A Fővárosi Törvényszék csupán fejenként százezer forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg 2015. július 14-én első fokon annak a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Józsa Edina ügyvéd által képviselt - tíz gárdistának, akiket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. A törvényszék bírája, dr. Palotás Gergely figyelmen kívül hagyta az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan 400-900 ezer forint összegű kártérítésről szóltak (napokkal korábban ugyanezen tüntetésen elszenvedett hasonló jogsérelmek miatt 300 ezer forint összegű nem vagyoni kárt ítélt meg a Fővárosi Törvényszék másik tanácsa), sőt azt a kúriai döntést is, amely az egész Erzsébet téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította Kiss Róbert volt gárdakapitány által indított perben.

A bíróság döbbenetes módon csupán a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítási szabadság sérelmét mondta ki, ugyanakkor a testi épséghez és egészséghez, valamint a személyes szabadsághoz fűződő jogok sérelmét nem, holott a felperes gárdistákat, Kormány Sándor volt budapesti gárdakapitányt és kilenc társát minden jogalap nélkül ingerőgázzal lefújták, megbilincselték, előállították, és hosszú órákon át fogva tartották. A mostani verdikt azt az abszurd jogi következtetést tartalmazza, hogy bár a tüntetés feloszlatása jogellenes volt, de minden ezt követő rendőri agresszió: a lefújások, verések, vonszolások, tonfacsapások és előállítások jogszerűek voltak, mivel a jelenlevők engedelmességi kötelességgel tartoztak, így az "intézkedések szükségesek és arányosak voltak". Ez a döntés aláássa a jogbiztonságba és az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat, ezért a felperesek fellebbeznek ellene. Ismét szükséges rámutatni, hogy a mostani rendszer rendőrsége ebben az ügyben is teljes mellszélességgel kiáll a Bajnai-kormány rendőrségének korábbi jogsértése mellett, annak ellenére, hogy az már korábban számos fórum elítélte (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Független Rendészeti Panasztestület, Kúria).

Fontos emlékeztetni arra, hogy a Fővárosi Törvényszék 2013. júliusban ugyanezen ügyben meghozott korábbi első fokú ítéletében megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette ezen tíz gárdista személyhez fűződő jogait, az előállítás miatt a személyes szabadságukat, a tüntetésen való részvételük megakadályozásával pedig a gyülekezési jogukat, illetve akiket közvetlenül bántalmaztak, lefújtak, vagy megbilincseltek, azoknál a testi épség sérelmét is . Az ítélet kötelezte arra is a rendőrséget, hogy magánlevélben kérjenek elnézést a sértettektől, valamint fejenként átlagosan 400 ezer forint - plusz kamatok - kártérítést állapított meg. A fellebbezés nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly új eljárást rendelt el, mert bár a tényállást felderítettnek tartotta, de szerinte nem döntött a bíróság minden kereseti kérelemről és néhány alakszerű hibát észlelt az ítéletben.

Jogállamban sem a rendőrség, sem pedig a bíróság nem helyezheti magát a jogon felül, illetve kívül és nem térhet le a nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény (IV. cikk (4) bekezdés: "Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult"), a hazai jogszabályok és irányadó bírói gyakorlat azon csapásirányáról, amely a rendőri önkény által meghurcolt polgárnak arányos jóvátételt irányoz elő személyhez fűződő jogainak megsértése esetén.

(Forrás: Gaudi-Nagy Tamás honlapja)