idején 2,1 milliárd forintot szánt az akkori Gazdasági Minisztérium a cigányok felzárkóztatására, amit 2006-ra 250 millió forintra csökkentett a Gyurcsány-kabinet. Az FVM 400 millió forintot adott a célra 2001-ben, 2005-ben egyetlen forintot sem, 2006-ban pedig csupán 100 milliót. Holott a hazai cigányság döntő többsége – ezt az ÁSZ jelentés is leszögezi – falvakban, ezen belül is kistelepüléseken él.
Kérdéses hatékonyság
Varga József szerint a Gyurcsány-kormány fordítva ül a lovon. Mindenhonnan igyekszik kiradírozni a cigány, illetve a roma szót, helyette a „halmozottan hátrányos” kifejezést használja. Ez pedig felvizezi a támogatások rendszerét, hiszen sokan és sokféleképpen bújnak be a meghatározás mögé. Az ÁSZ leszögezi, összességében csak részeredmények születtek a hazai roma integráció terén, a fő célt nem sikerült elérni. Az egyik valóban mutatós siker az, hogy az ösztöndíjas roma tanulók száma 2000-ben 4202 volt, ami 2006-ra közel 14 ezerre emelkedett. Arra viszont nem mutat rá egyetlen elemzés sem, hogy miért csökkent le a 2005/2006-os tanév első félévében regisztrált általános iskolai ösztöndíjasok 11 ezres száma 7600-ra a második félévben. Továbbá miért van az, hogy a roma szakképző iskolások 36 százaléka már az iskola első évében lemorzsolódik, de a második évben is 29 százalék ez az arány? Hogyan hasznosul az ösztöndíjrendszer, ha legvégül csak 30-33 százalék szerez végzettséget?
A romáknak szánt támogatások 75 százalékával a munkába állásukat szerette volna segíteni a kormány. Mégis csak a 400 ezres aktív cigány népesség 20-25 százaléka jelenik meg így vagy úgy a munkaerőpiacon – optimista becslések szerint. (Kuruc.info: ezek bizony NAGYON optimista becslések, tekintve, hogy pl. BAZ, SzSzB és Nógrád megyében nincs hivatalosan dolgozó cigány - és ezt nem más mondta, mint az egyik cigányvezető, Farkas Flórián. A múltkor meg az egyik munkanélküliséggel foglalkozó, 2003-as KSH-tanulmányból idéztünk, amely leszögezte, hogy a cigányok közül 17 ezren dolgoznak.) Ez az arány a nem romáknál 60 százalékos. Az összes roma munkavállaló egyébként a magyarországi munkavállalók 2,5 százalékát teszi ki. Ha viszont ennek az egyik oka az alacsony iskolai végzettség – az aktív korú cigányok 82 százaléka csak 8 általánossal rendelkezik (Kuruc.info: hasonló százalékarány, mint az oktatási rendszerét tekintve világelső Finnországban – kinek is tehát a hibája az iskolázatlanság? A felkészületlen, kontraszelektált tanároké – ahogy a fajvédők állítják –, vagy az iskolába nem járó cigóké?!) –, akkor miért megy el az állam szó és hatásvizsgálat, valamint ellenőrzés nélkül az előbb említett 36 százalékos szakiskolai lemorzsolódásuk mellett? (Kuruc.info: nesze neked tanulni akarás… Vö. a cigányságot nem lehet úgy ivakarni a saját sz*rából, ha nem akarja.)
A Számvevőszék szerint értelmét veszíti a jelentés, ha az állam továbbra is szemérmeskedik a romák integrációjával kapcsolatosan, s nem építi ki a támogatások ellenőrzésének és elemzésének egységes rendszerét. Ennek alapfeltétele a korrekt adatgyűjtés. Éppen ezért a jelentés is idézi a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) legutóbbi állásfoglalását, amely magyarországi vizsgálati anyagában is támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést mint hasznos és megkerülhetetlen folyamatot.
A munka kényszere
Dobrev Klára nem tagja a kormánynak, mégis javaslatot tett a gyes idejének két évre csökkentésére és a gyed jelentős átalakítására. Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke pedig megfontolandónak nevezte egy nyilatkozatában a monoki példát, ahol az önkormányzat munkavégzéshez kötné a szociális segélyezést. Hová jutott a baloldal onnan, hogy a 2002-es választási kampányban még negatív adót, azaz egy átlagolt adókedvezmény kifizetését ígérte azoknak, akiknek nincs jövedelmük? Ma már szó van a nyugdíjkorhatár 68 évre való felemeléséről, illetve arról is, hogy a gyermekek után kapható segélyeket és járulékokat óvodába járáshoz kötné a kormány.
