A teljes egészében a függelékben (sötétkékkel szedve) olvasható, meglehetősen gárdaellenes, uszító FN- cikk kulcsgondolata:
"Egyre többször fenyegetőznek a Magyar Gárdával a közhivatalok elégedetlen ügyfelei - írja a FigyelőNet. Egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő szerint elsősorban vidéken várnak elégtételt a gárdától a hatósági eljárásokban sérelmet szenvedett ügyfelek, legyen az építési engedély megtagadása, iskolabezárás vagy szociális segély. A lapnak nyilatkozó Juhász Attila, a Political Capital Institute kutatási igazgatója szerint súlyos következményekkel járhat, ha egyes állampolgárok nagyobb hitelt adnak egy kétes legitimitású, radikális párt szervezetének, mint az állam hatóságainak. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a lapnak megerősítette: rengeteg panasz érkezik a gárdához, ezek zöme a biztonsággal kapcsolatos."
Mit jelent mindez? Azt, hogy az emberek semmi jóra nem számíthatnak az általuk befizetett adókból fenntartott (!!) állami erőszakszervektől. Nem védik meg őket. És azért azt legalábbis megkérdőjelezném, hogy egy értelmesebb magyar kihívná a Gárdát akkor, ha pl. packáztak vele az önkormányzatnál. Erősen hazugság-szaga van a dolognak – de egy uszító cikktől mi mást is várna az ember.
Az SZDSZ-hez közeli Political Capital (bővebb infó ITT) Juhásza, természetesen, másképp is uszít a Gárda ellen, valamint bizonygatja, hogy ugyan már, még csak véletlenül sem romlott a közbiztonság az utóbbi időben Magyarországon: "A kutató hozzáteszi: statisztikailag nem igazolható, hogy valóban romlott volna a közbiztonság az országban. Míg Nyugat-Európában egy ilyen szervezetet rövid úton betiltanának, nálunk igencsak határozatlan az igazságszolgáltatás álláspontja a Magyar Gárda ügyében. Ennek okát az elemző az egységes politikai fellépés hiányában látja."
A közbiztonság romlását nem is kell kommentálnunk. Annak hiánya valóban csak "statisztikai", ahogy Juhász (vajon miről magyarosították?) elmondta. A rendőrségi statisztikák manipulációját (pl. 20e Ft-os értékhatár alatt még csak jegyzőkönyvet sem vesznek fel; a panaszosokat megpróbálják lebeszélni arról, hogy feljelentést tegyenek stb.) jól ismerjük. A Gárdával kapcsolatban meg megint csak azt tudjuk mondani, hogy Papp László Tamás, a vérliberális Hírszerző-publicista is egyenesen megírta: azt egy jogállamban nem lehet betiltani. Na ehhez mit szól, Juhász úr?
Mit jelent mindez? Azt, hogy az emberek semmi jóra nem számíthatnak az általuk befizetett adókból fenntartott (!!) állami erőszakszervektől. Nem védik meg őket. És azért azt legalábbis megkérdőjelezném, hogy egy értelmesebb magyar kihívná a Gárdát akkor, ha pl. packáztak vele az önkormányzatnál. Erősen hazugság-szaga van a dolognak – de egy uszító cikktől mi mást is várna az ember.
Az SZDSZ-hez közeli Political Capital (bővebb infó ITT) Juhásza, természetesen, másképp is uszít a Gárda ellen, valamint bizonygatja, hogy ugyan már, még csak véletlenül sem romlott a közbiztonság az utóbbi időben Magyarországon: "A kutató hozzáteszi: statisztikailag nem igazolható, hogy valóban romlott volna a közbiztonság az országban. Míg Nyugat-Európában egy ilyen szervezetet rövid úton betiltanának, nálunk igencsak határozatlan az igazságszolgáltatás álláspontja a Magyar Gárda ügyében. Ennek okát az elemző az egységes politikai fellépés hiányában látja."