Magyarországon munkanélkülinek lenni jó. Az OECD nemrég készült felmérése meg is állapította, olyan a magyar szociális segélyezési rendszer, amelyben egy adott szint után nem éri meg munkába állni. Hazánk a GDP 8 százalékát költi szociális juttatásokra. Ez Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban 4 százalék csupán. A segélyek terén Belgiummal, Ausztriával vagyunk egy szinten, Németország, Franciaország és a skandináv országok járnak csak előttünk. Ráadásul nem a kikapaszkodás, talpra állás, hanem a segélyből élés stratégiáját segítik. Márpedig a cigányok felzárkóztatása és integrációja Magyarország számára ma már nem emberiességi kérdés, hanem sorsprobléma. Egy felmérés szerint a magyarság lélekszáma 7,6 millióra csökken 2050-re. És elöregedik. Akkor minden magyar polgárt számítva a mai 1,5-ös eltartotti ráta 3-ra növekszik. A romák száma erősen megszaporodik, a jelenlegi 700 ezer helyett már minimum 1,2 millióan lesznek. (Egy kimutatás szerint ma minden második nyolcéves gyermek cigány származású Magyarországon. (Kuruc.info: hoppá!!!!)) Ahhoz, hogy az ország szociális ellátórendszere, például a nyugdíjrendszere is működni tudjon, a jelenleg jól-rosszul foglalkoztatott 80-100 ezer roma helyett legalább 300-400 ezer képzett, dolgozó cigányra lesz szükség. Egyébként összeomlik minden: a nyugdíjrendszer, az egészségügy, de más ellátórendszerek is. Már nem lesz érdekes, mit gondolnak a jogvédők arról, hogy meg kell őrizni a cigányság hagyományos kultúráját, életviteli szokásait is. Lehet, hogy sokuknak történelmi gyökereik miatt még akkor is kényszer lesz a rendszeres munka. De nem választhatnak. A magyaroknak pedig integrálniuk kell őket. (Kuruc.info: nem integrálni: asszimilálni. Nem lehet oroszlánokat vagy más ösztönösen vadászó ragadozókat beintegrálni egy báránycsordába. Egyszerűen a viselkedésük, “kultúrájuk” teljesen összeférhetetlen az európaiakéval. Az integráció csak és kizárólag kőkemény területi és gazdasági szegregáció – értsd: külön autonóm cigányterület, saját adókkal, saját segílyekkel – mellett lenne életképes.) Ebben viszont nekik nincs választásuk."
Vontatottan és alacsony hatásfokkal folyik a hazai cigányság integrációja, állapította meg az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete, amely összefoglaló tanulmányt készített a magyarországi romák támogatásáról, illetve e támogatások mértékéről, hatékonyságáról. Az ÁSZ szerint a legtöbb gondot az ellenőrzések, az átláthatóság hiánya okozza.
Az ÁSZ jelentése szerint 1996 és 2006 között összesen 120 milliárd forintnyi támogatást kaptak a magyar államtól a hazai romák. Ebből 106 milliárdot közvetett, 14 milliárdot pedig közvetlen, azaz célzott módon. Valószerűtlenül kicsi ez az összeg. A közvélemény el sem hiszi, a magyar lakosság ugyanis úgy véli, az állam valósággal dédelgeti a hazai cigányságot, és számolatlanul gurítja neki a segélyező és támogató forintokat. Ebben az össztársadalmi érzetben azonban benne vannak azok a támogatások és segélyek, például a gyerekek után járó összegek is, vagy a szegénységenyhítő támogatások, amelyek minden olyan magyar állampolgárnak járnak, akik az adott kategóriába esnek. A támogatások és segélyek jelentős része a romáknál köt ki, mivel számarányuknál sokkal magasabb arányban képviselik magukat a rászorultsági vagy családtámogatási rubrikákban. A romáknál 600 százalékos az eltartottsági ráta, azaz egy eltartóra hat eltartott jut. A nem romáknál másfél.
Az ÁSZ vizsgálata nem terjed ki erre a terepre. Nem is terjedhet. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: a 120 milliárd NEM a cigányokra 10 év alatt elköltött összsegíly összege) Magyarországon ugyanis nincs etnikai jellegű adatgyűjtés, senki sem vizsgálja a segélyezés etnikai megoszlását. Bár a jelentés is utal rá, hogy az efféle vizsgálatokat egyetlen törvény sem tiltja, a roma jogvédők hisztérikusan tiltakoznak az ilyen jellegű adatfelvételek és kutakodások ellen. Rasszizmussal vádolva mindenkit, aki mégis belefog ebbe.
Kétharmada eltűnik
A jogvédők tiltakozásának és nyomásgyakorlásának az a következménye, hogy a cigányság állami támogatásáról és ami még rosszabb, a támogatások hatékonyságáról nem készültek felmérések és elemzések, sőt senki sem ellenőrizte azt. Olyannyira nem, hogy ki sem alakultak az adatfelvétel és az ellenőrzés, a nyomon követés egységes módszerei. Ha valamelyik minisztérium készített is egy-egy belső, házi használatú jelentést, azt nem lehetett más tárcák hasonló jellegű anyagaival összevetni, annyira különbözőek voltak a vizsgálati és értékelési szempontok. Az Orbán-kabinet 1999-ben megpróbált egy egységes követési-ellenőrzési rendszert kialakítani. Mire azonban ez teljesen elkészült volna, jött a kormányváltás 2002 tavaszán, s Medgyessy Péter kabinetje mindezt már feleslegesnek tartotta. Jellemző, hogy az Országgyűlés csupán 2007-ben merészkedett odáig, hogy felkérje az Állami Számvevőszéket egy romatámogatásokkal kapcsolatos vizsgálatra. A bajt már nem lehetett tovább odázni. Hiába emelte kormányzati pozícióba a Gyurcsány-kormány Horváth Aladárt, a radikális roma jogvédőt, ezt a felmérést már ő sem akadályozhatta meg. A hazai romák felzárkóztatása ugyanis kicsordult a politikai szólamok edényéből. Nem érzelmi és nem is etnikai kérdés, hanem az ország egyik legnagyobb sorsproblémája lett.
Dr. Pulay Gyula, az ÁSZ főigazgató-helyettese, a jelentés egyik szerzője elmondta a Demokratának, hogy az ellenőrzések és az elemzések hiánya mekkora bajokat okozott, s hogy a jövőben mindenképpen le kell számolnia ezzel a rosszul értelmezett szemérmességgel az államnak. A támogatások követése, ellenőrzése és a támogatási projektek ellenőrzése nélkül azt sem tudni, melyik program vált be, melyik maradt eredménytelen, s melyiken kell sürgős változtatásokat végrehajtani. Az ÁSZ többek között a Roma Közösségi Házak névre hallgató programot hozza fel példaként, ahol több esetben sem a nyertes roma közösségek, hanem az általuk megbízott pályázatíró cégek kezébe került az irányítás. Varga József, a Fidesz roma származású parlamenti képviselője szerint az ellenőrzések hiányának köszönhető, hogy a 120 milliárd forintnak csak a harmada jutott el a rászoruló cigányokhoz. (Kuruc.info: gyengébbek kedvéért: a többit a Horváth Aladárok, Hell Istvánok és az egyéb fajvédők stb. mind lenyúlták. Nem csoda, hogy Hell sem szorul rá arra, hogy legyen munkahelye…)
A jelentés azt is megállapítja, hogy a ténylegesen célba érő támogatások sem oda kerültek az esetek jelentős részében, ahol a legtöbbet segítettek volna. A GKM romaintegrációs pályázataira cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok ajánlottak jelentkezőket. Ez abszolút hivatalos forma volt, a tárca vonta be őket a munkába. Az ÁSZ-jelentés szerint azonban itt elsősorban azok a cigány vállalkozók nyertek, akik jó kapcsolatokat ápoltak ezekkel a szervezetekkel, megfelelő információkkal rendelkeztek. A hasonló jellegű folyamatok következtében a roma társadalom is láthatóan kettészakadt. Az erősek erősebbek, a gyengék pedig még gyengébbek lettek. Egy szociológiai felmérés szerint a hazai romák 30 százaléka a magyar átlag fölötti színvonalon él (Kuruc.info: értsd: ezek a maffiózók, az uzsorások-interesek, színesfém-felvásárlók, drogbárók, stricik), míg 70 százalékuk mélyen ez alatt (Kuruc.info: azaz: bár sokkal több segílykét, támogatást, ingyenlakást, ingyenkaját kapnak, mint a magyarok, ezekkel nem tudnak élni – a kézpénszt elisszák, elgépezik, a kaját kidobják, ahogy az Kesznyétenen történik, a házakat pár év alatt teljesen lelakják, széthordják, lerombolják) és egyre lejjebb csúszik.