A közbiztonság romlását nem is kell kommentálnunk. Annak hiánya valóban csak "statisztikai", ahogy Juhász (vajon miről magyarosították?) elmondta. A rendőrségi statisztikák manipulációját (pl. 20e Ft-os értékhatár alatt még csak jegyzőkönyvet sem vesznek fel; a panaszosokat megpróbálják lebeszélni arról, hogy feljelentést tegyenek stb.) jól ismerjük. A Gárdával kapcsolatban meg megint csak azt tudjuk mondani, hogy Papp László Tamás, a vérliberális Hírszerző-publicista is egyenesen megírta: azt egy jogállamban nem lehet betiltani. Na ehhez mit szól, Juhász úr?
Azt meg hozzá sem kell tennünk, hogy Németországban a tartományi parlamentekben ül a "szélsőjobb". Az olaszoknál, a sógoroknál, a hollandoknál, a finneknél meg egyenesen az országgyűlésben. Ennyit a betiltósdiról.
Kedves Olvasók, egyenesen szánalmas, hogy az szinten uszító, a valósággal, a jogállamisággal (még egyszer: lásd a Papp László által írtakat) köszönő viszonyban nem levő Political Capital adófizetői tízmilliókat kap hasonlóképp "megalapozott" "tanulmányaiért". Azért fizetünk adót, hogy az ilyen uszítókat pénzeljük?
Függelék: az eredeti cikk
A gárdát uszítanák a hivatalnokokra
Vas Gabriella
A Magyar Gárdával fenyegetőznek újabban a közhivatalok elégedetlen ügyfelei. Politikai elemzők szerint a Magyar Gárda jó érzékkel tapint rá a társadalom növekvő biztonságigényére, és fokozza a félelemérzetet. A gárda vezetői úgy látják: meglévő igényeket szolgálnak ki, szigorúan törvényes keretek között.
A Magyar Gárdától várnak elégtételt a különféle hatósági eljárások során érdeksérelmet elszenvedett emberek – számolt be lapunknak egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő. Bár a jelenség viszonylag újkeletű, máris az ország több pontján tapasztalták, elsősorban vidéken. Legyen szó építési engedély megtagadásáról, iskola bezárásáról vagy a kedélyeket különösen borzoló szociális segélyről, a felháborodott ügyfelek mind gyakrabban hivatkoznak arra, hogy feljelentést tesznek a Magyar Gárdánál.
A hivatalnok nem tud arról, hogy valóban történtek-e ilyen lépések, mint ahogy az sem ismert, hogy pontosan milyen intézkedést remélnek a panasztevők a szervezettől. Mindenesetre a közelmúltban röpködő Molotov-koktélok légkörében nem tartja túl megnyugtatónak a helyzetet.
A maffia rokona?
A Jobbik által 2007 nyarán életre hívott Magyar Gárda nem titkolt célja, hogy olyan ügyeket sajátítson ki a szélsőjobboldali párt számára, amelyeken hosszú ideje nem történt előrelépés, és így kiaknázza az érintett lakosság elégedetlenségét – magyarázza Juhász Attila, a Political Capital Institute (PC) kutatási igazgatója. Ilyen témakör például a vidéki közbiztonság vagy a cigánykérdés.
A közigazgatás működését megkérdőjelezni azonban jóval kockázatosabb lenne a Magyar Gárda számára, hiszen a hatóságok fenyegetése nyíltan rendszerellenes megnyilvánulás, és büntetőjogi kategória – hangsúlyozta a politológus a FigyelőNetnek. A politikai elemzőnek nincs tudomása a Jobbik vagy a Magyar Gárda ilyen irányú kommunikációjáról. Sőt, a Jobbik a parlamentbe törekszik, ezért kifejezetten vigyáz arra, hogy ne legyen rendszerellenességgel vádolható.