A cigányság integrációjának jövőbeni támogatását a Gyurcsány-kormány 70-80 százalékban EU-pénzekből képzeli el. Csakhogy ez a leszakadó réteg önerő és információ hiányában végképp képtelen lesz pályázni ezekre a pénzekre. Márpedig csak pályázattal lehet majd az uniós forrásokhoz jutni. Ezért is vonta kétségbe az ÁSZ anyaga a pályáztatási rendszert mint a romaintegrációs támogatások módját. Az más kérdés, hogy mihez kezdett volna egy alapos elemzés azzal a ténnyel, amely szerint 2001-ben, vagyis az Orbán-kormány idején 2,1 milliárd forintot szánt az akkori Gazdasági Minisztérium a cigányok felzárkóztatására, amit 2006-ra 250 millió forintra csökkentett a Gyurcsány-kabinet. Az FVM 400 millió forintot adott a célra 2001-ben, 2005-ben egyetlen forintot sem, 2006-ban pedig csupán 100 milliót. Holott a hazai cigányság döntő többsége – ezt az ÁSZ jelentés is leszögezi – falvakban, ezen belül is kistelepüléseken él.
Kérdéses hatékonyság
Varga József szerint a Gyurcsány-kormány fordítva ül a lovon. Mindenhonnan igyekszik kiradírozni a cigány, illetve a roma szót, helyette a „halmozottan hátrányos” kifejezést használja. Ez pedig felvizezi a támogatások rendszerét, hiszen sokan és sokféleképpen bújnak be a meghatározás mögé. Az ÁSZ leszögezi, összességében csak részeredmények születtek a hazai roma integráció terén, a fő célt nem sikerült elérni. Az egyik valóban mutatós siker az, hogy az ösztöndíjas roma tanulók száma 2000-ben 4202 volt, ami 2006-ra közel 14 ezerre emelkedett. Arra viszont nem mutat rá egyetlen elemzés sem, hogy miért csökkent le a 2005/2006-os tanév első félévében regisztrált általános iskolai ösztöndíjasok 11 ezres száma 7600-ra a második félévben. Továbbá miért van az, hogy a roma szakképző iskolások 36 százaléka már az iskola első évében lemorzsolódik, de a második évben is 29 százalék ez az arány? Hogyan hasznosul az ösztöndíjrendszer, ha legvégül csak 30-33 százalék szerez végzettséget?
A romáknak szánt támogatások 75 százalékával a munkába állásukat szerette volna segíteni a kormány. Mégis csak a 400 ezres aktív cigány népesség 20-25 százaléka jelenik meg így vagy úgy a munkaerőpiacon – optimista becslések szerint. (Kuruc.info: ezek bizony NAGYON optimista becslések, tekintve, hogy pl. BAZ, SzSzB és Nógrád megyében nincs hivatalosan dolgozó cigány - és ezt nem más mondta, mint az egyik cigányvezető, Farkas Flórián. A múltkor meg az egyik munkanélküliséggel foglalkozó, 2003-as KSH-tanulmányból idéztünk, amely leszögezte, hogy a cigányok közül 17 ezren dolgoznak.) Ez az arány a nem romáknál 60 százalékos. Az összes roma munkavállaló egyébként a magyarországi munkavállalók 2,5 százalékát teszi ki. Ha viszont ennek az egyik oka az alacsony iskolai végzettség – az aktív korú cigányok 82 százaléka csak 8 általánossal rendelkezik (Kuruc.info: hasonló százalékarány, mint az oktatási rendszerét tekintve világelső Finnországban – kinek is tehát a hibája az iskolázatlanság? A felkészületlen, kontraszelektált tanároké – ahogy a fajvédők állítják –, vagy az iskolába nem járó cigóké?!) –, akkor miért megy el az állam szó és hatásvizsgálat, valamint ellenőrzés nélkül az előbb említett 36 százalékos szakiskolai lemorzsolódásuk mellett? (Kuruc.info: nesze neked tanulni akarás… Vö. a cigányságot nem lehet úgy ivakarni a saját sz*rából, ha nem akarja.)
A Számvevőszék szerint értelmét veszíti a jelentés, ha az állam továbbra is szemérmeskedik a romák integrációjával kapcsolatosan, s nem építi ki a támogatások ellenőrzésének és elemzésének egységes rendszerét. Ennek alapfeltétele a korrekt adatgyűjtés. Éppen ezért a jelentés is idézi a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) legutóbbi állásfoglalását, amely magyarországi vizsgálati anyagában is támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést mint hasznos és megkerülhetetlen folyamatot.