Politikai törekvés civil köntösben
A gárda civilszervezetként definiálja magát, miközben nyíltan hirdeti tagjai felkészítését védelmi (katasztrófa-, rend- és honvédelmi) feladatokra, a rendőrség, a hadsereg, vagyis az állam alkalmatlanságára hivatkozva. A civilség hangsúlyozása és az egyesületi forma nem pusztán a bírósági bejegyzés jogi buktatóinak elkerülésére szolgál, hanem politikai stratégia is egyben: a Jobbik a társadalom politika- és pártellenességére alapozva különböző politikai törekvéseket igyekszik civil köntösbe bújtatni.
Juhász Attila leszögezi: semmiképp nem tekinthető normálisnak, ha egyes állampolgárok nagyobb hitelt tulajdonítanak egy kétes legitimitású, radikális párt szervezetének, mint az állami hatóságoknak. Történeti példák sora bizonyítja, hogy ez milyen súlyos következményekkel járhat: a harmincas évek Európájában a szélsőséges pártok félkatonai szervezetei töltöttek be hasonló szerepet, de ide sorolható a szicíliai maffia is, amely az életképes államhatalom hiányában jött létre.
„Minden demokratikus politikai rendszerben az államé az erőszak monopóliuma. Ezen az sem változtat, hogy sok más országhoz hasonlóan a jogszabályok nálunk is lehetővé teszik őrző-védő magáncégek vagy civilszervezetek megalakulását – ezt a jogi lehetőséget használja ki a Magyar Gárda” – mondta a szakértő. Hozzátette: a szervezet jó érzékkel tapint rá az emberek megnövekedett biztonságigényére, sőt tudatos kampányolással fokozza is a félelemérzetet. A „cigánybűnözés“ szó megjelenése a köztudatban például egyértelműen a gárda médiaszerepléséhez köthető – idézi Juhász Attila a PC nemrég megjelent tanulmányát.
Félnek elítélni
„Nehéz definiálni a Magyar Gárda társadalmi bázisát, de az biztos, hogy meglehetősen széles. A cigányokkal szembeni előítéletesség közös nevezőül szolgál a leszakadóban levő társadalmi rétegek és az iskolázottabb, magasabb jövedelmű középosztály számára” – emelte ki Juhász Attila. Véleménye szerint a vidéki közbiztonság problémájával pedig nemcsak a helyi lakosságot lehet megfogni, hanem például a jómódú városiakat is, akik falusi nyaralójukat féltik.
A kutató hozzáteszi: statisztikailag nem igazolható, hogy valóban romlott volna a közbiztonság az országban. Míg Nyugat-Európában egy ilyen szervezetet rövid úton betiltanának, nálunk igencsak határozatlan az igazságszolgáltatás álláspontja a Magyar Gárda ügyében. Ennek okát az elemző az egységes politikai fellépés hiányában látja.
„Az MSZP előszeretettel hárítja a felelősséget a legnagyobb ellenzéki pártra, a Fidesz pedig – abbéli törekvésében, hogy az egész jobboldalt lefedje – sohasem utasítja el egyértelműen a radikális politikai megnyilvánulásokat. Nem csoda, hogy ilyen politikai hangulatban az állami szervek elbizonytalanodnak” – véli Juhász Attila.
A gárda sosem lesz alternatíva
A szakember óva int attól, hogy bolhából csináljunk elefántot: a Magyar Gárda tevékenysége sosem lesz valós alternatívája a közigazgatás hatáskörének. Inkább a közvélemény befolyásolása miatt tartja aggályosnak a szélsőjobboldali szervezet fellépését.
Amilyen gyorsan sikerülhet aláásni a hivatalos szervek, például a rendőrség tekintélyét, annál nehezebb lesz helyreállítani ezt a megrendült bizalmat. Arról nem is beszélve, hogy kifelé sem fest éppen rózsás képet az országról. A radikálisok tevékenysége például a feszült magyar-szlovák viszonyban is jelentősen gyengíti hazánk érdekérvényesítő képességét.
„A világ távolabbi pontjaira pedig egészen elképesztő formában jut el a gárda híre: megalakulása idején egyes amerikai lapok egyenesen a dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították a szervezetet. Ez nyilván nonszensz, de jól mutatja, hogy a Magyar Gárda tevékenysége a nagy hazai és nemzetközi médiafigyelem hatására jelentős mértékben rontotta a Magyarországról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, valamint demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően” – fogalmazott Juhász Attila lapunknak.
Gárdisták a szomszédban
„Tény, hogy rengeteg panasz érkezik a Magyar Gárdához“ – erősíti meg Vona Gábor, az egyesület és egyben a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Ezeknek zöme a biztonsággal kapcsolatos, bár a lét-, a köz- és a jogbiztonság területei között nincs éles határvonal. Vannak, akik a lakásmaffia áldozatai lettek, vagy egyéb jogi útvesztőben bolyonganak, és hiába várnak segítséget az önkormányzattól. Akadnak olyanok is, akiknek az életét szomszédaik keserítik meg, ám a hatóságok itt is tehetetlenek.
Ilyen esetekben a Magyar Gárda is legfeljebb együttérzéséről biztosíthatja a hozzá fordulókat, hiszen ez csupán egy mozgalom, amely törvényes keretek között működik, így ha akarná, se vehetné át állami szervek szerepét. Természetesen léteznek áthidaló megoldások: Vona Gábor egy szarvasi társasház példáját említi, ahol egy lakó irodát adott ki a Magyar Gárdának. Így közvetve lehetőségük nyílt arra, hogy az adott lakóközösségben biztosítsák a rendet – és ezzel sikeresen éltek is.
Bátorító jelenlét
A Magyar Gárda vezetője úgy véli: az, hogy az emberek olyan rendteremtő erőt tulajdonítanak a szervezetnek, amely meghaladja valós hatáskörét, nem annyira a gárdát minősíti, mint inkább a jelenlegi kormányzatot. „Az állami intézményrendszer az összeomlás felé tart, a gazdasági válság pedig csak gyorsítja a folyamatot. A parlamenti csatározások egyre jobban eltávolodnak az emberek valós problémáitól“ – emelte ki Vona Gábor a FigyelőNetnek. Hozzátette: a Magyar Gárda nem puszta mozgalom, hanem szimbólum is: valós kapaszkodók híján mind többen ebben látják a mentsvárukat.
Vona Gábor emlékeztet: a Magyar Gárda sehová nem megy hívatlanul, valamennyi megkeresés a lakosságtól származik. Ha felvonulnak valahol, az azért van, hogy példájukkal, jelenlétükkel bátorítsák az embereket a közös fellépésre saját érdekükben. Úgy látja, az alulról szerveződő társadalmi formációk jelenthetik a megoldást a szétesőben levő politikai rendszerre.
(fn.hu)
Függelék: az eredeti cikk
A gárdát uszítanák a hivatalnokokra
Vas Gabriella
A Magyar Gárdával fenyegetőznek újabban a közhivatalok elégedetlen ügyfelei. Politikai elemzők szerint a Magyar Gárda jó érzékkel tapint rá a társadalom növekvő biztonságigényére, és fokozza a félelemérzetet. A gárda vezetői úgy látják: meglévő igényeket szolgálnak ki, szigorúan törvényes keretek között.
A Magyar Gárdától várnak elégtételt a különféle hatósági eljárások során érdeksérelmet elszenvedett emberek – számolt be lapunknak egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő. Bár a jelenség viszonylag újkeletű, máris az ország több pontján tapasztalták, elsősorban vidéken. Legyen szó építési engedély megtagadásáról, iskola bezárásáról vagy a kedélyeket különösen borzoló szociális segélyről, a felháborodott ügyfelek mind gyakrabban hivatkoznak arra, hogy feljelentést tesznek a Magyar Gárdánál.
A hivatalnok nem tud arról, hogy valóban történtek-e ilyen lépések, mint ahogy az sem ismert, hogy pontosan milyen intézkedést remélnek a panasztevők a szervezettől. Mindenesetre a közelmúltban röpködő Molotov-koktélok légkörében nem tartja túl megnyugtatónak a helyzetet.