A munka kényszere
Dobrev Klára nem tagja a kormánynak, mégis javaslatot tett a gyes idejének két évre csökkentésére és a gyed jelentős átalakítására. Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke pedig megfontolandónak nevezte egy nyilatkozatában a monoki példát, ahol az önkormányzat munkavégzéshez kötné a szociális segélyezést. Hová jutott a baloldal onnan, hogy a 2002-es választási kampányban még negatív adót, azaz egy átlagolt adókedvezmény kifizetését ígérte azoknak, akiknek nincs jövedelmük? Ma már szó van a nyugdíjkorhatár 68 évre való felemeléséről, illetve arról is, hogy a gyermekek után kapható segélyeket és járulékokat óvodába járáshoz kötné a kormány.
Magyarországon munkanélkülinek lenni jó. Az OECD nemrég készült felmérése meg is állapította, olyan a magyar szociális segélyezési rendszer, amelyben egy adott szint után nem éri meg munkába állni. Hazánk a GDP 8 százalékát költi szociális juttatásokra. Ez Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban 4 százalék csupán. A segélyek terén Belgiummal, Ausztriával vagyunk egy szinten, Németország, Franciaország és a skandináv országok járnak csak előttünk. Ráadásul nem a kikapaszkodás, talpra állás, hanem a segélyből élés stratégiáját segítik. Márpedig a cigányok felzárkóztatása és integrációja Magyarország számára ma már nem emberiességi kérdés, hanem sorsprobléma. Egy felmérés szerint a magyarság lélekszáma 7,6 millióra csökken 2050-re. És elöregedik. Akkor minden magyar polgárt számítva a mai 1,5-ös eltartotti ráta 3-ra növekszik. A romák száma erősen megszaporodik, a jelenlegi 700 ezer helyett már minimum 1,2 millióan lesznek. (Egy kimutatás szerint ma minden második nyolcéves gyermek cigány származású Magyarországon. (Kuruc.info: hoppá!!!!)) Ahhoz, hogy az ország szociális ellátórendszere, például a nyugdíjrendszere is működni tudjon, a jelenleg jól-rosszul foglalkoztatott 80-100 ezer roma helyett legalább 300-400 ezer képzett, dolgozó cigányra lesz szükség. Egyébként összeomlik minden: a nyugdíjrendszer, az egészségügy, de más ellátórendszerek is. Már nem lesz érdekes, mit gondolnak a jogvédők arról, hogy meg kell őrizni a cigányság hagyományos kultúráját, életviteli szokásait is. Lehet, hogy sokuknak történelmi gyökereik miatt még akkor is kényszer lesz a rendszeres munka. De nem választhatnak. A magyaroknak pedig integrálniuk kell őket. (Kuruc.info: nem integrálni: asszimilálni. Nem lehet oroszlánokat vagy más ösztönösen vadászó ragadozókat beintegrálni egy báránycsordába. Egyszerűen a viselkedésük, “kultúrájuk” teljesen összeférhetetlen az európaiakéval. Az integráció csak és kizárólag kőkemény területi és gazdasági szegregáció – értsd: külön autonóm cigányterület, saját adókkal, saját segílyekkel – mellett lenne életképes.) Ebben viszont nekik nincs választásuk."
(Demokrata)
Ui.: még a Demokratánál tartva, a legújabb számban lehoztak egy fideszes cigópolitikussal készített interjút (Társadalmi szerződést!). Meglehetősen érdektelen anyag. Talán egyedül csak a következő érdemel figyelmet (és cáfolatot):
"Az iskola a legtöbb esetben támogatja a cigány diákokat. De ahogy kijön az intézmény kapuján, már megint „csak egy cigány”. Ez többé-kevésbé jellemző a diplomázás utáni időszakra is, ahol ismét csak a szüleik, nagyszüleik által jól ismert mondatokkal találkoznak: „Cigányokra nincs szükség, még akkor sem, ha diplomás”. Ezzel azt üzenik a cigányoknak, hogy hiába is tanulsz, akkor is csak az maradsz, ami vagy."
Ez kutya közönséges cigány önsajnáltatás (hazugság), amit pl. EZ a hivatalos(!!!) tanulmány cáfol.
"Az iskola a legtöbb esetben támogatja a cigány diákokat. De ahogy kijön az intézmény kapuján, már megint „csak egy cigány”. Ez többé-kevésbé jellemző a diplomázás utáni időszakra is, ahol ismét csak a szüleik, nagyszüleik által jól ismert mondatokkal találkoznak: „Cigányokra nincs szükség, még akkor sem, ha diplomás”. Ezzel azt üzenik a cigányoknak, hogy hiába is tanulsz, akkor is csak az maradsz, ami vagy."
Ez kutya közönséges cigány önsajnáltatás (hazugság), amit pl. EZ a hivatalos(!!!) tanulmány cáfol.