A maffia rokona?
A Jobbik által 2007 nyarán életre hívott Magyar Gárda nem titkolt célja, hogy olyan ügyeket sajátítson ki a szélsőjobboldali párt számára, amelyeken hosszú ideje nem történt előrelépés, és így kiaknázza az érintett lakosság elégedetlenségét – magyarázza Juhász Attila, a Political Capital Institute (PC) kutatási igazgatója. Ilyen témakör például a vidéki közbiztonság vagy a cigánykérdés.
A közigazgatás működését megkérdőjelezni azonban jóval kockázatosabb lenne a Magyar Gárda számára, hiszen a hatóságok fenyegetése nyíltan rendszerellenes megnyilvánulás, és büntetőjogi kategória – hangsúlyozta a politológus a FigyelőNetnek. A politikai elemzőnek nincs tudomása a Jobbik vagy a Magyar Gárda ilyen irányú kommunikációjáról. Sőt, a Jobbik a parlamentbe törekszik, ezért kifejezetten vigyáz arra, hogy ne legyen rendszerellenességgel vádolható.
Politikai törekvés civil köntösben
A gárda civilszervezetként definiálja magát, miközben nyíltan hirdeti tagjai felkészítését védelmi (katasztrófa-, rend- és honvédelmi) feladatokra, a rendőrség, a hadsereg, vagyis az állam alkalmatlanságára hivatkozva. A civilség hangsúlyozása és az egyesületi forma nem pusztán a bírósági bejegyzés jogi buktatóinak elkerülésére szolgál, hanem politikai stratégia is egyben: a Jobbik a társadalom politika- és pártellenességére alapozva különböző politikai törekvéseket igyekszik civil köntösbe bújtatni.
Juhász Attila leszögezi: semmiképp nem tekinthető normálisnak, ha egyes állampolgárok nagyobb hitelt tulajdonítanak egy kétes legitimitású, radikális párt szervezetének, mint az állami hatóságoknak. Történeti példák sora bizonyítja, hogy ez milyen súlyos következményekkel járhat: a harmincas évek Európájában a szélsőséges pártok félkatonai szervezetei töltöttek be hasonló szerepet, de ide sorolható a szicíliai maffia is, amely az életképes államhatalom hiányában jött létre.
„Minden demokratikus politikai rendszerben az államé az erőszak monopóliuma. Ezen az sem változtat, hogy sok más országhoz hasonlóan a jogszabályok nálunk is lehetővé teszik őrző-védő magáncégek vagy civilszervezetek megalakulását – ezt a jogi lehetőséget használja ki a Magyar Gárda” – mondta a szakértő. Hozzátette: a szervezet jó érzékkel tapint rá az emberek megnövekedett biztonságigényére, sőt tudatos kampányolással fokozza is a félelemérzetet. A „cigánybűnözés“ szó megjelenése a köztudatban például egyértelműen a gárda médiaszerepléséhez köthető – idézi Juhász Attila a PC nemrég megjelent tanulmányát.
Félnek elítélni
„Nehéz definiálni a Magyar Gárda társadalmi bázisát, de az biztos, hogy meglehetősen széles. A cigányokkal szembeni előítéletesség közös nevezőül szolgál a leszakadóban levő társadalmi rétegek és az iskolázottabb, magasabb jövedelmű középosztály számára” – emelte ki Juhász Attila. Véleménye szerint a vidéki közbiztonság problémájával pedig nemcsak a helyi lakosságot lehet megfogni, hanem például a jómódú városiakat is, akik falusi nyaralójukat féltik.
A kutató hozzáteszi: statisztikailag nem igazolható, hogy valóban romlott volna a közbiztonság az országban. Míg Nyugat-Európában egy ilyen szervezetet rövid úton betiltanának, nálunk igencsak határozatlan az igazságszolgáltatás álláspontja a Magyar Gárda ügyében. Ennek okát az elemző az egységes politikai fellépés hiányában látja.
„Az MSZP előszeretettel hárítja a felelősséget a legnagyobb ellenzéki pártra, a Fidesz pedig – abbéli törekvésében, hogy az egész jobboldalt lefedje – sohasem utasítja el egyértelműen a radikális politikai megnyilvánulásokat. Nem csoda, hogy ilyen politikai hangulatban az állami szervek elbizonytalanodnak” – véli Juhász Attila.
A gárda sosem lesz alternatíva
A szakember óva int attól, hogy bolhából csináljunk elefántot: a Magyar Gárda tevékenysége sosem lesz valós alternatívája a közigazgatás hatáskörének. Inkább a közvélemény befolyásolása miatt tartja aggályosnak a szélsőjobboldali szervezet fellépését.
Amilyen gyorsan sikerülhet aláásni a hivatalos szervek, például a rendőrség tekintélyét, annál nehezebb lesz helyreállítani ezt a megrendült bizalmat. Arról nem is beszélve, hogy kifelé sem fest éppen rózsás képet az országról. A radikálisok tevékenysége például a feszült magyar-szlovák viszonyban is jelentősen gyengíti hazánk érdekérvényesítő képességét.
„A világ távolabbi pontjaira pedig egészen elképesztő formában jut el a gárda híre: megalakulása idején egyes amerikai lapok egyenesen a dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították a szervezetet. Ez nyilván nonszensz, de jól mutatja, hogy a Magyar Gárda tevékenysége a nagy hazai és nemzetközi médiafigyelem hatására jelentős mértékben rontotta a Magyarországról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, valamint demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően” – fogalmazott Juhász Attila lapunknak.
Gárdisták a szomszédban
„Tény, hogy rengeteg panasz érkezik a Magyar Gárdához“ – erősíti meg Vona Gábor, az egyesület és egyben a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Ezeknek zöme a biztonsággal kapcsolatos, bár a lét-, a köz- és a jogbiztonság területei között nincs éles határvonal. Vannak, akik a lakásmaffia áldozatai lettek, vagy egyéb jogi útvesztőben bolyonganak, és hiába várnak segítséget az önkormányzattól. Akadnak olyanok is, akiknek az életét szomszédaik keserítik meg, ám a hatóságok itt is tehetetlenek.
Ilyen esetekben a Magyar Gárda is legfeljebb együttérzéséről biztosíthatja a hozzá fordulókat, hiszen ez csupán egy mozgalom, amely törvényes keretek között működik, így ha akarná, se vehetné át állami szervek szerepét. Természetesen léteznek áthidaló megoldások: Vona Gábor egy szarvasi társasház példáját említi, ahol egy lakó irodát adott ki a Magyar Gárdának. Így közvetve lehetőségük nyílt arra, hogy az adott lakóközösségben biztosítsák a rendet – és ezzel sikeresen éltek is.
Bátorító jelenlét
A Magyar Gárda vezetője úgy véli: az, hogy az emberek olyan rendteremtő erőt tulajdonítanak a szervezetnek, amely meghaladja valós hatáskörét, nem annyira a gárdát minősíti, mint inkább a jelenlegi kormányzatot. „Az állami intézményrendszer az összeomlás felé tart, a gazdasági válság pedig csak gyorsítja a folyamatot. A parlamenti csatározások egyre jobban eltávolodnak az emberek valós problémáitól“ – emelte ki Vona Gábor a FigyelőNetnek. Hozzátette: a Magyar Gárda nem puszta mozgalom, hanem szimbólum is: valós kapaszkodók híján mind többen ebben látják a mentsvárukat.
Vona Gábor emlékeztet: a Magyar Gárda sehová nem megy hívatlanul, valamennyi megkeresés a lakosságtól származik. Ha felvonulnak valahol, az azért van, hogy példájukkal, jelenlétükkel bátorítsák az embereket a közös fellépésre saját érdekükben. Úgy látja, az alulról szerveződő társadalmi formációk jelenthetik a megoldást a szétesőben levő politikai rendszerre.
(fn.hu)
